Elena Cuza
Moldva?Havasalfold Egyesult Fejedelemsegek fejedelemasszonya
Uralkodasi ideje
1859. januar 24. ? 1866. februar 23.
Utodja	Erzsebet roman kiralyne
Eletrajzi adatok
Szuletett	1825 . junius 17. [1] Jaszvasar . [2]
Elhunyt	1909 . aprilis 2. [1] Karacsonk? [2]
Nyughelye	Sole?ti (wd) [1]
Edesapja	Iordache Rosetti [1]
Edesanyja	Ecaterina Sturdza [1]
Testvere(i)	Constantin, Dumitru, Theodor (wd) , Zoe [1]
Hazastarsa	Alexandru Ioan Cuza [1]
A Wikimedia Commons tartalmaz Elena Cuza temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Elena Cuza, szuletett Elena Rosetti ( Jaszvasar . 1825 . junius 17. ? Karacsonk? , 1909 . aprilis 2. ) Moldva?Havasalfold Egyesult Fejedelemsegek (wd) els? uralkodojanak, Alexandru Ioan Cuzanak a felesege.

Elete [ szerkesztes ]

Gyermekkorat szulei sole?ti -i birtokan toltotte, ahol edesanyjatol szigoru nevelesben reszesult. Het eves koratol anyai nagybatyja, Constantin Sturdza hazanal, majd nagyapjanal, Dumitrache Sturdzanal magantanarok oktattak. A kulfoldi nevel?n?kt?l megtanult franciaul es nemetul. A kor szokasanak megfelel?en tizenot eves koraban Jaszvasaron bevezettek a tarsasagba. Itt ismerte meg Alexandru Ioan Cuzat , aki 1844. aprilis 30-an vette felesegul, azutan, hogy Toldalaghi Mihaly erdelyi f?ur leanya kikosarazta. Az eskuv?t sz?k korben tartottak a Iordache Rosetti birtokan lev? templomban. ^{[1] [3] [2] [4]}

A ferj adossagai miatt a fiatal hazaspar Gala?i -ra koltozott, ahol Cuza apjanak hazaiban laktak. Elena hamarosan azzal szembesult, hogy ferje kulonboz? n?kkel bocsatkozott kalandokba. A fiatalasszony a nehezsegeket sztoikusan t?rte, elfoglalta magat a haztartas vezetesevel, es az olvasasban keresett vigaszt. 1845-ben Cuza lemondott biroi tisztseger?l, hogy reszt vegyen a Mihail Sturdza (wd) fejedelem zsarnoki rendszere elleni mozgalmakbaan. 1846 nyaran a Cuza hazaspar Parizsba utazott, hogy talalkozzanak a Roman Diakok Egyesulet kepvisel?ivel egy forradalom el?keszitese erdekeben. ^[2]

Az 1848-as forradalom idejen Cuzat egyike volt a kulonosen veszelyesnek min?sitett tizenharom forradalmarnak, akiket letartoztattak. Gala?i-ra vittek ?ket, hogy onnan hajoval Konstantinapolyba szallitsak. Elena Cuza a gala?i-i angol konzul segitsegevel megszervezte ferjenek es ot tarsanak menekuleset. Alexandru Ioan Cuza hamis utlevellel Pestre hajozott, innen Erdelybe, majd Becsbe, majd Csernovicba ment; Gala?i-on maradt feleseger?l nem kapott hireket. Elena Cuza nagy nehezsegek aran szinten Csernovicba utazott, de csak rovid ideig egyutt lehetett ferjevel, aki szam?zetesbe vonult, Elena pedig visszatert Moldvaba. ^{[2] [5]}

Utobb sikerult talalkozniuk Csernovicban, es egyutt utaztak Becsbe, majd Parizsba. Az 1849-ben tronre lepett uj uralkodo, Grigore Alexandru Ghica , aki liberalis volt, es a roman fejedelemsegek egyesulesenek tamogatoja, ravette Cuzat, hogy terjen vissza az orszagba, es a kovetkez? nehany evben fontos tisztsegeket bizott ra. A Cuza hazaspar kozelebb kerult egymashoz, amikor Alexandrua Ioan Cuza jo baratja felesegul vette Elena Cuza hugat, Zoet. Ezzel egyutt Elena nem vett reszt a ferje kornyezeteben szervezett mulatsagokon, szivesebben id?zott szulei vagy aposa videki birtokan. 1858-ban Zoe meghalt harmadik gyermeke szuletesekor, ezert harom honapig Elena foglalkozott a huga gyermekeivel es vezette haztartasat. ^[2]

1859. januar 5-en illetve 24-en Alexandru Ioan Cuzat mindket roman fejedelemsegben uralkodova valasztottak, igy Elena lett a Moldva?Havasalfold Egyesult Fejedelemsegek (wd) els? asszonya. Kovette ferjet Jaszvasarra es Bukarestbe , es elkezdte fejedelemasszonyi tevekenyseget. Minden hetf?n audienciat tartott, es elkezdett foglalkozni a moldvai iskolakkal, illetve altalaban az alsobb osztalyok oktatasaval. A hatterben maradva tamogatta ferje reformjait, de kerulte a nepszer?seget. ^[2]

Amikor Marija Obrenovi? (wd) felbukkant Alexandru Ioan Cuza eleteben, es arra torekedett, hogy atvegye felesege helyet, Elena Cuza Parizsba menekult. Itt idejet olvasassal, muzeumok es kiallitasok latogatasaval toltotte. 1860 augusztusaban unokaoccseivel es sogoraval a tengerpartra, Treportba utazott, egy honap mulva pedig Italiaba latogatott. Elena leveleire a ferje hidegen valaszolt; Marija Obrenovi? a valast surgette. Elenat nem hivtak meg az orszagban bekovetkez? fontos esemenyekre: ferje hivatalos beiktatasara, az els? egyseges kormany megalakulasara (1862. januar 22.) es az els? torvenyhozo testulet osszehivasara. ^{[2] [5]}

Amikor Alexandru Ioan Cuza szenvedelye Marija Obrenovi? irant csillapodni latszott, Vasile Alecsandrinak sikerult rabeszelniuk Elenat a hazateresre, azzal, hogy az uralkodo tronja veszelyben forog. 1862 tavaszan Elena visszatert ferjehez, aki nagyszabasu fogadast rendezett a tiszteletere. Elena Cuza elfoglalta helyet a fejedelem oldalan, eleget tett a szerepehez kapcsolodo tarsadalmi elvarasoknak, es humanitarius tevekenysegevel valt ismertte. Alexandru Ioan Cuza folytatta szerelmi kapcsolatat Marija Obrenovi?-csal, Elena pedig orokbe fogadta ferjenek es szeret?jenek ket fiat. (A hivatalos valtozat szerint ket arvat fogadtak orokbe, de mindenki tudta az igazsagot.) ^[5] >

Amikor 1866-ban a ? szorny?seges koalicio ” lemondatta Alexandru Ioan Cuzat a tronrol, Elena utana ment a szam?zetesbe. Fiverei ugyan probaltak rabeszelni a valasra, de Elena annak ellenere kitartott, hogy Marija nem t?nt el az eletukb?l. Idejet a ferjer?l valo gondoskodas es ruginoasai birtokuk igazgatasa kozott osztotta meg. ^[2]

Ferje 1873-ban bekovetkezett halala utan Elena Cuza Ruginoasara koltozott, es tanulmanyaik befejezese utan mostohafiai is vele laktak. Mindket fogadott gyermeket tulelte: Dimitrie 1888-ban ongyilkos lett, Alexandrut pedig 1890-ben szivinfarktus olte meg. Elena Cuza 70 evesen Jaszvasarra koltozott, ahol a gyermekkorhazban apolon?kent dolgozott. Oregsegere Karacsonk?re vonult vissza, ahol szereny korulmenyek kozott elt. 1907-ben hazahozatta szam?zetesben elhunyt ferje maradvanyait, es a ruginoasai templom kriptajaban temettette el. ^{[2] [6]}

84 evesen hunyt el tud?gyulladas kovetkezteben. Vegakaratanak megfelel?en a sole?ti-i birtokon temettek el edesanyja melle, nemzeti gyasz nelkul. ^[2]

Tarsadalmi szerepvallalasa [ szerkesztes ]

1862-t?l kezdve, amikor visszatert Romaniaba, Elena Cuza tobb latogatast tett jotekonysagi intezmenyekben, lanyiskolakban es kulturalis intezmenyekben, es megtette a hivatalos lepeseket ezek atszervezese es anyagiakkal valo ellatasa erdekeben. Sajat vagyonabol ezer aranyat adomanyozott egy gyermekmenhely epitesere. Feljegyzest irt a minisztertanacsnak, amelyben felpanaszolta az arva gyermekek szamara biztositott koltsegvetes sz?kosseget, es javaslatot tett egy arva gyermekeket ved? hivatalos intezmeny felallitasara. Kezdemenyezeset kovet?en 1862. julius 18-an uralkodoi rendelet rogzitette az intezmeny letesiteset es az epiteshez szukseges osszeg biztositasat. A kes?bbiekben Elena Cuza tovabbi 32 000 lejt adomanyozott az arvahaznak, es az orszag egesz teruleten gy?jtest szervezett, a tobbi magasrangu holgyet is az adakozasra buzditotta, igy {378 824 lej gy?lt ossze. A gy?jtest tombola szervezesevel is el?segitette. ^{[7] [8] [9]}

1863 tavaszatol kezdve Elena Cuza a surg?ssegi ellatas helyzetevel kezdett foglalkozni, es egy specialis apolotestulet felallitasat tervezte. Kozben folytatta a gy?jtest a gyermekmenhely szamara, amely az ? vednoksege alatt m?kodott, es a "Doamna Elena Menhely" nevet viselte. A negy emeletes uj epulet kozponti f?tessel volt ellatva, a gyermekek haloszobain kivul volt benne konyha, ebedl?, furd?szobak, szemelyzeti szobak, betegszoba, gyogyszertar, tantermek a 120 bentlako es 60 bejaro gyermek szamara. A tanulok kozott voltak siketnemak is, akik szamara specialis oktatast biztositottak. A gyermekmenhelyen a miniszterium altal jovahagyott tanterv szerint a gyermekek szakmat is tanultak. 1865-ben a fejedelemasszony ohajara az orszag minden megyejeb?l hoztak ide lanyokat, akiket tanitoknak kepeztek ki, hogy visszaterve szul?helyukre, oktathassak a gyermekeket az ujonnan letesitett kozsegi iskolakban. ^{[7] [9]}

1863 juliusaban Elena Cuza uj kezdemenyezessel allt el?: meggy?zte az uralkodot, hogy t?zzon ki egy jelent?s osszeg?, 1000 lejes dijat Vergilius Aeneas cim? eposzanak leforditasara. Az uralkodorol elnevezett irodalmi dijjal a tovabbiakban a nemzeti irodalom teruleten elert eredmenyeket jutalmaztak. Tamogatta a varosok szepiteset a nagy el?doket abrazolo szobrok allitasaval; maga is jelent?s osszeget adomanyozott Miron Costin (wd) moldvai kronikas szobranak felallitasara. ^[7]

Tamogatta a bukaresti reformatus templom epiteset, melynek alapkovet is ? helyezte el 1863. marcius 25-en. ^{[10] [11]}

Jotekonysagi munkajat akkor is folytatta, amikor mar nem volt fejedelemasszony. 1880-ban Jaszvasaron megalapitotta a Caritas gyermekkorhazat egy altala vasarolt ingatlanban. (Az epuletben jelenleg a surg?ssegi gyermekkorhaz m?kodik). Eletenek utolso eveit szereny korulmenyek kozott toltotte. A 120 000 lejnyi eves jovedelmeb?l 20 000 lejt koltott sajat szuksegleteire, illetve a szegenyek megsegitesere, a tobbit a karacsonk?i korhaznak, a kozfurd?knek, es a jaszvasari Caritas korhaznak adomanyozta. ^{[7] [9] [12]}

Emlekezete [ szerkesztes ]

1909 ota nevet viseli a craiovai leanygimnazium (jelenleg Elena Cuza F?gimnazium (wd) . ^[13] Az 1989-es romaniai rendszervaltas utan egy-egy bukaresti , jaszvasari , vasluii , karacsonk?i iskola is felvette nevet. ^{[14] [15] [16] [17]} Szinten a fejedelemasszonyrol neveztek el a jaszvasari szuleszet-n?gyogyaszati klinikat. ^[18]

Theodor Aman 1863-ban keszult festmenye alapjan 1976-ban belyeget bocsatottak ki tiszteletere. ^[19]

A jaszvasari Egyesules Muzeumaban, amely Alexandru Ioan Cuza egykori szekhelyen talalhato, tobbek kozott Elene Cuza dolgozoszobaja is megtekinthet?. ^[20]

Jegyzetek [ szerkesztes ]