Erdely cimere az altalanos magyarazat szerint a harom kivaltsagos erdelyi nemzet: a magyar , a szekely es a szasz jelkepeit egyesiti. Valoszin?leg Bathory Zsigmond uralkodasa alatt, 1590 -ben alakult ki.

A magyar nemzetet a fekete turulmadar , a szekelyeket a nap es a hold, mig a szasz szekeket ( K?halom , Medgyes , Nagysink , Sebes , Szeben , Szaszvaros , Szerdahely ) a het voros bastya jelezi. E cimerelemeket Erdely onallo allamisaga idejen az egyes fejedelmek sajat csaladi cimereikkel otvozve hasznaltak. A cimerabrak helye sokaig nem allandosult, hanem a pajzson belul vandorolt.

Hivatalosan Maria Terezia adomanyozta a nagyfejedelemseg rangjara emelt Erdelynek 1765 -ben. A cimermez?t voros polya osztja ket reszre. Fent kek alapon arannyal fegyverzett , voros nyelv?, vagott fekete solyom (turul) talalhato, jobbrol arany naparctol (ma mar csak egyszer? nap), balrol ezust fogyo holdtol kiserve. Alul arany alapon het voros bastya fekete kapukkal es 2-2 ablakkal ellatva talalhato ket sorban (4+3) elhelyezve.

Az Erdely cimerpajzsat ketteoszto voros sav el?szor I. Apafi Mihaly 1666 . evi tallerjan jelenik meg, azel?tt sehol sem fordult el?.

Az 1765 -os Maria Terezia -fele cimeren a pajzsot fejedelmi korona fedi. Ket oldalan allegorikus n?alakok kiserik, jobbrol az igazsagossag, balrol a b?seg, a jutalom szimbolumai. Ezek ? miutan Erdely 1848 -ban egyesult az anyaorszaggal ? mar nincsenek hasznalatban.

A cimer fellelhet? beepitve a magyar kozepcimeren ( 1867 utan), tovabba Romania mai cimeren is.

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• az 1659-ben tartott szaszsebesi orszaggy?lesen, ahol a rendek jelkepeir?l hataroztak, kimondtak, a szekelyeket a nap es a hold jelkepezze, a holdat pedig novekv?kent abrazoljak. Emellett az erdelyi varmegyeket a novekv? sas, a szasz rendi nemzetet a het bastya jelkepezi ? szol az orszaggy?lesi hatarozat.

Forrasok [ szerkesztes ]

• ^[1]
• Wikibooks Cimerhatarozo. Erdely es fejedelmeinek cimere
• Kopeczi Sebestyen Jozsef: Erdely cimere

Jegyzetek [ szerkesztes ]