Az
Erdelyi Udvari Kancellaria
(
latinul
:
Cancellaria Aulica Transylvaniae
;
nemetul
:
Siebenburgische Hofkanzlei
) a
Habsburg-fennhatosag
alatt allo Erdely 1694 es 1867 kozott fennallo, legfels?bb szint? kormanyzati szerve volt, amelynek f? feladata egyfel?l az
erdelyi f?kormanyszek
(gubernium) ellen?rzeseben, masfel?l a f?kormanyszek es az uralkodo kozotti hivatalos erintkezes bonyolitasaban allt. Szekhelye
Becsben
volt. Fennallasa soran ket izben fuggesztettek fel a m?kodeset: 1782 es 1791 kozott onallosagat veszitve a
Magyar Udvari Kancellaria
ala rendelt hivatalkent m?kodott, 1848-ban pedig feloszlattak, es csak 1860-ban alakult ujra.
Az
Erdelyi Fejedelemseg
torteneteben,
II. Janos Zsigmond
idejet?l mar m?kodott kancellaria Erdelyben, amely a kormanyzasi, kozigazgatasi es igazsagszolgaltatasi kozfeladatokat ellato hatosagkent m?kodott. A Habsburgok letrehozta Erdelyi Udvari Kancellaria azonban nem ennek atalakitasaval jott letre, hanem a birodalomszerte mar m?kod?
magyar
,
cseh
,
osztrak
stb. udvari kancellariak mintajara epitettek fel szervezetet.
A torokellenes hadjarat
soran, 1687 ?szen
Lotaringiai Karoly
Nagyharsanynal
vereseget mert
az oszman hadakra, s a csaszari f?sereg a diadalt kovet?en benyomult Erdelybe. A csaszari udvar minden igyekezetevel azon volt, hogy az el?z? evben
I. Apafi Mihaly
fejedelemmel megkotott, Erdely onallosagat reszlegesen biztosito balazsfalvi egyezmenyt felrugja es fennhatosagat Erdelyre kiterjeszthesse. A frissen kinevezett katonai f?parancsnokot,
Caraffa tabornokot
biztak meg Erdely kozjogi helyzetenek rendezesevel, aki terrorisztikus diplomaciai eszkoztaraval elerte, hogy 1688. majus 9-en az erdelyi rendek kepvisel?i alairjak a fogarasi deklaraciot. Ez kimondta, hogy a torok vednokseg felmondasaval a
Habsburg Birodalom
oltalma ala helyezik Erdelyt.
Az Erdely kozjogi helyzetet rendez? uralkodo oklevelhez
Bethlen Miklos
nyujtott be tizennyolc pontos tervezetet, amelynek ertelmeben Erdely gazdasagi, m?vel?desi es kozigazgatasi onallosagot kap a birodalom kereten belul. A deli hadszintereken megszoritott uralkodo sietve alairta a
Diploma Leopoldinum
neven hiresse lett oklevelet, amely masfel evszazadra meghatarozta Erdely allamisagat es politikai berendezkedeset.
A fogarasi
orszaggy?lesen
1691-ben kihirdetett Diploma Leopoldinum ertelmeben felallitottak a kozvetlenul az uralkodo ala tartozo, nagyszebeni szekhely? erdelyi
f?kormanyszeket
(gubernium), de azonnal fel is merult a kerdes, hogy mi modon jussanak az uralkodo ele a donteset igenyl? kerdesek. A Habsburg Birodalomhoz tartozo orszagok mintajara, ahol az uralkodohoz felterjesztend? ugyiratokat az egyes udvari kancellariak keszitettek el?, dontes szuletett az Erdelyi Udvari Kancellaria megalakitasarol.
Alvinczi Peter
es tarsai 1692 szeptemberi emlekiratukban kertek az uralkodot, hogy a tervezettel ellentetben az uj kormanyszerv ne a
Magyar Udvari Kancellaria
f?sege ala tartozzek. Az udvar engedett a keresnek es az 1693. majus 14-en kelt
Alvincziana resolutio
elrendelte a kancellaria felallitasat akkeppen, hogy annak vezet?je allandoan az uralkodo mellett tartozkodjek. 1694. december 4-en nevezte ki az els? erdelyi udvari kancellart, titulusa szerint alkancellart, Kalnoky Samuelt, aki tenylegesen csak 1695 novemberet?l latta el a feladatat.
Tortenetenek els? evszazada (1694?1782)
[
szerkesztes
]
I. Lipot 1693. aprilis 29-en a becsi udvarban kancellaria letrehozasat rendelte el. - ?allandoan kancellar, vagy alkancellar uljon, meghatarozott napokon az ugyeket eleje terjessze, donteset meghallja es azt tovabbitsa” Az 1694. februar 25. es aprilis 6. kozott tartott erdelyi orszaggy?lesen k?rospataki Kalnoky Samuelt valasztottak meg az Erdelyi Udvari Kancellaria vezet?jenek. Meghagyta az orszaggy?les azt is, hogy Kalnoky munkajat ket referendarius es egy titkar segitse. Kes?bb a rendek el?irtak, hogy Kalnoky melle keruljon mind a negy bevett felekezetb?l egy-egy szemely, igy a kancellaria dolgozoi a kovetkez?k lettek: Szentkereszti Andras (reformatus) es Henter Benedek (katolikus) referendarius, Palfi Ferenc (unitarius) es Czako Gyorgy (evangelikus) titkarok, irodeakok:
Biro Mozes
, Balcu Mihaly, Kozma Kelemen.
[1]
A kancellaria hatosagi jogkorenek megallapitasa tobb szempontbol sem volt szerencses, sajatos feladatkore es szervezeti felepitese folytan az elkovetkez? evtizedekben allandosult a feszultseg az erdelyi
f?kormanyszek
es a hattereben allo helyi arisztokracia, valamint az uralkodo kinyujtott kezenek tekintett udvari kancellaria kozott. Ugyanakkor a csaszari udvar es az alkancellaria kozotti viszony sem volt felh?tlen. Els?sorban is az Erdelyi Udvari Kancellaria egyik f? feladata a gubernium munkajanak tulajdonkeppeni ellen?rzese volt. A f?kormanyszek donteshozo testulete altal el?keszitett, a kozugyeket, a fiskalis helyzetet stb. erint? rendeletek a kancellaria referaturajan keresztul jutottak el az uralkodohoz. A kancellarian megvitattak a felterjesztett kerdeseket, s az egyszer? szotobbseggel kialakitott kancellariai allaspontot juttattak el az uralkodohoz anelkul, hogy a targyban tovabb egyeztettek volna a guberniummal. Ugyanakkor az Erdelyt is erint? uralkodoi rendeletek szinten a kancellarian keresztul jutottak el a f?kormanyszekhez, ahol serelmeztek, hogy ilyen leplezetlenul a kancellaria f?sege ala tartozik az Erdelyben szekel? kormanyszerv.
Masodsorban a kancellaria megalakitasakor az uralkodo fenntartotta maganak a jogot a kancellariai tisztvisel?k kinevezesere, a f?kormanyszek ajanlasainak meghallgatasa mellett. Az els? id?szakban ebben kivetnivalot sem a f?kormanyszek, sem az erdelyi tarsadalom nem talalhatott, hiszen a katolikus alkancellar, Kalnoky negy referendariusa, tulajdonkeppeni helyettese a bevett erdelyi felekezetekb?l kerult ki. Az 1720-as evek vegere azonban mar sem az unitariusok, sem a reformatusok nem kepviseltettek magukat az udvari kancellarian. Az els? evtizedekben ugyanis a tavozott vagy elhalalozott referedariusok es tovabbi kancellariai tisztvisel?k helyere az uralkodo rendre katolikusokat allitott ? jollehet, az Alvincziana resolutio szellemeben elfogadta a tobbi felekezet jeloltjeit is, de ezeket sorra leszavaztak.
Noha a
Rakoczi-szabadsagharcot
kovet? evtizedek viszonylagos nyugalomban teltek ? az udvari kancellaria ekkor, 1713 es 1740 kozott az energikus es tehetseges
Bornemissza (eredetileg Kaszoni) Janos
iranyitasa alatt allt ?, a Habsburgok kozpontosito torekveseinek es az ellenreformacio allampolitikai szintre emelesenek egyik kovetkezmenyekent az erdelyi f?kormanyszek politikai sulya fokozatosan csokkent. Ugyanakkor a kancellaria tisztvisel?i tobbnyire egyszer? szarmazasu, nemesi rangra emelkedett hivatalnokok, esetleg patriciusok voltak. Ennek kovetkezteben a dont?en reformatus es unitarius erdelyi arisztokracia, az erdelyi rendek altal tamogatott ? es tagjaikbol allo ? f?kormanyszek tekintelye joval meghaladta az udvari kancellariaet az erdelyi koronatartomany tarsadalmi kozmegiteleseben.
Nem csupan a gubernium, de az Erdelyi Udvari Kancellaria is tobb szempontbol hatterbe szoritva erezte magat. Hataskore nevleges es sz?kebb volt a tobbi alkancellariaenal, peldaul a Magyar Udvari Kancellarianal. A nagyobb sulyu ugyeket nem kozvetlenul az uralkodonak, hanem az allamtanacs erdelyi ugyekkel foglalkozo bizottsaganak (Ministerialkonferenz in rebus Transylvanicis) kellett felterjeszteni tovabbi vitara. Ennek ulesein maga az alkancellar sem jelenhetett meg, es az udvari kancellaria sokszor csak utolag ertesult a kompetenciajaba tartozo ugyek kimeneteler?l. Jollehet, Bornemissza Janos vegul elerte, hogy legalabb az alkancellar reszt vehessen a tanacskozasokon, am egyfel?l politikai sulya elegtelen volt a vita mederben tartasara vagy a dontes befolyasolasara, masfel?l ez csak tovabb szitotta a feszultseget a guberniummal, a Ministerialkonferenz tanacskozasairol ugyanis semmifele beszamolot nem kaptak az alkancellar hivatalatol.
A jozefinizmustol a szabadsagharcig (1791?1848)
[
szerkesztes
]
A kiegyezes el?tt (1860?1867)
[
szerkesztes
]
Erdelyi udvari kancellarok nevsora
[
szerkesztes
]
- Taganyi Karoly:
Az erdelyi udvari kanczellariai leveltar.
Budapest: Athenaeum. 1898
- Erdely tortenete II.: 1606-tol 1830-ig.
Szerk. Makkai Laszlo, Szasz Zoltan. Budapest: Akademiai. 1986
- Trocsanyi Zsolt:
Habsburg-politika es Habsburg-kormanyzat Erdelyben 1690?1740.
Budapest: Akademiai. 1988
- Magyar tortenelmi fogalomtar I. (A?K).
Szerk. Ban Peter. Budapest: Gondolat. 1989
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]