Az empirizmus ( gorog εμπειρισμ?? az empiria szobol, jelentese: tapasztalat ) a 17. szazadban megjelen? filozofiai nezet, amely szerint az ismeretekre csak tapasztalataink segitsegevel tehetunk szert. A tudomany a megfigyeleseken, illetve a kiserleteken alapszik. Az empirizmus elveti a velunk szuletett fogalmakat es teteleket, a megismerest az erzeki eszlelesbe vezeti vissza, ez a szenzualizmus. Empirista felfogasu az okori gorog sztoicizmus es az epikureizmus .

A 17. szazadi europai gondolkodas [ szerkesztes ]

A 17. szazadi europai gondolkodas lerazta magarol a kozepkori gondolkodas sajatossagait, terheit, es folytatta azt az iranyt, mely a reneszanszban indult el (Pleh, 2010). Az elv, amely mindket korszakot jellemezte, hogy el kell szakadni a tekintely tiszteletet?l, azt el kell valasztani a tudastol. Az uj modszer kulcsa es alapvet? iranymutatoja a modszerbe vetett hit. Ezzel, akaratlanul is, ironikus modon, egy uj tekintelyt teremtettek, a tudomanyos modszer tekintelyet (Pleh, 2010). Ezen gondolatok menten szuletett meg a kor szellemet nagyban meghatarozo ket iranyzat, a racionalizmus es az empirizmus. Nem csak filozofiai rendszerekr?l van szo, hanem a korban gyakorolt osszes tudomanyterulet meghatarozo elveit kepvisel? elmeletekr?l, melyek a tudomanyos kutatasmodszertanra olyan er?sen ranyomtak belyeguket, hogy a ket gondolkodasmod a mai napig megkerulhetetlen.

Empirizmus es racionalizmus [ szerkesztes ]

Az empirizmust es a racionalizmust el?szeretettel allitjak egymassal szembe, de fontos kiemelni, hogy kozos vonasaik is vannak. Mindket iranyzat bizik a ?modszerben”, es ezaltal a tudomany alapvet? egysegeben (Pleh, 2010). Leteznie kell a tudomany kozos nyelvenek, amellyel minden leirhato. Tovabba, el kell hagyni a tekintelyek tiszteletet es a konyvek el?tti hajbokolast. Bar modszertanuk kulonbozott, tovabbi kozos pontja a ket iranyzatnak a modszertani individualizmus . Mindket rendszert az elemzesben valo hit jellemzi, a kerdeseket fel kell boncolni, analizalni. A termeszet elemekb?l epul fel. (Pleh, 2010). A racionalizmus temaja leginkabb Rene Descartes m?veiben tanulmanyozhato.

Empirizmus [ szerkesztes ]

Az empirizmus nemcsak szorosan az ujkorhoz kapcsolodo rendszer. Az iranyzatot meghatarozo nagy nevek kozul van, aki meg a reneszansz korban kezdte tevekenyseget, es tobben is mar a felvilagosodas filozofusai, s?t mi tobb, bar mara veszitett tekintelyeb?l, tobb kortars filozofus is koveti a rendszer sajatossagait. Az empirista mozgalomhoz tobb nev is hozzatartozik. Nehez egybefoglalni a mozgalom legf?bb gondolatait anelkul, hogy ismernenk az ide tartozo filozofusok munkassagat. A korai empiristak kozul ki kell emelnunk Francis Bacon , Thomas Hobbes , John Locke , George Berkeley , David Hume es John Stuart Mill nevet. Kozuluk is Bacont tekintjuk a legkorabbinak. Az empiristak legfontosabb modszertani nezete a megfigyeles els?dlegessege. Az egyes jelensegeket meg kell figyelni, minel tobbszor, es a megfigyeles eredmenyei menten kell kovetkeztetest levonni az altalanos jelensegr?l, ez az indukcios kovetkeztetes alapja. Ugy velik, hogy lelkunk szuletesunkkor olyan, mint egy ures tabla, amelyre eletunk soran folyamatosan, az eszlelesen keresztul irodnak a fogalmak, gondolatok. A tudas tehat a megfigyelesen keresztul jut el hozzank es ez az igazsag megismeresenek egyetlen modja. Csak akkor kapunk igazan gazdag es valos kepet az empirizmus iranyzatarol, ha a legfontosabb szerz?ket egyenkent elemezzuk.

• Objektiv empirizmus: Olyan jelensegeket feltetelez, melyek termeszetes modon alakulnak ki, az eszleles szamara hozzaferhet?k (am attol fuggetlenek), es amelyek jellegzetessegei es hatasai mas jelensegekt?l fuggnek. Gyakran materialista, a szilard materialis testeket javasolja a vizsgalodas targyanak. Amennyiben nem ezeket a testeket vizsgaljuk, eltavolodunk a valosagtol. Az objektiv empirizmus altalaban osszekapcsolodik a redukcionizmussal, mely szerint van egy legalso, kiterjedt tudasterulet, es erre redukalodik az osszes tobbi tudas (peldaul egy szoveg jelentestartomanya a szerz? szandekaira). (J. A. Anderson, 2004)
• Hermeneutikai empirizmus: Olyan vilagot feltetelez, melyben a jelensegeknek tobbfele es kozos alap nelkuli tartomanya talalhato meg, es a vilaghoz valo kapcsolodas a tobbfele tartomanyon keresztul tortenik. Ezen feltetelezes szembeszall a redukcionizmus (a minden jelenseg kozos alapjanak) elgondolasaval, es elveti a tudomany egyseget (hiszen a tokeletes tudas egy tartomanyban, nem segiti a tudas el?rehaladasat egy masikban). (J. A. Anderson, 2004)

Francis Bacon (1561-1626) [ szerkesztes ]

Francis Bacon mind a reneszanszhoz , mind az ujkorhoz kapcsolhato filozofus (Boros, 2007). ? fogalmazta meg el?szor, hogy tudomanyos igeny? munkat csak tobb tudos osszehangolt er?feszitesevel lehet m?velni. Ez a hozzaallas mara kiemelked?en fontossa valt. Szerette volna megreformalni a tudomanyossagrol valo gondolkodast egy nagy hatreszes m? keretein belul, melynek cime ?A tudomanyok nagy megujitasa” (Instauracio magna scientiarium) lett volna, ez azonban soha nem keszult el. A hatreszes m? masodik resze az egyik legismertebb m?ve, ami a Novum Organum (1620) cimet viseli. A konyv megnevezese valojaban reflektalas Arisztotelesz Organum cim? m?vere, melyben a tudomanyos modszer akkori alapjait fektette le. A m?ben Bacon ramutat az eddigi tudomanyos probalkozasok hianyossagaira es megnevez egy uj, velemenye szerint egyetlen jarhato utat. Bevezeti a ?valodi indukcio” fogalmat. A tudomany celja, hogy kivaltsa a termeszeti hatasokat. Ha a jelensegek okait ismerjuk, es a megfelel? modon rendezzuk a termeszeti targyakat, akkor a magunk szandeka szerint kesztetjuk a termeszetet arra, hogy a megfelel? okozatot letrehozza. Tovabba fontos szamara, hogy a tudos elmeje tiszta, el?iteletekt?l es el?feltevesekt?l mentes legyen, hiszen ezek befolyasolhatjak a vizsgalatbol nyert kovetkezteteseket, illetve az elmeletalkotast (Boros, 2007).

Thomas Hobbes (1588-1679) [ szerkesztes ]

Thomas Hobbes brit filozofus, aki a kor nehany nagy elmejevel kapcsolatban allt, Bacon titkara, Descartes vitapartnere, Leibniz levelez?partnere volt. Egyik legfontosabb m?ve a Leviatan (1651). Bacon nyoman indult el (Darai, 2001), azonban ? mar szels?seges gondolkodo. Azt hirdeti, hogy Bacon elmelete, a ?valodi indukcio” a termeszet megismeresenek egyetlen modja. Szamara a gondolkodas azonos a szamolassal, hiszen a beszedben a szavak onkenyesen valasztott jelek. Minden valosagot testnek tart, hiszen ami letezik, az terben van, es ami a terben van, az test. A testek fizikailag oszthatatlan reszekb?l allnak. A testen es a mozgason kivul egyeb valosag nem letezik. Hobbes modszere tehat megszunteti a test es a lelek dualizmusat, hiszen a lelek is csupan az egybekapcsolt atomok m?kodesenek egy?egy mozzanata (Darai, 2001).

John Locke (1632-1704) [ szerkesztes ]

John Locke Oxfordban vegezte filozofiai tanulmanyait, de termeszettudomanyi es orvosi kepzesre is szert tett (Boros, 2007). Ugy veli, egy olyan filozofiara van szukseg, amelynek legf?bb celja, hogy a termeszettudomanyos megismeres utjabol eltakaritsa az akadalyokat. Lerombolja az isten es az ember kozotti kozvetlen kapcsolatba vetett hitet. Legismertebb m?ve az ?Ertekezes az emberi ertelemr?l” (1690). Ellentetben el?deivel, nem magara a kutatas modszertanara hegyezi ki filozofiajanak elet. A m?vet tobbszori nekifutasra irja meg, es vegs? allapotara sem nevezhet? egy koherens, osszefugg? filozofiai, modszertani rendszer kifejtesenek, inkabb tobb gondolatmenet egymasba f?zese. Megkulonbozteti az egyszer? es osszetett ideainkat, az egyszer? ideak istent?l szarmaznak, ha nem onnan szarmaznanak, akkor elmenk kitalacioi lennenek, akkor pedig mindenfele a vilag megismeresere iranyulo modszertan megteremtese teljesen hiabavalo volna. Az osszetetteknek 3 fajtaja letezik, csakugy, mint az elme megismer? tevekenysegenek. Ez a harom fajta a szubsztancia , a modusz es a viszony, azaz a megismerese az intuitiv tudas, a bizonyitasra epul? tudas, es az iteles. (Boros, 2007). Bevezette a ?tabula rasa” fogalmat, melyet ures lapnak, vagy tiszta tablanak is szokas forditani (Darai, 2001). Ugy veli, elmenk szuletesunkkor egy ilyen ures lap, amelyre a tapasztalas utjan kerulnek a fogalmak. Hires mondasa, melyet az empirizmus is magaeva tett: ?Semmi sincs az ertelemben, ami el?tte nem volt az erzekekben” (?Nihil est in intelectu, quod ante non fuerit in sensu”) (Darai, 2001).

George Berkeley (1685-1753) [ szerkesztes ]

George Berkeley mar a felvilagosodas korahoz tartozo filozofus, vegzettseget tekintve teologus (Boros, 2011). Eszreveszi, hogy a matematikaban is igen sok a fogalmi tisztazatlansag, es ugy veli, a matematika sem kevesbe irracionalis, mint a szellemtudomanyok modszertana, igy helytelen csak ez utobbit elvetni. Ugy veli, onmagaban az erzekeink nem kepesek elvezetni bennunket a valosaghoz, hiszen nincs bennuk semmi termeszetes geometria. Amit matematikai kovetkeztetesnek gondolunk, gyakran tapasztalatok sorozatara epul?, az indukciohoz nagyon hasonlo ?kovetkeztetesi” forma. Az egyetlen erzek, amely a valosagot mutatja meg, a tapintas . F? m?ve a ?Tanulmany” cimet viseli. Ellentetben Locke-kal, ugy veli, nem leteznek absztrakt ideak . Ezek ugyanis ugy kepz?dnenek, hogy el kellene vonatkoztatnunk az alattuk lev? ideak partikularis jegyeit?l, ez azonban nem lehetseges, nem tudunk elkepzelni egy oldalak es szogek nelkuli haromszoget (Boros, 2007).

David Hume (1711-1776) [ szerkesztes ]

David Hume jogasznak indult, de az irodalom es a filozofia elterelte figyelmet, f?kent Cicero volt ra hatassal (Boros, 2007). F? m?ve az ?Ertekezes az emberi termeszetr?l” (nem osszekeverend? Locke m?vevel), melyet nevtelenul jelentett meg. Az iras igencsak megosztotta a korabeli filozofusok velemenyet. Elvalasztja a hitet es a tudast. Ugy veli, isten letet nem kell bizonyitani, a vallasi kerdeseket nem szabad a tudomanyos kerdesekkel keverni. A vallast es istent hinni kell, ott nincs helye a tudomanyos modszertannak. Velemenye szerint a filozofia modszertananak is fel kellene vennie a termeszettudomanyos modszereket. Nagy hangsulyt fektet a tudomanyos modszertan etikai problemaira, kifejti, hogy emberekkel nem lehet ugy kiserletezni, mint a termeszetbeli jelensegekkel. Tovabba kiemeli a termeszetes kozeg fontossagat; ahhoz, hogy megfelel? kepet kapjunk az emberr?l, nem vizsgalhatjuk mesterseges korulmenyek kozott. Az emberi termeszetr?l szolo ertekezes nem az emberr?l szol, hanem a targyrol, melyben minden mas tudomany megalapozodik. Megkulonbozteti az ideakat a benyomasoktol. Benyomas az, amit epp az adott pillanatban eszlelunk, idea pedig az, ami a tobb benyomas soran alakult ki bennunk (Boros, 2007).

John Stuart Mill (1806-1873) [ szerkesztes ]

John Stuart Mill igen radikalis korben nevelkedett, kizarolag apja tanitotta (Ambruss, 2007). Huszas evei elejen sulyos depresszioba esett, melyb?l a kolteszet segitette ki, majd a brit kulturalis elet kiemelked? alakjava valt. Legfontosabb ismeretelmeleti m?venek cime: ?A deduktiv es induktiv logika rendszere” . Ebben mind a logikarol , mind a tagabb ertelemben vett kutatasmodszertanrol alkotott nezeteit kifejtette. Kiindulopontja a radikalis empirizmus volt. Tudasra csakis kizarolag az erzekszerveken keresztul lehet szert tenni, allitja. Csak az letezik, ami potencialisan eszlelhet?, nincsenek eszlelhetetlen lenyegek vagy metafizikailag szuksegszer? kapcsolatok a jelensegek kozott. Velemenye szerint minden tudasra az indukcio altal tehetunk szert (Ambruss, 2007).

Irodalom [ szerkesztes ]

• Locke: Ertekezes az emberi ertelemr?l, 1690
• Leibniz: Ujabb ertekezes az emberi ertelemr?l, 1705
• Berkeley: Tanulmany az emberi megismeres alapelveir?l, 1710
• Berkeley: Hulasz es Philonousz harom parbeszede, 1713
• Hume: Ertekezes az emberi termeszetr?l, 1739
• Hume: Tanulmany az emberi ertelemr?l, 1748

Forrasok [ szerkesztes ]

• Ambruss, 2007 : Ambruss Gergely: Pozitivizmus , In: Boros Gabor (f?szerk.): Filozofia, Akademiai Kiado, 2007, (Akademiai kezikonyvek) , ISBN 978 963 059 692 3 , 939?955. o.
• Boros, 2007 :
  • Boros Gabor : A reneszansz filozofiaja , In: Boros Gabor (f?szerk.): Filozofia, Akademiai Kiado, 2007, (Akademiai kezikonyvek) , ISBN 978 963 059 692 3 , 569-640. o.
  • Boros Gabor: Felvilagosodas , In: Boros Gabor (f?szerk.): Filozofia, Akademiai Kiado, 2007, (Akademiai kezikonyvek) , ISBN 978 963 059 692 3 , 753?813. o.
  • Boros Gabor: Kora ujkori filozofia , In: Boros Gabor (f?szerk.): Filozofia, Akademiai Kiado, 2007, (Akademiai kezikonyvek) , ISBN 978 963 059 692 3 , 640?753. o.
• Darai, 2001 : Darai Lajos Mihaly: Filozofiatortenet (egyetemi jegyzet), Kodolanyi Janos F?iskola, Szekesfehervar, 2001
• J. A. Anderson, 2004 : James A. Anderson: A kommunikacioelmelet ismeretelmeleti alapjai , Typotex, Budapest, 2004, (Tarsadalmi kommunikacio) , ISBN 978-963-9548-53-4
• Pleh, 2010 : Pleh Csaba : A lelektan tortenete , Osiris, Budapest, 2010, ISBN 9789632760520