Eten
IUPAC -nev	eten
Mas nevek	etilen [1]
Kemiai azonositok
CAS-szam	74-85-1
SMILES C=C
Kemiai es fizikai tulajdonsagok
Kemiai keplet	C 2 H 4
Molaris tomeg	28,05 g/mol
Megjelenes	szintelen gaz
S?r?seg	1,178 kg/m³ 15 °C-on (gaz)
Olvadaspont	?169,2 °C
Forraspont	?103,7 °C
Oldhatosag (vizben)	3,5 mg/100 ml (17 °C)
Savassag (p K a )	44
Veszelyek
EU osztalyozas	Rendkivul gyulekony ( F+ ) [2]
NFPA 704	4 1 2
R mondatok	R12 , R67 [2]
S mondatok	S9 , S16 , S33 , S46 [2]
Rokon vegyuletek
Rokon vegyuletek	etan acetilen
Ha maskent nem jeloljuk, az adatok az anyag standardallapotara (100 kPa) es 25 °C-os h?mersekletre vonatkoznak.

Az eten (elavult neven etilen ) egy C ₂ H ₄ osszegkeplet? szerves vegyulet . Az alkenek legegyszer?bb kepvisel?je, telitetlen szenhidrogen . Szintelen, kormozo langgal eg? gaz. Molekulaja apolaris, vizben rosszul, szerves oldoszerekben (peldaul toluolban , eterben ) jol oldodik. Jelent?sege nagy, etilenb?l gyartjak a polietilent , ami fontos m?anyag . Novenyi hormon , gyorsitja a gyumolcsok ereset es szabalyozza a novenyek viragzasat .

Fizikai tulajdonsagai [ szerkesztes ]

Szintelen, nem mergez?, edeskes szagu gaz. Leveg?nel kisebb s?r?seg?. Vizben rosszul oldodik (apolaris). Molekulai kozott gyenge masodrend?, diszperzios kolcsonhatas lep fel, ezert olvadas- (?169 °C) es forraspontja (?104 °C) is alacsony.

Kemiai tulajdonsagai [ szerkesztes ]

Az etilen az alkenek koze tartozik, az alkenek az alkanokkal ellentetben nagyon reakciokepesek telitetlen kotesuk miatt.

Egese [ szerkesztes ]

Az etilen meggyujtasakor vilagito, kormozo langgal eg. A kormozo lang arra utal, hogy az etilen egese magas szen- es alacsony hidrogentartalma miatt nem tokeletes. A vilagito lang azzal magyarazhato, hogy az el nem egett koromszemcsek izzanak.

Az eges reakcioegyenlete (tokeletes eges eseten):

${\displaystyle \mathrm {CH_{2}{=}CH_{2}+3\ O_{2}\longrightarrow 2\ H_{2}O+2\ CO_{2}} }$

Az eten leveg?vel robbanoelegyet alkot.

Addicios reakcioi [ szerkesztes ]

Az etilen ketszeres kotese igen hajlamos addicios reakciokra. Addicios reakcioban ket vagy tobb molekula egyesul, mellektermek nem kepz?dik. Az etilen konnyen addicional halogeneket . A reakcio brommal a kovetkez? egyenlet szerint jatszodik le:

${\displaystyle \mathrm {CH_{2}{=}CH_{2}+Br_{2}\longrightarrow CH_{2}Br{-}CH_{2}Br} }$

A folyamatban 1,2-dibrometan kepz?dik. Hidrogen-halogenidekkel is addicios reakcioba lep, hidrogen-klorid addiciojakor peldaul kloretan keletkezik:

${\displaystyle \mathrm {CH_{2}{=}CH_{2}+HCl\longrightarrow CH_{3}{-}CH_{2}Cl} }$

Katalizator (peldaul finom eloszlasu platina ) jelenleteben hidrogennel addicios reakcioba vihet?, telithet?. Az etilen telitesekor etan keletkezik.

${\displaystyle \mathrm {CH_{2}{=}CH_{2}+H_{2}\longrightarrow CH_{3}{-}CH_{3}} }$

A hidrogen-halogenidekkel analog modon addicional kensavat is, etil-hidrogenszulfat (savanyu kensaveszter ) keletkezese kozben.

${\displaystyle \mathrm {CH_{2}{=}CH_{2}+H_{2}SO_{4}\longrightarrow CH_{3}{-}CH_{2}{-}OSO_{2}OH} }$

Az etilen vizaddicioja kensav jelenleteben megy vegbe. Az etilen el?szor kensavat addicional, majd a keletkez? etil-hidrogenszulfat hidrolizise soran etanol kepz?dik:

${\displaystyle \mathrm {CH_{3}{-}CH_{2}{-}OSO_{2}OH+H_{2}O\longrightarrow C_{2}H_{5}OH+H_{2}SO_{4}} }$

Szen-monoxid es hidrogen addicioja etilenre propionaldehidet eredmenyez ( hidroformilezes ).

${\displaystyle \mathrm {CH_{2}{=}CH_{2}+H_{2}+CO\longrightarrow CH_{3}{-}CH_{2}{-}CHO} }$

Oxidacios reakciok [ szerkesztes ]

Az etilen enyhe oxidaciojakor ( H ₂ O ₂ vagy lugos kozegben KMnO ₄ hatasara) egy epoxid ( etilen-oxid ) jon letre atmeneti termekkent, majd az etilen-oxid etilenglikolla hidrolizal. Az epoxidok haromtagu oxigentartalmu gy?r?t tartalmazo heterociklusos vegyuletek. Az etilen-oxid szerkezete az eterekre hasonlit (gy?r?s eternek tekinthet?). Nagyon reakciokepes, konnyen bomlik.

Az etilen er?teljes oxidaciojakor (KMnO ₄ hatasara kensavas kozegben) a telitetlen kotes felhasad es ket molekula hangyasav kepz?dik.

Szinten az etilen oxidacios reakcioi koze tartozik az ozonidos lebontasa is. Az ozonidos lebontas ozongaz hatasara jatszodik le. A folyamat lanchasadassal jar. A lebontas soran gy?r?s termek keletkezik. A kepz?d? ozonid robbanekony vegyulet. Az ozonidot tobbfelekeppen el lehet bontani, hidrolizise soran peldaul aldehid keletkezik.

Etilenb?l es ecetsavbol oxigen es katalizator jelenleteben vinil-acetat keletkezik. Ez egy tobb lepesben lejatszodo oxidacios reakcio.

${\displaystyle \mathrm {CH_{3}{-}COOH+CH_{2}{=}CH_{2}\longrightarrow CH_{3}{-}COO{-}CH{=}CH_{2}+H_{2}O} }$

Polimerizacio (poliaddicio) [ szerkesztes ]

A poliaddicio a polimerizacio egyik fajtaja. Tobb etilenmolekula kapcsolodik ossze makromolekulava, polimerre. A poliaddicio soran az addiciohoz hasonloan nem keletkezik mellektermek. Az etilen polimerizacioja katalizator hatasara megy vegbe. A polimerizacio soran polietilen kepz?dik.

${\displaystyle \mathrm {n\ CH_{2}{=}CH_{2}\longrightarrow [-CH_{2}{-}CH_{2}-]_{n}} }$

El?allitasa [ szerkesztes ]

Az etilen ipari meretekben k?olaj vagy foldgaz krakkolasaval allithato el?. A krakkgazok jelent?s mennyiseg? etilent tartalmaznak. Laboratoriumban el?allithato etanolbol kensavval vizelvonassal vagy 1,2-dibrometanbol (vagy 1,2-dikloretanbol) eliminacioval . Az eliminacio cink hatasara jatszodik le a dibrometan (vagy dikloretan) alkoholos oldatanak melegitesekor.

${\displaystyle \mathrm {C_{2}H_{5}OH\longrightarrow CH_{2}{=}CH_{2}+H_{2}O} }$

${\displaystyle \mathrm {BrCH_{2}{-}CH_{2}Br+Zn\longrightarrow CH_{2}{=}CH_{2}+ZnBr_{2}} }$

Biologiai jelent?sege [ szerkesztes ]

Az etilen novenyi hormon, a gyumolcsok ereset gyorsitja, es a novenyek viragzasara hat. A magvak csirazasat, es a hagymak es a gumok kihajtasat befolyasolja. Az etilent a kerteszetben es a gyumolcstermesztesben is felhasznaljak hormonhatasa miatt, mivel a zolden szedett gyumolcsoknek (peldaul banannak ) segiti az utoereset, es id?zithet? vele egyes disznovenyek viragzasa (bizonyos hatarok kozott).

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forditas [ szerkesztes ]

• Ez a szocikk reszben vagy egeszben az Ethylene cim? angol Wikipedia-szocikk ezen valtozatanak forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.
• Ez a szocikk reszben vagy egeszben az Ethen cim? nemet Wikipedia-szocikk ezen valtozatanak forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.

Forrasok [ szerkesztes ]

• Dr. Siposne Dr. Kedves Eva, Horvath Balazs, Pentek Laszlone: Kemia 10. Szerves kemiai ismeretek - ISBN 978-963-697-358-2
• Bot Gyorgy: A szerves kemia alapjai
• Bruckner Gy?z?: Szerves kemia, I/1-es kotet: Nyilt szenlancu vegyuletek
• Furka Arpad: Szerves kemia