George Elton Mayo
(
Ausztralia
,
Adelaide
,
1880
.
december 26.
?
1949
.
szeptember 7.
),
ausztral
pszichologus
, akit ma az ?Emberi kapcsolatok” szellemi atyjanak tekintenek.
Dr. Mayo
1919
es
1923
kozott a
Queensland
Egyetemen tanitott, majd az
Egyesult Allamokba
koltozott, ahol a
Pennsylvania
Egyetemen lett tanar.
1926
-ban elfogadta a
Harvard
Business School ipari kutatas karanak professzori katedrajat, ahol
Lawrence J. Hendersonon
keresztul ismerkedett meg a
Pareto
-fele elmelettel es ezzel a
szociologiaval
. Mayo mar 46 eves volt, es az ujonnan tanult szociologiai elmeleteket a kor mas ? neki ismer?s ? vezeteselmeleti tanulmanyaira kezdte el alkalmazni. A kutatasokat nem mindig maga vegezte, hanem sokszor masok kutatasi eredmenyeire alapozva fejlesztette ki
?Az ipari civilizacio emberi problemai”
cim? konyvebe osszegy?jtott kovetkezteteseit. Ebben az
1933
-ban kiadott konyvben foglalta ossze kutatasai eredmenyeit, melyek szerint a termelekenyseget jelent?sen befolyasoljak az emberek kozotti kapcsolatok, a pszichikus es szocialis tenyez?k es a szervezeten belul kialakult kulonboz? viszonyok. Mayo megallapitotta, hogy a munkamegosztasi viszonyok sok kulonboz? hatalmi-, erdek- es erzelmi kapcsolatrendszert alakitottak ki es ezek az informalis
csoportok
gyakran nagyobb hatassal vannak a szervezet m?kodesere, mint a szervezet formalis egysegei.
Ezeket az eredmenyeket nagy reszben az azota hiresse valt, a
Western Electric
vallalat Hawthorne gyaraban
1927
es
1932
kozott vegzett tanulmanyokon vegzett kutatasainak koszonhette. Kutatasai soran sikeresen bizonyitani tudta, hogy a Hawthorne tanulmanyokban leirtakkal ellentetben az ipari szervezetek problemainak szocialis tenyez?i is vannak, es nagyreszuk azokkal kapcsolatos okokra vezethet? vissza. A mar emlitett
- 1933-ban megjelent
?Az ipari civilizacio emberi problemai”
konyve utan az
- 1945-ben kiadott
?Egy ipari civilizacio emberi problemai”
, majd az
- 1947-es
?Egy ipari civilizacio politikai problemai”
cim? konyveiben
ezeket a gondolatokat tovabbfejlesztette es ramutatott a szervezetek bels? konfliktusaihoz vezet?, a munkasok ?
erzelem
logikaja” es a munkairanyitok ?hatekonysag es
koltseg
logikaja” kozotti feszultsegekre. Az utolso konyveben pedig megvesztegetett kormanyzati es politikai vezet?k altal hozott, es az
ipar
altal teljesithetetlen rendeletek kovetkezteben fellep? politikai problemakat irja le nagy reszletesseggel.
Az ipar-szervezeti
vezetes es iranyitas
fejl?deseben Mayo nagy szerepet a ?tarsadalmi ember” felfedezese adta es annak kimutatasa, hogy a munkahelynek nagy szuksege van ez aspektusnak elismeresere. A Hawthorne tanulmanyok mellett Mayo tenyleges bizonyitekokat mutatott fel a Follet-fele elmelet tamogatasara. A Hawthorne tanulmany olyan aprosagokra hivta fel a figyelmet, amiket a vezetes konny?szerrel megoldhatott, mint peldaul a munkakorulmenyek megjavitasat celzo munkahelyi vilagitas felujitasa volt.
Follett
korabbi elmelete szerint azonban, a munkasok beidegz?dott es pillanatnyi erzelmeik hatasa alatt viszonyulnak a vezeteshez, es Mayo ervelese szerint az mindket felnek csak el?nyere valik, ha a munkast f?nokei tisztelettel es szuksegletei kielegitesevel kezelik. Tehat a tanulmanyban leirt problemak igazi megoldasa a munkakorulmenyek javitasan messze tullep, Mayo javaslatara a vezetesnek tobb figyelmet kell forditania a munkasokkal kialakitott kapcsolataira.
Mayo nem reszletezte ugyan a vezetes figyelmenek, a csoportkapcsolatoknak es a kulonleges elismereseknek a munkasok kozerzetere valo hatasat, s nem tert ki arra sem, hogy a termelekenyseg javulasa mennyiben az emberi tenyez?k, es mennyiben kornyezeti tenyez?k eredmenye, de az lathato volt mindenki szamara, hogy az altala javasolt, meg kis figyelmesseg is nagy el?nyokkel fizetett vissza. Ezert manapsag az ?Emberi kapcsolatok” szellemi atyjanak altalanosan dr. George Elton Mayot tekintik.
Sokat vitattak elmeleteit, mindezzel egyutt alapm?veit meg 2000 utan is ujra kozreadtak.
[8]
Magyarorszagi nyilvanos konyvtarakban talalhato kotetei
[
szerkesztes
]
- The human problems of an industrial civilization. 2. ed.
Boston
: Harvard University, 1946. VII, 187 p.
- The social problems of an industrial civilization (1949)
- Probleme indrustrieller Arbeitsbedingungen (nemet forditasban, c. 1950)