Az Encyclopedia Americana az egyik legnagyobb angol nyelv? enciklopedia napjainkban. Miutan a korabbi kiadot, a Grolier Inc. -et 2000-ben felvasaroltak, az enciklopedia jelenlegi kiadoja az amerikai Scholastic Corporation .

Az enciklopedianak tobb mint 45 000 szocikke van, legtobbje 500 szonal hosszabb es nemelyik igen terjedelmes (az Egyesult Allamokrol szolo cikk tobb mint 300 000 szavas). Az enciklopedia leginkabb az Egyesult Allamok es Kanada foldrajzara, tortenelmere vonatkozo szocikkekre koncentral, tobb mint 9000 eletrajzot, 150 000 kereszthivatkozast, tobb mint 1000 tablazatot, 1200 terkepet es 4500 fekete-feher kepet tartalmaz. A legtobb cikk feltunteti a szerz? nevet is.

Az Encyclopedia Americana nyomtatott valtozata 30 kotetet tartalmaz, de manapsag mar elektronikus valtozata is elerhet?, amely el?fizetessel megtekinthet?. A kiado az amerikai Scholastic Corporation , 2008 marciusaban jelentette be, hogy a nyomtatott valtozat eladasai az elektronikus verzio megjelenese utan is biztatoak es egyel?re nem szuntetik meg az enciklopedia nyomtatasat. ^[1]

Az elektronikus verzio el?szor 1997-ben jelent meg es minden evben kiadjak frissitett es javitott kiadasat. Az elektronikus es a nyomtatott enciklopedia els?dleges celkozonsege a kozep- es fels?oktatasi tanulok, tanarok, illetve a nyilvanos konyvtarak latogatoi. A konyvtarakban a nyomtatott es az elektronikus verzio is dijmentesen elerhet? a Grolier Online reference services szolgaltatas kereten belul (amely magaban foglalja meg a Grolier Multimedia Encyclopedia multimedias enciklopediat es az also tagozatos tanuloknak szant The New Book of Knowledge -et is).

Az enciklopedia tortenete [ szerkesztes ]

Az Encyclopædia Americana , teljes cimmel Encyclopædia Americana. A popular dictionary of arts, sciences, literature, history, politics and biography, brought down to the present time; including a copious collection of original articles in American biography; on the basis of the 7th ed. of the German Conversations-Lexicon (Encyclopædia Americana. A m?veszetek, tudomanyok, irodalom, tortenelem, politika es oneletrajzok nepszer? szotara, a jelen id?kre szabva, amerikai eletrajzok b?seges kollekciojaval a nemet "Conversations-Lexicon" 7-edik kiadasara alapozva) alapitoja a nemet szarmazasu amerikai allampolgar Francis Lieber volt. Az 1789-1798 kozott megjelent Dobson's Encyclopædia utan az els? jelent?s amerikai enciklopedia volt. Bar az els? kiadasa lenyegeben a Brockhaus Conversations-Lexikon enciklopedian alapult, szamos amerikai vonatkozasu cikkel egeszitettek ki. Az Encyclopædia Americana -t els?sorban a nagykozonsegnek szantak, ennek megfelel?en konnyen erthet? stilusban irodott.

Az els? kiadas 13 kotetb?l allt es 1829-1833 kozott adta ki a philadelphiai Carey, Lea & Carey kiadovallalat. 1846-ban egy kiegeszit? 14. kotetet is kiadtak. Az els? kiadast 1858-ig tobbszor ujranyomtattak. 1848-ban John Sutter aranyaso az enciklopedia els? kiadasa alapjan igazolta, hogy aranyat talalt es ezt kovet?en kezd?dott a kaliforniai aranylaz . ^[2]

Az azonos nev? "Encyclopedia Americana" J.M. Stoddart munkaja volt es 1883 - 1889 kozott adtak ki, de ez lenyegeben az Encyclopaedia Britannica 9. kiadasanak nemileg atdolgozott valtozata volt es nem Lieber munkajan alapult. ^[3]

1902-ben egy uj kiadas jelent meg Encyclopedia Americana neven, amely az els? kiadas anyaganak egy reszet meg?rizte, a Scientific American felugyelete alatt. A magazin szerkeszt?je, Frederick Converse Beach volt a masodik kiadas f?szerkeszt?je es tobb szaz jeles tudos segitette munkajat szakert?kent vagy a szocikkek irojakent. A masodik kiadast a R.S. Peale & Co vallalat jelentette meg, 1903 es 1906 kozott tovabbi kiadasok jelentek meg az Americana Corp. es a Scientific American Compiling Department gondozasaban. 1903-ban George Edwin Rines -t neveztek ki az enciklopedia vezet?jenek. 1911-ben azonban veget ert az enciklopedia es a Scientific American egyuttm?kodese. ^[4] 1907 es 1912 kozott az enciklopedia egyszer?en mint The Americana jelent meg.

1918-1920 kozott 30 kotetben jelent meg az uj kiadas, George Edwin Rines f?szerkeszt? felugyelete alatt. A enciklopedia mellett Annual vagy Yearbook neven 1923-tol evente egy evkonyv is megjelent egeszen 2000-ig.

Az enciklopedia kiadasi jogait 1945-ben megvasarolta a Grolier kiadovallalat. Az 1960-as evekre az Americana es a hozza kapcsolodo kiadvanyok ? The Book of Knowledge , Book of Popular Science , Lands and Peoples ? eladasa jelent?s hasznot hozott a Grolier-nek. Ebben az id?szakban az enciklopediat els?sorban megrendelesek, illetve hazalo ugynokok segitsegevel ertekesitettek. Az 1970-es evekt?l kezdve telemarketinges csatornakon es partnereken keresztul is ertekesitettek.

Napjainkban [ szerkesztes ]

1988-ban a Grolier kiadot felvasarolta a francia Hachette kiadovallalat, amely a francia nyelvteruleten elterjedt Hachette Encyclopedia kiadoja volt. A Hachette kes?bb beolvadt a francia Lagardere Group vallalatba.

1995-ben az enciklopedia elektronikus valtozata megjelent CD-ROM-on (a szoveget es a kepeket a kornak megfelel?en, kulon lemezeken adtak ki). 1997-ben a digitalizalt valtozatot mar online is kiadtak. A rakovetkez? evekben az enciklopedia uj szolgaltatasokkal gyarapodott: internetes hivatkozasok, kiegeszit? jegyzetek, rendszeresen frissitett melleklet. 2002-ben jelent meg az atdolgozott kiadas, uj kezel?felulettel, tartalommal es a vakok szamara is hozzaferhet? tartalommal.

2000-ben a Grolier kiadot felvasarolta a szinten amerikai Scholastic Corporation vallalat, amely jelent?s profitnovekedest vart el ^[5] es ennek megfelel?en jelent?sen csokkentette az enciklopedia munkatarsainak letszamat: 2000 es 2007 kozott minden evben voltak elbocsatasok. ^[6] A Scholastic az enciklopediat az oktatasi piacra, els?sorban a kozep- es fels?oktatasban tanuloknak szanja.

F?szerkeszt?i [ szerkesztes ]

• Francis Lieber, 1829-1833. Nemet-amerikai jogtudos, a " A Code for the Government of Armies " (1863) cim?, a hadifoglyokkal szembeni humanus banasmodot szorgalmazo m? szerz?je.
• Frederick Converse Beach, 1902-1917. Mernok, a Scientific American havilap szerkeszt?je is volt.
• George Edwin Rines, 1917-1920. Szerz? es szerkeszt?.
• A. H. McDannald, 1920-1948. A Baltimore News es a Baltimore Evening Sun napilapok ujsagiroja, szerkeszt? es iro.
• Lavinia P. Dudley, 1948-1964. Az Encyclopaedia Britannica es az Encyclopedia Americana szerkeszt?je es igazgatoja, az els? n? egy jelent?s amerikai lexikon elen.
• George A. Cornish, 1965-1970. A New York Herald Tribune ujsagiroja, szerkeszt?.
• Bernard S. Cayne, 1970-1980. Az Educational Testing Service es a Harvard Educational Review munkatarsa, szerkeszt? (Ginn & Co., Collier's Encyclopedia , Macmillan) es a Grolier Inc. menedzsere.
• Alan H. Smith, 1980-1985. Szerkeszt? (Grolier/ Encyclopedia Americana )
• David T. Holland, 1985-1991. Szerkeszt? (Harcourt Brace, Grolier/ Encyclopedia Americana ).
• Mark Cummings, 1991-2000. Szerkeszt? (Macmillan, Oxford University Press).
• Michael Shally-Jensen, 2000-2005. Szerkeszt? (Merriam-Webster/ Encyclopaedia Britannica ).
• K. Anne Ranson, 2005-2006. Szerkeszt? ( Academic American Encyclopedia , Grolier Multimedia Encyclopedia ).
• Joseph P. Castagno, 2006-present. Szerkeszt? (Grolier/ Lands and Peoples , New Book of Popular Science ).

Lasd meg [ szerkesztes ]

• Encyclopædia Britannica
• Encyclopedie

Jegyzetek [ szerkesztes ]

1. ↑ Noam Cohen. ? Start Writing the Eulogies for Print Encyclopedias ”, New York Times , 2008. marcius 16. (Hozzaferes: 2010. augusztus 16.)  
2. ↑ John A. Sutter. ? Discovery of Gold ”, Hutchings’ California Magazine , 2024. november 19. (Hozzaferes: 2008. junius 26.)  
3. ↑ Walsh, S. Padraig. Anglo-American General Encyclopedias: A Historical Bibliography, 1703-1967 . New York: Bowker, 42. o. (1968). OCLC 221812838  
4. ↑ Collison, Robert. Encyclopedias: Their History throughout the Ages . New York: Hafner (1964). ISBN 186045506  
5. ↑ "French Plan to Sell Grolier," PublishersWeekly.com , 11/29/1999; "Scholastic to Acquire Grolier," press release, Scholastic Inc., 4/13/2000.
6. ↑ "Scholastic Has Record Year and Begins Grolier Integration," PublishersWeekly.com, 7/24/00; "Scholastic Sales Surge Continues," PublishersWeekly.com, 1/01/01; "Robinson: Scholastic's Business Remains Strong," PublishersWeekly.com, 10/01/01; "Sales Dip, Earnings Rise at Scholastic," PublishersWeekly.com, 7/29/02; "Scholastic Cuts 400 from Global Workforce," PublishersWeekly.com, 6/02/03; "Scholastic Takes a Charge," PublishersWeekly.com, 7/19/04; "Scholastic Cuts 30 Spots in Library Unit," PublishersWeekly.com, 6/02/05; "Scholastic to Cut Costs as Profits Fall," PublishersWeekly.com, 12/16/05; "Weak Results Prompt Closings, Layoffs at Scholastic," PublishersWeekly.com, 3/23/06.

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

A Wikimedia Commons tartalmaz Encyclopedia Americana temaju mediaallomanyokat.

Az angol Wikiforrasban tovabbi forrasszovegek talalhatok Encyclopedia Americana temaban.

• Encyclopaedia Americana - az 1851-es kiadas wiki formatumban.
• Az Encyclopaedia Americana 1851-es kiadasanak szovege es kepei bongeszhet? formatumban az University of Michigan's Making of America oldalas.
• Encyclopedia Americana - a kiado oldalan