Ernst Lindemann
Szuletett	1894 . marcius 28. Altenkirchen
Meghalt	1941 . majus 27. (47 evesen) Atlanti-ocean
Sirhely	Dahlemi temet?
Allampolgarsaga	nemet
Nemzetisege	Nemet
Fegyvernem	Kaiserliche Marine Reichsmarine Kriegsmarine
Rendfokozata	sorhajokapitany
Csatai	Albion hadm?velet Rheinubung hadm?velet * Csata a Dania-szorosban * A Bismarck csatahajo utolso csataja
Kituntetesei	A Vaskereszt Lovagkeresztje
A Wikimedia Commons tartalmaz Ernst Lindemann temaju mediaallomanyokat.

Otto Ernst Lindemann (1894. marcius 28. ? 1941. majus 27.) nemet tengeresztiszt volt, sorhajokapitanyi rangban a Bismarck csatahajo parancsnokakent valt ismertte.

Lindemann 1913-ban lepett be a Nemet Csaszari Haditengereszet (Kaiserliche Marine) kotelekebe es az alapkikepzese utan egy sor hadihajon teljesitett szolgalatot taviraszkent az els? vilaghaboru alatt. A Bayern csatahajo fedelzeten 1917-ben reszt vett az Albion hadm?veletben . Az els? vilaghaborut kovet?en kulonboz? hadtorzsi es tuzersegi kikepz? helyeken szolgalt. A masodik vilaghaboru kitorese utan a Bismarck csatahajo parancsnokava neveztek ki. Ez a hajo volt ekkor a vilag legnagyobb szolgalatban lev? hadihajoja.

1941 majusaban a Lindemann parancsnokolta csatahajo a Prinz Eugen nehezcirkaloval egy harccsoportot kepezve vett reszt a Rheinubung hadm?veletben , amit Gunther Lutjens tengernagy, a flotta parancsnoka vezetett a Bismarck fedelzeter?l. A Seekriegsleitung (nemet haditengereszet parancsnoksaga) utasitasai szerint a Balti-tenger partjan lev? Gotenhafenb?l kellett utnak indulniuk es tamadast intezniuk az Atlanti-oceanon kozleked? brit konvojok ellen. A harccsoport Gronland es Izland kozott igyekezett kijutni az oceanra, ahol osszetalalkoztak az elfogasukra kikuldott brit hadihajokkal es harcba bocsatkoztak veluk. A Dania-szorosban vivott csata a brit Hood csatacirkalo megsemmisulesevel vegz?dott. Ezt kovet?en a serulesei miatt a francia partokat elerni igyekv? csatahajot brit torpedobombazok man?verkeptelenne tettek es majus 27-en az ?t beer? brit hadihajok masfel oras kuzdelemben harckeptelenne tettek, majd a legenysege elsullyesztette. Lindemann es parancsnoki torzsenek nagy resze eletet vesztette a Bismarck elsullyedesekor .

Lindemann posztumusz a Vaskereszt Lovagkeresztje kituntetesben reszesult, ami akkoriban a nemet hadsereg legmagasabb katonai elismeres volt. A kituntetest ozvegye vette at 1942. januar 6-an.

Szarmazasa es fiatalkora [ szerkesztes ]

Otto Ernst Lindemann 1894. marcius 28-an szuletett a Westerwaldban lev? Altenkirchenben (Rheinland tartomany) Dr. jur. Georg Heinrich Ernst Lindemann es Maria Lindemann (leanykori neve: Lieber) els? gyermekekent. Az Ernst neven ismert Georg Lindemann probaid?s biro, majd egy porosz hitelbank (Preußische Central-Bodenkredit-Aktiengesellschaft AG ) elnoke lett. Ez a bank szamos fuzio eredmenyekent manapsag (2021) az Eurohypo AG reszet kepezi. ^{[1] [2]} A tengeresztiszt szinten Ernst Lindemann nev? nagyapja els? unokatestvere volt Georg Lindemann vezerezredesnek ^[3] es fia volt Ernst Heinrich Lindemann ugyvednek (1833?1900), aki polgarmestere volt a Ruhr-videk tobb nagyvarosanak is: Essen (1859?1868), Dortmund (1878?1886) es Dusseldorf (1886?1899). ^[4]

Otto Ernst Lindemann 1894. aprilis 26-an lett keresztseg reven a protestans egyhaz tagja. A csalad 1895-ben Berlin Charlottenburg nev? negyedebe koltozott, ahol a Carmerstraße 6. szam alatt lakott. Kurt nev? occse 1896-ban, Wolfgang nev? fiatalabbik occse 1900-ban szuletett. Kurt 1945 aprilisanak vegen esett el tartalekos ?rnagyi rangban Potsdam kozeleben. ^[5] A csalad 1903-ban innen Berlin Dahlem nev? negyedebe koltozott tovabb, a Grunewald erd? melle. ^[2]

16 eves koraban, 1910-ben a nagybatyja, Friedrich Tiesmeyer fregattkapitanyi rangban a Mainz konny?cirkalo parancsnoka volt. ^{[6] [m 1]} Egy Hamelinben tartott csaladi osszejovetel alkalmaval Ernst beszelt nagybatyjaval es hallgatta annak tavol-keleti tengereszkalandjait. Ezen beszelgetesek hatasara dontott Ernst a haditengereszet mellett. ^[7] Lindemann a Berlin- Wilmersdorfban lev? Bismarck-Gimnazium kozepiskolaban tett erettsegit 1912-ben atlagos-jo osztalyzatokkal. A kovetkez? hat honap folyaman a London Richmond keruleteben lev? Royal Polytechnic Institution -ra (Kiralyi Politechnikai Intezet; a mai Westminsteri Egyetem ) jart. ^[8]

Maganelete [ szerkesztes ]

Lindemann 1920 tavaszan ismerte meg Charlotte Weil enekesn?t (leanykori neve: Fritsche, 1899-1979) ^[9] es 1921. februar 1-en hazasodtak ossze. A parnak egy gyermeke volt, Maria Helga, aki 1924. februar 26-an szuletett. ^[10] Lindemann tengeresztisztkent sok id?t toltott a csaladjatol tavol, ami probara tette a hazassagat es 1932-ben vegul elvalt. ^[11] Lindemann 1933. julius 20-an jegyezte el a fiatalabb occsenek sogorn?jet, a nala 14 evvel fiatalabb Hildegard Burchardot. ^[12] A par 1934. oktober 27-en a berlin-dahlemi At. Annen templomban kelt egybe. A szertartast Martin Niemoller , a Hitvallo Egyhaz alapitoja vezette. ?t kes?bb naciellenessege miatt bebortonoztek. ^[13] Egyetlen leanygyermekuk, Heidi Maria, 1939. julius 6-an szuletett. ^[14]

Tengereszeti karrierje [ szerkesztes ]

Csaszari Haditengereszet [ szerkesztes ]

1913. marcius 26-an Lindemann a szuleivel Flensburgba utazott, hogy a Murwiki Tengereszeti Akademian elvegezzek rajta az egeszsegugyi alkalmassagi vizsgalatokat. A nyolc eves kepzes nagy koltsegekkel jart, az 1909-es ev dija 800-1000 aranymarkaba kerult, de ennek megfizetese nem okozott gondot az er?s anyagi hatterrel rendelkez? szul?k szamara. Osszehasonlitaskent egy vasipari munkas evente 1366, egy tanar 3294 markat keresett. Ekkoriban a nemet lakossagnak mindossze 5%-a keresett 3000 markanal tobbet evente. A vizsgalatot vegz? orvos csak korlatolt mertekben min?sitette alkalmasnak (bedingt tauglich) , mivel a gyerekkori pneumonia alkalmatlanna tette tengeralattjarokon valo szolgalatra. Egy masodik vizsgalaton probaid?re elfogadtak es Lindemann a "Crew 1913" (1913-ban kezd?d? evfolyam) 290 fiatal kadetjanek egyike lett 1913. aprilis 1-en. ^{[15] [16]}

1913 elejen a Crew 1913 kadetjai a Hansa , a Hertha , a Victoria Louise es a Vineta kikepz?hajokra kerultek. Lindemann a Hertha fedelzetere lett beosztva 71 tarsaval egyutt. A Hertha parancsnoka Heinrich Rohardt kapitany, Friedrich nagybatyjanak baratja volt. A kikepz?hajora majus 9-en erkeztek meg es egyb?l 18 f?s ?rszolgalatokat allitottak fel bel?luk. ^[17] A Hertha Murwikb?l Kielbe hajozott es itt maradt a honap vegeig. 1913. majus 29-en Swinemundebe hajozott, ahol junius 15-ig maradt. Innen Sassnitz es Visby erintesevel erkezett Stockholmba junius 24-en. Innen julius 1-en indult a norvegiai Bergenbe , majd par nap utan folytatta az utjat a Lonne-fjord fele. Lindemann itt talalkozott els? izben Vilmos csaszarral , a haditengereszet f?parancsnokaval. A kikepz?hajo innen visszaindult Nemetorszagba es 1913. augusztus 8-an erkezett meg Wilhelmshavenbe . ^[18]

Egy hettel kes?bb a Hertha egy het honapos utra indult (1913. augusztus 15. ? 1914. marcius 12.). Az ut soran Lindemann eljutott az angliai Dartmouth -ba, a spanyol Vilagarcia de Arousa -ba, az Azori-szigetekhez tartozo Faial-szigetre es az uj-skociai Halifax -ba. A hazaut soran a mexikoi Vera Cruz , a kubai Havanna , a haiti Port-au-Prince , a jamaikai Kingston , Madeira , a spanyol partvidek voltak a megallohelyek. Nemetorszagba 1914 marciusanak kozepen erkeztek meg. El?szor Brunsbuttelben , majd ket nappal kes?bb Kielben kotottek ki. ^[19] Lindemannt 1914. aprilis 3-an el?leptettek zaszlossa (Fahnrich zur See) . ^{[20] [21]}

Els? vilaghaboru [ szerkesztes ]

Az els? vilaghaboru kezdeten, 1914 augusztusaban minden tovabbi kikepzesi gyakorlatot megszakitottak az akademian es a normal kotelez? tiszti vizsgakat mell?ztek. A Crew 1913 teljes allomanyat beosztottak a haditengereszet kulonboz? egysegeihez aktiv szolgalatra. Lindemann a Lothringen csatahajora kerult, mely a Nyilttengeri Flotta II. csatahajorajahoz (II. Geschwader der Hochseeflotte) tartozott Reinhard Scheer altengernagy parancsnoksaga alatt. Lindemann harmadik tavirotiszt (III. FT Offizier) lett. ^[22] A Lothringen leggyakoribb feladata az Eszaki-tengeren valo ?rjaratozas volt, Altenbruch (ma Cuxhaven resze) es Brunsbuttel kozott ide-oda hajozva. Az ?rjaratozasai soran nem kerult harcba. Lindemann 1915. junius 1-en hagyta el a Lothringen t, hogy Murwikben a szikrataviro iskolan (FT Schule) tanuljon. Sikerrel teljesitette a kurzust es 1915 juliusaban tert onnan vissza a Lothringen re, ahol masodik szikratavirotiszt lett (II. FT Offizier). A tiszttarsai szerint ez a pozicio nagyszer?en illett hozza az abnormalisan nagy fulei miatt. 1915. szeptember 18-an leptettek el? korvetthadnaggya (Leutnant zur See) . ^{[21] [23]}

1916. marcius 19-en Lindemannt athelyeztek az ujonnan szolgalatba allitott Bayern csatahajora, ahol szinten masodik tavirotisztkent szolgalt. A nyolc darab 38 cm ?rmeret? lovegevel a Bayern volt a leger?sebb csatahajo a Csaszari Haditengereszetben. A legenysegenek nagy reszet Lindemannhoz hasonloan a kikepz?hajokent alkalmazott Lothringen r?l helyeztek at. ^[24] A Bayern fedelzeten reszt vett az 1917 szeptember-oktobereben vegrehajtott Albion hadm?veletben , ami Osel , Dago and Moon szigetek elfoglalasaval jart a Balti-tengeren. A hadm?velet elejen, oktober 12-en 05:07-kor a Bayern aknara futott, mikozben Pamerort partjainak lovetesehez keszul?dott poziciot felvenni. A legenysegenek het tagja esett el, de az akna okozta serulesek ellenere a Toffri-foknal lev? ellenseges tuzerseget Dago sziget deli csucsan l?ni kezdte. Aznap 14:00-kor engedelyeztek szamara a kivalast es a Tagga-obolben atmeneti javitasokat vegeztek el rajta oktober 13-an, majd november 1-en visszatert Kielbe. ^[25]

A compiegne-i fegyverszuneti egyezmeny utan a Bayern a Nyilttengeri Flotta hajoinak tobbsegehez hasonloan internalva lett Scapa Flow-ban, a brit Grand Fleet f? tamaszpontjan. A Bayern november 23-an erkezett meg ide 175 f?s letszamra lecsokkentett legenyseggel, kozte Lindemannal, akit kes?bb visszarendeltek Nemetorszagba es 1918. januar 12-en erkezett vissza Kielbe. 1919. junius 21-en Ludwig von Reuter tengernagy elrendelte az onelsullyesztest hajoi szamara. Lindemann egykori hajoja, a Bayern 14:30-kor merult el. ^[26]

A ket vilaghaboru kozott [ szerkesztes ]

A Reichsmarine allomanyaban [ szerkesztes ]

Mikor visszatert Nemetorszagba, bizonytalan volt, hogy aktiv katonai szolgalatban maradhat-e. A versailles-i bekeszerz?des eredmenyekeppen a nemet haditengereszet szemelyi allomanyat maximalisan 15000 f?re, az ebbe belefoglalt tisztikar letszamat 1500 f?re korlatoztak. Lindemann otodik legjobb eredmennyel zarta az evfolyamot, igy jo eselye volt arra, hogy a Birodalmi Haditengereszetre (Reichsmarine) atnevezett hader?nem kotelekeben maradjon. Atmenetileg a Dahlem Vedelmi Szazadban (Schutzkompanie Dahlem , a Schutz-Regiment "Groß-Berlin" resze) szolgalt 1919 junius-juliusaban, miel?tt az ujonnan felallitott haditengereszeti f?parancsnoksag (Marinekommandoamt) vezet?jenek adjutansa lett (1919. augusztus 1. ? 1922. szeptember 30.), mely testulet ekkor William Michaelis vezetese alatt allt. A Mainekommandoamt kozvetlenul az Admiralstab ala volt rendelve. Ezzel egyid?ben a Flottenabteilung nal is adjutans (A II) volt. 1920. januar 7-en fregatthadnaggya (Oberleutnant zur See) leptettek el?. ^{[21] [27]}

Lindemann ezt kovet?en ?rtisztkent es divizio-tisztkent szolgalt 1922. oktober 1. es 1924. szeptember 30. kozott a Hannover fedelzeten. ^[21] Ezen kinevezese alatt egy tiszti tanfolyamon vett reszt Kielben 1924. februar 5. es 1924. majus 3-ika kozott. ^[28] Ennek elvegzese utan a 3. partvedelmi osztaly (Kustenabwehrabteilung III) 1. partvedelmi szazadanak (1.  Artillerie-Kompanie) parancsnoksagat vette at. Parancsnoka Otto Schultze korvettkapitany volt, aki a vilaghaboruban tengeralattjaro-parancsnokkent szolgalt es kes?bb a Kriegsmarine tengernagya (Generaladmiral) lett. 1925. januar 1-en Lindemannt sorhajohadnaggya (Kapitanleutnant) leptettek el?. ^{[21] [29]}

A kovetkez? megbizatasa a balti-tengeri parancsnoksagon (Marinestation der Ostsee) volt (1926. szeptember 27. ? 1929. szeptember 6.),, ahol el?bb torzstisztkent, majd a parancsnoksag vezet?jenek, Erich Raeder altengernagynak asszisztensekent szolgalt. ^[30] Ezt kovet?en az Elsass csatahajo masodik tuzertisztje ( Fahnrichsoffizier ? a kadetokert felel?s tiszt) es zaszlostisztje lett, mely utobbi feladatkorehez a kadetok fedelzeten valo gyakorlatoztatasa tartozott. Az Elsass on 1929. szeptember 7. es 1930. februar 25. kozott szolgalt, ^{[21] [28]} majd ugyanezekkel a megbizatasokkal kerult at a Schleswig-Holstein csatahajora. ^[20]

A Kriegsmarine allomanyaban [ szerkesztes ]

1933. januar 30-an a Nemzetiszocialista Nemet Munkaspart kerult hatalomra Nemetorszagban Adolf Hitler vezetesevel, ami magaval hozta a nemet ujrafegyverkezest. 1935-ben a haditengereszet neve Reichsmarine helyett Kriegsmarine lett. 1931. szeptember 22. es 1934. szeptember 22. kozott Lindemann a kieli tuzeriskolan tanitott, innen a Hermann Boehm sorhajokapitany parancsnokolta Hessen csatahajora kerult at, ahol els? tuzertiszt volt 1933. szeptember 23. es 1934. aprilis 8. kozott. 1932. aprilis 1-en korvettkapitannya leptettek el?. ^[21] 1934. aprilis 9-en a wilhelmshaveni hajogyarba (Marinewerft Wilhelmshaven) rendeltek, hogy megismerkedjen az epul?ben lev? Admiral Scheer felepitesevel. A rendhagyo uj hajotipus ekkori megnevezese ?Panzerschiff” (pancelos hajo) volt, kes?bb nehezcirkaloknak soroltak be az egysegeit. Az Admiral Scheer els? parancsnoka, aki alatt Lindemann is szolgalt Wilhelm Marschall sorhajokapitany volt. ^[31]

Az Admiral Scheer fedelzeten is tuzertisztkent szolgalt es ebben a pozicioban vett reszt a spanyol polgarhaboru idejen fenntartott nemzetkozi blokadban 1936. julius 24. es 1936. augusztus 30. kozott. ^[32] A kuldetes el?tt Rolf Carls tengernagy 1936. julius 23-an 13:45-kor kiadott parancsa szerint a hadihajonak keszen kellett allnia arra, hogy rovid id?n belul utnak induljon. A normal 48 ora, ami alatt a hajot kifutasra kesz allapotba kellett hozni, 12 orara lett csokkentve, ami nagy megterhelest jelentett a legenysegnek es kulonosen Lindemannak. Els? tuzertisztkent az ? feladata volt mindennem? l?szer kezelesenek es tarolasanak felugyelete. Az Admiral Scheer es testverhajoja, a Deutschland julius 24-en 08:00-kor hagytak el Nemetorszagot. ^[33] Lindemann f? feladatai koze tartozott a partraszallo nemet alakulatok vezetese es Marschall diplomaciai segitese tolmacskent. Ezen partraszallo er?k letszama 350 f?t tett ki, amibe 11 tiszt, 15 tartalekos tiszt es 266 matroz ? nagyjabol a teljes legenyseg egyharmada ? tartozott. ^[34] Nemetorszagba visszater?ben az Admiral Scheer megallt Gibraltarban 1936. augusztus 25-en, ahol Marschall es Lindemann tobb mas tiszttarsukkal egyutt felkerestek a helyi brit kormanyzot, James Somerville ellentengernagyot is, Lindemann kes?bbi ellenlabasat. ^[35] Nemetorszagba visszaterve Lindemannt fregattkapitannya leptettek el? 1936. oktober 1-en. ^[20]

1936 es 1938 kozott a haditengereszet f?parancsnoksaganak (Oberkommando der Marine) tanacsadoja, majd vezet?je volt a hajoepitesi reszlegnek es ezzel egyidej?leg a kikepzesi reszleg (Marineausbildungsabteilung) konzulense, majd vezet?je is volt. 1938. aprilis 1-en sorhajokapitannya (Kapitan zur See) leptettek el?. 1939. szeptember 30-an, egy honappal a haboru kitorese utan Heinrich Woldagot valtotta a wiki ( Kiel ) tuzeriskola (Schiffsartillerie-Schule; SAS) vezet?jekent, ^[21] miutan Woldag a Blucher nehezcirkalo parancsnoksagat vette at. A vezetese alatt harom reszleg volt, es ala tartoztak a Bremse es Hektor kikepz? hajok, szamos tuzerkikepz? hajo, agyuszallitok, segedjarm?vek es esetenkent Hitler allami yachtja, a Grille is. ^[36]

A Bismarck csatahajo parancsnokakent [ szerkesztes ]

Ernst Lindemannt frusztralta a tudat, hogy a tengereszeti tuzeriskola vezet?jekent soha nem kerulhet kozvetlen harcba az ellenseggel. Nagy megtiszteltetesnek erezte, mikor az ujonnan elkeszult Bismarck csatahajo parancsnokanak szemeltek ki, de ketsegei voltak afel?l, hogy a hajo bevetesre kepes allapotba kerulhet a haboru vege el?tt. A ketsegei alapjan ugy gondolhatta, hogy a haboru 1940 kozepere Nemetorszag szamara kedvez?en zarul. ^[37] A Bismarck el?tt soha nem parancsnokolt egyetlen mas hadihajot sem, ami meglehet?sen szokatlan ? ha nem eppen peldanelkuli ? volt a Kriegsmarine torteneteben. Emellett Lindemann csak olyan hadihajokon teljesitett eddig szolgalatot, melyek f? tuzersege 28 cm ?rmeret? agyukbol allt. 1940-ben a Crew 1913 vegzettjei kozul a masodik legmagasabb rangu tengeresztiszt volt es kivalo vezet?nek szamitott. ^[38]

Lindemann a hamburgi Blohm & Voss hajogyarba 1940 augusztusanak elejen erkezett meg a befejezes el?tti Bismarck hoz. A csatahajo gerincet 1936. julius 1-en fektettek le es 1939. februar 14-en bocsatottak vizre. ^[39] 1940 juniusaban erkezett a fedelzetre Burkard von Mullenheim-Rechberg negyedik tuzertisztkent, ? lett a hajo elsullyedesenek legmagasabb rangban szolgalo tulel?je. A csatahajo utolso napjainak tortenete joreszt az ? elmondasaibol ismertek. Lindemann adjutansanak tette meg von Mullenheim-Rechberget es felhivta a figyelmet arra, hogy a hajora a himnem? nevmassal kell utalni a hajoneveknel bevett n?nem? helyett ( sie helyett er ), mivel az tul er?s ahhoz, hogy n?nem?kent emlitsek. Lindemann 1940. augusztus 24-en allitotta szolgalatba a csatahajot, melyhez nagy szeretettel viszonyult es parancsnokkent a legenyseg el?tt nagy megbecsulesnek orvendett. ^[40] A Bismarck a Kieli-oblot (fordet) 1940. szeptember 28-an hagyta el keleti iranyba es masnap ert at Gotenhafenbe , majd a kozeli Danzigi-obol viszonylagos biztonsagaban egy sor probajaratot teljesitett. 1940. november 30-an Lindemann szamos tesztet vegeztetett a legenyseggel, melyeket konnyeden teljesitettek. A sebessegprobak soran 30,8 csomos vegsebesseget ert el a csatahajo, amivel tullepte a tervezett erteket. A probak soran azonban feny derult a csatahajo egyik ? kes?bb jelent?snek bizonyulo ? gyengesegere: a kormanylapatok hasznalata nelkul, csak a hajocsavarok elter? fordulatszamaval a Bismarck ot szinte lehetetlen volt kormanyozni. ^[41]

1940 novembereben von Mullenheim-Rechberget Wikbe kuldtek a tuzeriskolara, hogy befejezze a nehezagyukhoz kapcsolodo tanulmanyait, igy nem lehetett mar Lindemann szemelyi adjutansa, helyet a jelz?tiszt, Wolfgang Reiner alhadnagy vette at. ^[43] A Bismarck nehezlovegeivel els? alkalommal november masodik feleben adtak le probaloveseket, melyek soran a csatahajo nagyon stabil talapzatnak bizonyult a lovegek szamara. ^[44] A fedelzeten megtartott karacsonyi unnepek utan a csatahajo legenysegenek es tisztikaranak nagy resze eltavozasra kapott engedelyt, igy Lindemann is. Ez id? alatt Adalbert Schneider korvettkapitany latta el a parancsnoki feladatokat a hajo fedelzeten. Lindemann az eltavozasat a felesegevel es a lanyaval toltotte, a hajora 1940. januar 1-en tert vissza. ^[45]

1941. aprilis 28-an a Bismarck es legenysege keszen allt a bevetesre, a raktarai harom honapra valo keszlettel voltak feltoltve. Lindemann err?l ertesitette az OKM-et, az eszaki es nyugati csoportf?nokseget valamint a flottaparancsnoksagot. ^[46] A Rheinubung hadm?velet vezetesevel megbizott flottaparancsnok, Gunther Lutjens tengernagy a torzsevel egyutt majus 13-an tartott els? izben kozos gyakorlatot a Bismarck fedelzeten, tesztelve a flottaparancsnoksag es a Bismarck tisztjei kozotti kommunikaciot. ^[47]

Adolf Hitler Wilhelm Keitel vezertabornagy, korabbi haditengereszeti adjutansa, Karl-Jesko von Puttkamer 'sorhajokapitany es Luftwaffe-adjutansa, Nicolaus von Below ezredes tarsasagaban 1941. majus 5-en latogatast tett a csatahajo fedelzeten. Erich Raeder rendhagyo modon nem tartott veluk. Lutjens tengernagy korbevezette Hitlert a hajon es megtekintette vele a harcallaspontokat. Hitler es Lutjens negyszemkozt is megbeszelest folytattak, aminek soran megbeszeltek egy esetleges eszak-atlanti bevetes kockazatait. A talalkozo utan Hitler egyutt ebedelt a csatahajo tisztjeivel a tiszti etkezdeben, ahol Hitler az Egyesult Allamoknak a haboruba valo belepest?l valo vonakodasarol beszelt. Lindemann nyiltan ellentmondott Hitlernek, kifejezve azon velemenyet, hogy az orszag haboruba valo belepesenek lehet?seget egyaltalan nem lehet kizarni. ^[48]

Rheinubung hadm?velet [ szerkesztes ]

B?vebben: Rheinubung hadm?velet

A Rheinubung hadm?velet celja a Bismarck csatahajo es a Prinz Eugen nehezcirkalo szamara az volt, hogy torjenek at az Atlanti-oceanra es tamadjak a brit kereskedelmi hajozast. A Prinz Eugen parancsnoka, Helmuth Brinkmann Lindemann osztalytarsa volt Murwikben az 1913-as evfolyamon. Raeder f?tengernagy (Großadmiral) parancsai Lutjens tengernagyhoz, a hadm?velet vezet?jehez ugy szoltak, hogy ?a Bismarck feladata nem a hasonlo er?t kepvisel? ellenseges egysegek elpusztitasa, hanem azok lekotese egy halogato akcio reven, mikozben a hadrafoghatosagat olyan sokaig meg kell ?rizni, ameddig lehetseges, hogy a Prinz Eugen szamara lehet?ve valjon a konvoj kereskedelmi hajoi elleni fellepes” tovabba ?e hadm?velet f? celja az ellenseges kereskedelmi hajozas, ellenseges hadihajokkal csak akkor szabad szembe szallni, ha a feladat ezt megkoveteli es ezt nagy kockazat nelkul meg lehet tenni.” ^[49]

1941. majus 19-en 02:00-kor a Bismarck es a Prinz Eugen elhagyta Gotenhafent es a Balti-tengerr?l kihajozva elindult az Atlanti-ocean fele. Lutjens tudta nelkul a britek az elfogott radioforgalombol rajottek, hogy a nemetek egy tengeri hadm?veletet inditottak a tersegben. Az eszaknyugatnak tarto nemet hajoraj els? izben a sved Gotland cirkaloval talalkozott majus 20-an Goteborg magassagan tulhaladva. A brit admiralitast egy Stockholmban lev? norveg tiszt ertesitette, aki az informaciot az eszlelesr?l a sved katonai hirszerzes egyik tagjatol szerezte. A hirre a britek felderit?gepeket kuldtek ki a norveg partokhoz es az egyik Spitfire megtalalta es lefenykepezte a nemet koteleket Bergen kozeleben majus 21-en. ^[50] Az innen tovabbhajozo Bismarck es Prinz Eugen a Dania-szorosban probalt meg eszrevetlenul kijutni az ocean nyilt vizeire, de majus 23-an 19:22-kor az ide ?rjaratozni kikuldott Suffolk es Norfolk brit nehezcirkalok eszleltek ?ket. A Bismarck on riadot fujtak, Lindemann pedig 20:30-kor a bels? kommunikacios vonalakon tudatta: ?Ellenseg a bal oldalon, a hajo felveszi a harcot.” (Feind in Sicht an Backbord, Schiff nimmt Gefecht auf.) A Bismarck ot sortuzet l?tt ki, de talalatot nem ert el. A joval gyengebb fegyverzettel biro brit cirkalok biztonsagos tavolsagra vonultak vissza es kovettek az ellenseget, varva tovabbi sajat kapitalis hajok beerkezeset. A Bismarck eluls? radarja az agyuk elsutesekor meghibasodtak a heves razkodastol, ezert Lutjens a Prinz Eugen t rendelte el?re, mivel a cirkalonak meg m?kodott az eluls? radarja. ^[51]

A Prinz Eugen hidrofonja egy idegen hajot eszlelt 05:00-kor a bal oldalon es a nemet hajokrol 05:45-kor lattak meg a ket brit hajo kemenyet, melyeket Adalbert Schneider el?szor ket nehezcirkalokent megadva jelentett. Az els? brit sort?z alapjan lehetett megallapitani, hogy csatahajokrol van szo, de csak a balra valo elkanyarodasukkor lehetett megallapitani pontosan a tipusukat. ^[52] A brit hajok 05:53-kor nyitottak tuzet. Lancelot Holland tengernagy terve az volt, hogy el?szor a Bismarck ot veszi celba, amit az el?l halado hajonak velt. A nemetek felcserelt sorrendje miatt a Hood el?szor a Prinz Eugen re nyitott tuzet. A nemetek ekkor meg nem viszonoztak a tuzet, a hatulso parancsnoki kozpontban tartozkodo ? a Suffolk es Norfolk nehezcirkalokat szemmel tarto es a hidon elhangzottakat a fejhallgatojan nyomon kovet? von Mullenheim-Rechberg szerint azert nem, mert Lutjens tengernagy nem adta meg ra a parancsot azonnal. Ket perccel kes?bb, Schneider tuzertiszt tobbszori hiabavalo engedelykerese utan a turelmet veszt? Lindemann valaszolt neki: ?Nem hagyom, hogy kil?jek a hatsom alol a hajomat. Engedely a t?z megnyitasahoz megadva.” A Lutjens az engedetlenseget szo nelkul t?rte. ^{[53] [54]} 06:01-kor a Bismarck kil?tte az otodik sortuzet a 18 000 m tavolsagra lev? Hood ra es eltalalta a csatacirkalot a f?arboca mellett. Valoszin?leg az egyik 38 cm-es ?rmeret? lovedeke a f?arboc es az 'X' jelzes? lovegtorony kozott talalta el. ^[55] Ezutan egy nagy langnyelv csapott fel a f?arboc kozeleben, amit egy a hajo hatso reszet elpusztito hatalmas robbanas kovetett. A Hood kettetort es mindossze harom perc leforgasa alatt elsullyedt, a vizb?l meredeken kiallo orra merult el utoljara. ^[56]

A robbanas utan a Prince of Wales -t vette celba mind a ket nemet hajo. A britek het talalat elszenvedese utan 06:09-kor kivaltak a kuzdelemb?l. A rovid osszecsapas soran a Prince of Wales is elert tobb talalatot a Bismarck on. Az els? a parancsnoki csonakot erte es tonkretette a katapultot, a masodik a hajoorrt utotte at, a harmadik pedig a hajotestbe hatolt be a hajo kozepen, a pancelov alatt. Ez a lovedek felrobbanva elarasztotta az egyik generatortermet es megrongalta az egyik vizzaro falat, reszben elarasztva a szomszedos kazantermet. A ket utobbi talalat kovetkezteben osszesen 2000 t tengerviz jutott be a hajotestbe. ^[57]

Lindemann es Lutjens osszekulonboztek az ez utani teend?ket illet?en. Lindemann a hajo parancsnokakent a taktikai szempontokat kivanta kovetni es a le akarta vadaszni a serult csatahajot. (A nemetek err?l ugy hittek, hogy a King George V volt, mivel nem tudtak arrol, hogy a Prince of Wales mar szolgalatba lett allitva.) Lutjens azonban ragaszkodott Raeder parancsaihoz es nem akart szuksegtelenul harcba bonyolodni hasonlo erej? ellenseges egysegekkel, ezert visszautasitotta Lindemann javaslatat. ^[58] A ket vezet? velemenye abban is kulonbozott, hogy a hajot hol javittassak ki. Lindemann a Dania-szoroson at Bergenbe hajozott volna vissza, Lutjens azonban felulbiralta es az ut Saint-Nazaire -be valo folytatasa mellett dontott. ^[59] A delutan folyaman Lutjens parancsara a Prinz Eugen este 18:14-kor kulonvalt a Bismarck tol, hogy fuggetlenul kezdjen portyazni az ellenseges kereskedelmi utvonalak menten. A nehezcirkalo junius 1-en erkezett meg biztonsagban Brestbe . ^[60]

A ket parancsnok velemenykulonbsegenek egyetlen szemtanuja sem maradt eletben, de Heinz Staat matroz (Matrosengefreiter) , a hajohid kormanyosa visszaemlekezett egy az els? ?rtiszt, Hans Oels es a flottatorzs egyik tagja kozotti telefonbeszelgetesre, melyben a flottatorzs tisztjenek elmondasa szerint Lindemann megprobalta rabeszelni a Lutjenst az ellenseg uldozesere. Az egyik kuldonc arrol szamolt be a bajtarsainak, hogy a hajohidon ?nehez leveg?” (dicke Luft) uralkodott. ^{[61] [62]}

A Bismarck harom nappal kes?bb sullyedt el, miutan a brit haditengereszet minden elerhet? egyseget az elfogasara mozgositotta. Meg majus 24-en 23:30-kor (GMT; helyi id? szerint 19:30-kor) a Victorious repul?gep-hordozo kilenc Swordfish tipusu torpedobombazobol allo koteleke intezett ellene tamadast. Egy torpedotalalatot ertek el rajta, ami egy ember eletet kovetelte, de csak feluleti karosodast okozott a hajo panceloven. ^[63] Majus 26-an 10:30-kor a szem el?l veszitett Bismarck ot egy Catalina repul?csonak eszlelte ismet Saint Nazaire-t?l nagyjabol 700 tengeri merfoldre nyugatra. A James Somerville tengernagy vezette, Gibraltar fel?l erkez? Force H (H jel? flottakulonitmeny) epp keresztezte az utiranyat. A kotelekhez az Ark Royal repul?gep-hordozo, a Renown csatacirkalo es a Sheffield konny?cirkalo tartozott. A repul?gep-hordozorol 19:15-kor 15 Swordfish szallt fel, hogy tamadast intezzen a csatahajo ellen. A Bismarck on 20:30-kor rendeltek el legiriadot. Nagyjabol 15 perccel a tamadas megkezdese utan erte a Bismarck ot az els? torpedotalalat, majd egy masodik 21:00 korul. Ez utobbi, a tatot ert talalat 12°-os allasban megakasztotta a hajolapatokat. A karelharito csoportok megprobaltak kijavitani a kormanym?vet, amihez szetkapcsoltak a hajolapatokat es a jobb oldalit kozeps? allasban rogzitettek, de a bal oldalit nem tudtak megmozditani. A hajot nem lehetett kormanyozni a hajtom?vek fordulatszamanak varialasaval sem, es ezutan a csatahajot a szel es a hullamok az eszaknyugatrol kozeled? uldoz?i fele sodortak. ^[64] 23:00-kor ismet riadot rendeltek el, mikortol a brit 4. romboloflottilla intezett ellene tamadasokat. A rombolok az egesz ejszaka folyaman torpedotamadasokat igyekeztek inditani, igy Lindemann es a legenyseg nem jutott pihen?hoz. ^[65]

A Bismarck on utoljara majus 27-en 08:00-kor szolaltak meg a riadot jelz? cseng?k. A Norfolk 08:15-kor eszlelte a Bismarck ot, majd a helyszinre erkez? csatahajok kozul els?kent a Rodney nyitott tuzet 08:48-kor. Egy perc mulva a Bismarck viszonozta a tuzet, majd hamarosan becsatlakozott a harcba a King George V csatahajo, kes?bb pedig a Norfolk es a Dorsetshire nehezcirkalok is. Torpedobombazok e vegs? osszecsapasban mar nem vettek reszt. A Bismarck eluls? parancsnoki tornyat 08:53-kor erte talalat, a ket els? lovegtornyat pedig 09:02-kor iktatta ki egy ellenseges sort?z. Ugyanekkor a f? t?zvezet? allast is talalat erte, vegezve tobbek kozott Adalbert Schneider tuzertiszttel. A hatulso parancsnoki kozpontot 09:18-kor tette hasznalhatatlanna egy talalat. A leghatso lovegtorony (a Dora ) 09:24-kor valt harckeptelenne. A csatahajo 09:40-kor szenvedett el egy sulyos talalatot, ami a kozeps? reszen okozott nagy tuzet, a Caesar lovegtorony 09:50-kor szuntette be a tuzelest. 10:00-kor a Bismarck osszes fegyvere elhallgatott. A fogytan lev? uzemanyagkeszleteik miatt a Rodney es a King George V csatahajoknak meg el kellett hagyniuk a helyszint meg miel?tt a Bismarck elsullyedt. A nemetek el?keszitettek a hajojukat az onelsullyeszteshez, mikor a Dorsetshire harom torpedot l?tt ki ra. A csatahajo vegul 10:36-kor sullyedt el nagyjabol 300 tengeri merfoldre Ouessant -tol nyugatra. A Dorsetshire 85 embert mentett ki a vizb?l, a Maori rombolo tovabbi 25 f?t. Ot embert mentett ki a masnap beerkez? U 74 jel? tengeralattjaro es a Sachsenwald meteorologiai hajo. Karl Donitz az U 556 -ot utasitotta, hogy a vegye at a Bismarck hajonaplojat. Herbert Wohlfahrt sorhajohadnagy (Kapitanleutnant) azonban jelezte, hogy nincs mar torpedoja es fogytan az uzemanyaga, ezert inkabb a feladattal az U 74 -et bizzak meg. Az U 74 azonban nem erkezett meg id?ben es ezert a hadinaplo is odaveszett a csatahajoval egyutt. ^[66]

Lindemann halala [ szerkesztes ]

Burkard von Mullenheim-Rechberg utoljara 08:00 korul latta a parancsnoki hidon Lindemannt, roviddel a vegs? csata el?tt. Visszaemlekezeseben a rendre intelligens, humoros es optimista hajoparancsnokot pesszimistanak es zarkozottnak irta le. Megprobalt beszedbe elegyedni vele, de Lindemann nem vett rola tudomast. Azt nem tudta megallapitani, hogy a (brit rombolokkal az ejszaka folytatott) harcok voltak ennek az okai, avagy a Lutjens-szel valo nezetelteresei keseritettek meg. ^[67]

Lindemann holtteste nem kerult el?, de velhet?leg Lutjens-szel es tobb mas tiszttel egyutt 09:02-kor esett el, mikor a parancsnoki tornyot telitalalat erte. ^[68] Mikor Robert Ballard oceanografus 1989-ben fellelte a Bismarck maradvanyait, az eluls? felepitmeny nagy reszet romma l?ve talalta es tobb mint 50 lovedek utotte lyuk volt lathato a parancsnoki torony kozeleben. Ez alatamaszthatja a teoriat. ^{[69] [70]}

Mas beszamolok szerint Lindemann elhagyta a harcallaspontjat mikor a parancsnoki torony vezerm?vei (telgrafjai) hasznalhatatlanna valtak, hogy kiadja a parancsot a hajo elhagyasara. Mindez meg az el?tt tortent volna, hogy a parancsnoki tornyot a vegzetes talalat erte. Paul Hillen matroz, aki a csata utolso reszeben ert fel a fels? fedelzetre, azt allitotta, hogy latott egy 20-30 f?b?l allo csoportot a hajoorrnal allva, koztuk egy embert feher csucsos sapkaban. Normal korulmenyek kozott egy tengeren lev? nemet hadihajon csak a parancsnoklo tiszt viselt feher sapkat, igy az illet? csak Lindemann lehetett volna. ^[71] Egy masik szemtanu, Rudolf Romer gepesz-?rvezet? (Maschinengefreiter) azt allitotta, hogy mikor mar a vizben volt, latta Lindemannt a hajoorron az Anton lovegtorony mellett allni. ^[72] Az elbeszeles szerint a kuldonce a tarsasagaban volt es Lindemann igyekezett meggy?zni a kuldoncot, hogy mentse az eletet. Ezutan a kuldonc megragadta Lindemann kezet, majd az orrarboc fele indultak meg. Ahogy a hajo atfordult, a ket ferfi rovid ideig vigyazzba allt, majd tisztelegtek. Amikor a hajo a bal oldalara atfordult, a kuldonc a vizbe esett. Lindemann meg ezutan is tisztelgett az orrarbocba kapaszkodva es igy merult el a hajoval egyutt. ^{[73] [74]}

A Vaskereszt Lovagkeresztje [ szerkesztes ]

Lindemann evfolyamtarsai mind kapcsolatba leptek Lindemann gyaszolo ozvegyevel. A Crew 1913 korabbi vezet?je, Otto Kluber sorhajokapitany 1941 ?szen kereste fel az ozvegyet es tiszteletbeli tagsagot ajanlott szamara. 1941 december 27-en, het honappal a Bismarck elvesztese utan Ernst Lindemann posztumusz a Vaskereszt Lovagkeresztje kituntetesben reszesult. A haditengereszet f?parancsnoksaga (Oberkommando der Marine) azzal az indokkal dontott a kituntetesben valo reszesitese mellett, mert megitelese szerint a kivalo vezetese hozzajarult a Hood csatacirkalo elpusztitasahoz es a Prince of Wales megrongalasahoz. ^[75]

Lindemann els? tuzertisztje, Adalbert Schneider korvettkapitany meg a vegs? csata napjan reszesult e kituntetesben, ami ellentmondott azzal a hagyomannyal, hogy a hajo parancsnoka kapta meg els?kent a kituntetest a legenyseg es a tisztikar minden mas tagja el?tt. Ezt a fajta kivetelezest a Wehrmacht tobbi fegyvernemeben er?sen kritizaltak. Egyes velemenyek szerint Lindemann unokatestvere, a korabbi lovassagi tabornok Georg Lindemann avatkozhatott kozbe a kituntetes erdekeben, amit a Lindemannal husz even at bajtarsi kapcsolatot apolo Erich Raeder f?tengernagy nyujtotta at Lindemann ozvegyenek 1942. januar 6-an Dahlemben. A f?tengernagy ezt kovet?en tamogatta az ozvegyet es Lindemann edesanyjat. ^[75]

Kituntetesei [ szerkesztes ]

(Egyes kituntetesek magyar nyelv? megnevezese pontatlan lehet.)

• Vaskereszt (1914)
  • Masodosztalyu Vaskereszt
  • Els? osztalyu Vaskereszt (1919. szeptember 27.) ^[20]
• Frigyes Agost-Kereszt , masodosztaly ^{[21] [76]}
• Oszman Hadimedal ( Harp Madalyası ), torok kituntetes, ismert "Gallipoli Csillag" vagy "Vas Felhold" neven is ^{[20] [21]}
• Frontharcos Erdemkereszt (Ehrenkreuz des Weltkrieges 1914/1918) (1934. december 6.) ^[20]
• Szolgalati Kituntetes (Dienstauszeichnung) , masod- harmad es negyedosztaly (1936. oktober 2.) ^{[20] [21]}
• Dienstauszeichnung els? osztaly (1938. marcius 16.) ^[20]
• Tengereszeti Erdemrend Keresztje (Cruz del Merito Naval) harmadosztaly (spanyol kituntetes, 1939. junius 6.) ^{[20] [21]}
• Tengereszeti Erdemrend Keresztje (Cruz del Merito Naval) Tengereszeti Kereszt Feherben (Cruz Naval con distintivo Blanco) fokozata (1939. augusztus 21.) ^{[20] [21]}
• Tengereszeti Erdemrend Keresztje (Cruz del Merito Naval) Tengereszeti Kereszt Aranyban (Cruz Naval con distintivo Amarillo) , harmadosztaly (1939. augusztus 21.) ^{[20] [21]}
• Kiralyi Kardrend (Kungliga Svardsorden) (sved kituntetes, 1941. januar 11.) ^{[21] [77]}
• Haborus Erdemkereszt (Kriegsverdienstkreuz) , masodosztaly kardokkal ekesitve (1941. januar 20.) ^{[21] [77]}
• Vaskereszt kapoccsal (Spange zum Eisernen Kreuz) (1939)
  • masod- es els?osztaly (1941. majus) ^{[21] [77]}
• Vaskereszt Lovagkeresztje (Ritterkreuz des Eisernen Kreuzes) (posztumusz, 1941. december 27.) ^{[78] [79] [80]}
• Flottahadijelveny (Das Flottenkriegsabzeichen) (posztumusz 1942. aprilis 1.) ^[77]

A Lindemann-uteg [ szerkesztes ]

Lindemann sorhajokapitany tiszteletere a Calais es Boulogne-sur-Mer kozotti Sangatte mellett lev? haditengereszeti tuzeruteg a Lindemann-uteg (Batterie Lindemann) nevet kapta 1942. szeptember 19-en a La Manche -csatorna partvidekenek parancsnoklo tengernagyatol, Friedrich Frisius-tol. Az uteg harom 40,6 cm ?rmeret?, kulon kazamatakban elhelyezett agyukbol allt, melyeket eredetileg a H -osztalyu csatahajok fegyverzetenek szantak. Ezt megel?z?en az agyuk a Hela-felszigeten voltak felallitva es a Batterie Schleswig-Holstein es Batterie Groß-Deutschland nevet viseltek. A lovegeket a kanadai csapatok semmisitettek meg 1944. szeptember 26-anak estejen. A letesitmenyeit manapsag reszben a Csatorna-alagut kiasasa soran felszinre hozott anyagok boritjak es mar csak a parancsnoki bunker lathato bel?le par kisebb er?ditessel. ^[81]

Emlekezete [ szerkesztes ]

Az 1960-ban forgatott brit Sink the Bismarck! (Sullyesszek el a Bismarck ot!) cim? filmben Carl Mohner osztrak szinesz jatszotta Lindemann szerepet. A film C. S. Forester The Last Nine Days of the Bismarck (A Bismarck utolso kilenc napja) cim? konyven alapult. ^[82]

Megjegyzesek [ szerkesztes ]

1. ↑ Friedrich Tiesmeyer (1867. oktober 15. ? 1917. januar 18.) Ludwig Tiesmeyer lelkesz (1835?1919) es Wilhelmine Luise Lindemann (1845?1897), Ernst Lindemann apai nagynenjenek a fia volt. ? Grutzner 2010, 225-226. o.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Irodalom [ szerkesztes ]

Forditas [ szerkesztes ]

• Ez a szocikk reszben vagy egeszben az Ernst Lindemann cim? angol Wikipedia-szocikk ezen valtozatanak forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.