Natriumatom elektronhejai
Az
atomfizikaban
az
elektronhej
? vagy
f? energiaszint
? az azonos
n
f?kvantumszamhoz
tartozo atompalyak osszessege. Az atompalyat itt nem klasszikus ertelemben, mint egy bolygopalyat kell erteni, hanem kvantummechanikai ertelemben, a
Schrodinger-egyenlet
vagy a
Dirac-egyenlet
egy
hullamfuggveny
-megoldaskent, azaz kiterjedt valoszin?segi objektumkent. Szemleletesen, de kisse helytelenul
elektronfelh?kent
is szoktak rajuk hivatkozni. Az elektronhejak
elektron alhejakbol
vagy maskeppen
alszintekb?l
epulnek fel. Egy-egy alhejhoz ugyanazon
l
palya-impulzusmomentum
kvantumszammal rendelkez? elektronok tartoznak. Az elektronhejak egyutt adjak az atom elektronkonfiguraciojat. Megmutathato, hogy egy elektronhejon legfeljebb 2n² elektron tartozkodhat.
A
hej
elnevezes a
Bohr-atommodellb?l
ered, ahol az elektronok az
atommagtol
bizonyos tavolsagra keringtek ugy, hogy egyutt egy hejat alkottak.
Az elektronhejak jelolese
[
szerkesztes
]
Az elektronhejakat kiserletileg el?szor
Charles Barkla
es
Henry Moseley
rontgenabszorpcios
kiserleteiben figyeltek meg. Barkla
K,L,M,…
bet?kkel jelolte ?ket, alfabetikus sorrendben. Eredetileg
A,B,C,…
volt a jeluk, de atneveztek ?ket, hogy helyet hagyjanak olyan hipotetikus spektrumvonalaknak, amiket kes?bb sohasem fedeztek fel. Kes?bb ezeket a vonalakat azonositottak az
n=1, 2, 3,…
f?kvantumszamokkal. A
spektroszkopia
Siegbahn-jelolesenek
reszet alkotjak.
Az
elektron alhejakat
s, p, d, f, g, h, i,…
bet?kkel jeloljuk, amelyek a
0, 1, 2, 3, 4, 5,…
mellekkvantumszamnak
(l
ertek) felelnek meg. Az alhejakon
2(2l+1)
, azaz
2, 6, 10, 14, 18, 22,…
elektron fer el. Az alhejak bet?jele egy ma mar nem hasznalt elnevezesi rendszerb?l ered, ahol ?
s
harp”, ?
p
rincipal”, ?
d
iffuse” vagy ?
f
undamental” volt a nevuk a
finomstrukturajuk
alapjan. Kes?bb, amikor az els? negy alaptipuson tul tovabbiakat is felfedeztek, mar nem akadt rajuk nev, ezert alfabetikusan folytattak az elnevezest.
Az elektronhejak a periodusos rendszerben
[
szerkesztes
]
A periodusos rendszerben a
periodus
szama mutatja meg az elektronhejak szamat. Peldaul a
natrium
a 3. periodusban van, azaz 3 elektronheja, a
vas
a 4. periodusban van, azaz 4 elektronheja van.
Az atomok legkuls? elektronhejat
vegyertekhejnak
nevezzuk. Az ezen talalhato
elektronok
vesznek reszt a kemiai reakciokban. Ezeket az elektronokat
vegyertekelektronoknak
nevezzuk.
Azon elemek kemiai tulajdonsagai, amelyek azonos szerkezet? vegyertekhejat, vagyis azonos szamu vegyertekelektront tartalmaznak, hasonloak.
A
periodusos rendszer
f?csoportjainak elemei maximum 8 elektronnal rendelkezhetnek a vegyertekhejon, 2 elektron lehet az
s-
es 6 a
p
-atompalyakon. (Kivetel ez alol az 1. periodus ket eleme, a
hidrogen
es a
helium
, amelyek csak
s
palyaval rendelkeznek.)
A 8 elektront tartalmazo vegyertekhej (
elektron oktett
, vagy
nemesgaz szerkezet
) rendkivul stabil allapotot eredmenyez, az ilyen atomok (a
nemesgazok
) nagyon nehezen lepnek reakcioba. A tobbi atom is ilyen szerkezet eleresere torekszik, es
kovalens kotes
eseten kozos elektronparok altal, mig
ionos kotes
eseten a folos elektronok leadasaval, illetve a hianyzok felvetelevel kialakulo
ionok
formajaban erik azt el.
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]