한국   대만   중국   일본 
Egyszer?seg (vallas) ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Egyszer?seg (vallas)

Linkek hozzaadasa
A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Ez a szocikk vagy szakasz lektoralasra , tartalmi javitasokra szorul. A felmerult kifogasokat a szocikk vitalapja reszletezi ( vagy extrem esetben a szocikk szovegeben elhelyezett, kikommentelt szovegreszek ). Ha nincs indoklas a vitalapon (vagy szerkesztesi modban a szovegkozben), batran tavolitsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejere ezt a sablont, ha az egesz cikk megszovegezese hibas. Ha nem, az adott szakaszba tedd, igy segitve a lektorok munkajat!

Az egyszer?seg az ember eletviteleben a lelki felemelkedes egyik alapelve. Az onkentes egyszer?seg lemondas a vilagi javakrol es a materialista eletmod elutasitasa. Mint ereny, a buszkeseg, a kepmutatas, a d?zsoles ellentete es valamennyi vilagvallas tanitasaban jelen van. A nagy vallasi es spiritualis tanitok hangsulyoztak az egyszer? elet fontossagat.

A mai vilag, amely az anyagi dolgokat es erzeki oromoket istenesiti, az eletet pusztan veletlenszer? esemenynek tekinti. Az ?egyel, igyal, legy boldog, egyszer elsz!” tanat hirdeti es a vagyak kielegiteset tekinti a letezes egyeduli celjanak. A vilagban ?rult rohanasnak lehetunk szemtanui az egyenek, csaladok, tarsadalmak kozotti versengesben, hogy tulszarnyaljunk masokat az anyagi kenyelem es a feny?zes novelese erdekeben.

A legtobb ember szemeben azok a nagy emberek, akik hatalmas vagyonra tettek szert, befolyasuk van, vagy akiket sztarokkent rajonganak korul. A vilagtol keszen kapott eszmeket, kepeket, el?regyartott iteleteket raktarozunk el. Az oriasplakatok es reklamok altal teremtett idealok azt sugalljak az embereknek, hogy nem tokeletesek addig, mig a mintat nem tudjak kovetni, nem eleg jok, mig nem birtokolnak eleget a fogyasztoi javakbol. Egyszer?en elni szinte nevetseges dolog, ugyanugy mint kivul lenni a trendi iranyzatokon. A mediabol aramlo szemlek, osszefoglalasok alakitjak az emberek benyomasait, eletszemleletet.

Amikor az egyen emelkedni akar, teljes mertekben igaza van, de a legtobb ember sulyosan teved a felhasznalando eszkozoket illet?en. A vallasi iratok alapjan az ember igazi hatalma es nagysaga nem abban rejlik, amije van, hanem abban, ?ami” : a lenyeben.

Keresztenyseg [ szerkesztes ]

A sorozat temaja
Keresztenyseg
Kereszteny vallasgyakorlat
Romai katolikus vallasgyakorlat
F? felekezetek
Sablon:Keresztenyseg2.

Krisztus foldi elete idejen meglehet?sen szegeny volt. Elutasitott minden foldi hatalmat es dics?seget. Megalazkodott amikor eljott foldunkre, hogy magara oltse az emberi termeszetet es egy jaszolban szuletett meg. Egyszer?ek es kedvez?tlenek voltak eletkorulmenyei. A rokaknak odujuk van, az eg madarainak pedig feszkuk, az ?Emberfianak” azonban nincs hova lehajtania a fejet. [1] ? nyilatkozta onmagarol.

Isteni dics?seget eltakarta, hogy ne a kulsejeb?l sugarzo fenseg valjon az erdekl?des kozeppontjava. Foldi elete mell?zott minden kuls? pompat. Nem feny?z? vagyak kielegitesevel akarta magahoz vonzani az embereket. Tanitasaiban arra buzditotta ?ket ? es egyben bennunket ? hogy ne a foldi rangert, a foldi dics?segert es gazdagsagert, hanem inkabb az orok, mennyei jutalomert dolgozzunk. Minden formajaban megfeddte az onz? vagyak kielegiteset. Megmutatta kuldeteset: a szivet akarja megtisztitani a b?n szennyet?l, a lelket megronto foldi kivansagoktol. Az embereknek ezt tanacsolta: 

Ne aggodalmaskodjatok tehat, es ne mondjatok: Mit egyunk? vagy: Mit igyunk? vagy: Mivel ruhazkodjunk? Mert mind ezeket a poganyok kerdezik. Mert jol tudja a ti mennyei Atyatok, hogy mind ezekre szuksegetek van. Hanem keressetek el?szor Istennek orszagat, es az ? igazsagat; es ezek mind megadatnak nektek.
[2]

Aki az eletet adomanyozta, jol tudja, hogy eletunk fenntartasa celjabol taplalkoznunk kell. Aki testunket alkotta, tudja, hogy ruhazatra is szuksegunk van. Aki a magasabb rend? javakat is adomanyozta, vajon nem elegitene ki minden szuksegletunket is teljesen? Jezus megmagyarazta a hallgatoinak, hogyha minden gondjukat a vilag dolgaira forditjak, a hitetlenekre hasonlitanak, akik ugy elnek, mintha Isten nem letezne.

Jezus a madarakra es a termeszetben el? allatokra mutatott ra: ?nem vetnek, nem aratnak, sem cs?rbe nem takaritanak; es a ti mennyei Atyatok (megis) eltartja azokat. Nem sokkal fontosabbak vagytok-e azoknal?” [3] 

Ne gy?jtsetek kincseket magatoknak a foldon
, ahol moly es rozsda emeszti meg azt, es ahol tolvajok tornek be es lopjak el azt. 
Inkabb az egben gy?jtsetek magatoknak kincseket
, ahol sem moly, sem rozsda nem emeszt, es ahol nem tornek be es nem lopnak tolvajok.  Mert ahol a kincsed van, ott lesz a szived is
.
[4]

A legtobb ember a figyelmet az anyagi vilag fele forditja, hogy aztan foldi ideje es gondolatainak erejet ne hasznalja masra, mint a rovid foldi leten valo atverg?desre. A foldon gy?jtott kincs nem maradando. Az anyagi dolgok annyira lefoglalhatjak a gondolatokat es az ember idejet, hogy a mennyei dolgok mindinkabb hatterbe szorulnak.

Napjainkban a vagyonszerzesi vagy es hajsza olyan er?s, hogy maga ala gy?r mindent. Sok ember akar gazdag lenni, de mikozben a penz utan tortet lemarad az eletr?l. A vagyonszerzesi laz megbabonazza a lelket, minden nemesebb erzest kiolve, vegul sokszor erkolcsi romlasba dontve az embert. A penz szolgalata gondokkal, kuzdelmekkel es kimerit? munkaval jar; de a legnagyobb faradsaggal osszekuporgatott anyagi javak is csak id?szakosak. Az istenfel? ember nem mulando kincseket gy?jtoget, hanem jo cselekedetekben, imaban es szolgalatban oly kincseket halmoz fel Isten el?tt, amely orokre javara valik. Minel tobb id?t es energiat forditunk az anyagi dolgok megszerzesere, annal kevesebb id?nk marad embertarsainkra, lelki fejl?desunkre, Isten szolgalatara.

Ha valaki a targyak megszerzeseert el es azokban keres boldogsagot, az a valoszin?, hogy el?bb-utobb boldogtalan lesz. A gazdagsag gyakran csak fokozza a feszultseget es az aggodalmakat az ember eleteben. Igazi boldogsag nem anyagi javakbol vagy statuszbol szarmazik. Sokan akik ezt elertek, igen maganyos emberek. A boldogsag titka a cselekves, nem pedig a birtoklas. Az igazi boldogsagot a bels?, lelki beke, tovabba Isten torvenyeivel es az emberekkel valo harmonikus kapcsolat adja. Eggye valni az isteni bolcsesseggel nagyobb kincs, mint amit ez anyagias vilag kinal. [5]

Sokan talan azt mondjak: nem magamert gurcolok es dolgozok, hanem a gyermekeimert.
Felnevelni egy gyermeket nem csak azt jelenti, hogy enni adunk neki, hanem azt is ? es els?sorban azt ? hogy megadjuk neki azt, ami altal lehet valakive.
Ha biztositani akarjuk gyermekeink jov?jet neveljuk ?emberre” ?ket. Ha gyermekeinkb?l embert nevelunk, nyugodtak lehetunk, hogy megszerzik majd maguknak a szukseges dolgokat, hogy emberek maradjanak es egyre inkabb emberre valjanak.

Anyagi lemondas [ szerkesztes ]

A legtobb ember szamara az eletben az egyik legfontosabb dolog az anyagi javak gy?jtogetese. Az ember egyre nagyobb, hatalmasabb akar lenni es hogy azza valjon, egesz eleteben kinlodik, dolgozik, kuzd, hogy minel tobb ?javakat” szerezzen. Ha csak kerekparja van, motort szeretne. Ha megvan a motorja, autot szeretne. Ha megvette az autot, esetleg ujabb es nagyobb autot szeretne. Es ez igy megy tovabb az osszes anyagi javak teren: minel inkabb kielegitjuk ?ket, igenyeink annal kovetel?z?bbek lesznek.

Hogy foldi ?javakat” szerezzunk, penzre van szuksegunk. Ha 150 ezret keresunk, ugy gondoljuk legalabb 200 ezret kellene keresnunk. Ha megkeressuk a 200 ezret, el?bb-utobb azt mondjuk, hogy a jolethez legalabb 300 ezret kellene keresnunk. Ha 300 ezret keresunk, valoszin?leg azt is sz?kosnek talaljuk majd.

Jezus nem konnyitette meg az udvosseg utjat es ? maga sem valasztotta a konny? utat, hanem a valosagban peldat mutatott, megpedig mindenki szamara. Az onmegtagadas utjat allitja kovet?i ele. Nem igert nekik feny?zest es gazdagsagot, de megigerte, ami a foldi javaknal sokkal tobbet er: Isten orszagat. Eledeluk lehet egyszer?, sorsuk szegenysegbe taszithatja ?ket, am az ? szava all: szuksegletuket mindig kielegiti. [6]

Isten nem azert kivanja el t?lunk a lemondast, mert kinozni akar, hanem mivel ekkora az emberek insege Satan uralma alatt, ezert a hiv?k altal is szeretne masokon segiteni. Szeretne hasonlo josagos, onzetlen jellemet kifejleszteni, mint ami ?benne van. Azt szeretne, hogy az egesz orokkevalosagon at olyan lenyek legyenek mellette, akik mar e foldon masokert onkentes szeretetb?l vallaltak a lemondast, az anyagi aldozatokat es a mindenuket-odaaldozast.

Jezus orokostarsaiva lehetunk az uj foldon a teljes odaadas es a vilagrol es annak szokasairol valo lemondas altal. 

Ekkor monda Jezus az ? tanitvanyainak: Ha valaki jonni akar en utanam, tagadja meg magat es vegye fel az ? keresztjet, es kovessen engem.
[7]
  Es aki fol nem veszi az ? keresztjet es ugy nem kovet engem, nem melto en hozzam.
[8]

Ahhoz, hogy az emberek keszen alljanak Isten orszagara, nem szabad hagyniuk, hogy barmi is elterelje a figyelmuket az igaz imadatrol. Amikor a vilagiassag elarasztja a hiv?k eletet, az magaval hozza a vilag szokasait, ritusait es balvanyait es egyre messzebbre tavoznak az alazatossag, az onmegtagadas es az egyszer?seg bibliai mercejet?l.

Ha Jezus Krisztust valasztjuk, akkor reszt kell vennunk kuldeteseben. Hiv? keresztenynek lenni annyi, mint Krisztust kovetni, feladni onz? celjainkat es reszt venni Isten megmentesi tervenek megvalositasaban.

Isten igaz nepenek megtert emberekb?l kell allniuk, akik elhataroljak magukat e vilag szokasaitol. Sokan akarnak egy megdics?ult Krisztust kovetni, de csak kevesen a keresztre feszitettet. Az igaz hiv?k azonban mindenhova kovetik ?t, ugy a nyomorusagban, a szorongattatasban, a nelkulozesekben, az onmegtagadasban, es ezert ?k bizonyulnak meltova, hogy a mennyei orok megdics?ulesben is vele legyenek. 

Minden rossznak gyokere a penz szerelme
[9]

Penz, penz, penz. Ez az a szennyes forras, amelyb?l fert?zott viz folyik, ahol a kicsapongas kezet nyujt a kapzsisagnak. A penz tulzott hajszolasa elmebelileg, erzelmileg, s?t testileg is betegge teheti az embert. Az anyagiakbol rank arado ?szerencse” eppoly valtozekony, mint a korulmenyek, amelyekb?l szarmazik. Az ember kerdezze meg onmagatol: ?Valoban szuksegem van erre, vagy csak bonyolitja az eletemet? Jobba teszi az eletemet, vagy csak az ertekes id?met rabolja?”

A szkepticizmus es az anyagiassag koraban elunk. Az embereket elvakitja a gazdagsag megteveszt? kaprazata, a szivuket megkemenyiti, fennhejazova teszi ?ket, s elfeledteti veluk Istent. A penzhajhasz tarsadalom hamissa es becstelenne teszi az embert. A civilizacio kormanyozhatatlanna valt hajoja iranyithatatlanul sodrodik a celtalan elet, a vagyon ertelmetlen felhalmozasa, a gy?lolet, s vegul az egyre valoszin?bbe valo onpusztitas sziklaja fele. 

?Munkalkodjatok ne az eledelert, amely elvesz, hanem az eledelert, amely megmarad az orok eletre”
.
[10]

Add el minden vagyonodat, oszd szet a szegenyeknek, es kincsed lesz a mennyben, azutan jojj, es kovess engem!
 [11]

Az igazi hiv?k mennyei gazdagsagot keresnek a foldi, ideiglenes talmi csillogas helyett. Elvetik onz? vagyaikat es a nagyra torest es ha kell, ket kezzel adjak oda mindenuket onkent. Fittyet hanynak a vilagi h?hora, mert ?k az orok boldog honba torekednek.

Ujra es ujra megvalhatunk olyan dolgainktol, ami nelkul meg tudunk lenni es ami nem feltetlenul szukseges a letfenntartasunkhoz. Ezeket a javakat embertarsaink megsegitesere hasznalhatjuk fel.

Az utolso napon minden megsemmisul. Az, aki foldi dolgokat gy?jtogetett maganak, meglatja majd micsoda haszna volt eletenek.

Az id?nk nagy reszet Isten es az emberiseg szolgalatara kell allitanunk, az emberek megmentesere. Onz? vagyaink kielegitese tavol visz minket Istent?l. Jezus igy tanitott minket: ?Vegyetek fel magatokra az en igamat, es tanuljatok meg t?lem, hogy en szelid es alazatos sziv? vagyok; es nyugalmat talaltok a ti lelkeiteknek”. [12] Hordjatok velem a szolgalat igajat Isten dics?itesere es az emberiseg felemelesere, es igamat gyonyor?segesnek, terhemet konny?nek talaljatok majd. 

Ne szabjatok magatokat e vilaghoz, hanem valtozzatok meg ertelmetek megujulasaval, hogy megitelhessetek, mi az Isten akarata, mi az, ami jo, ami neki tetsz? es tokeletes.
[13]

A vilag es amik a vilagban vannak, a hiv? szamara ne kepezzenek szabalyt. Egy olyan korban, amikor a kornyezett?l jov? nyomas olyan er?s, mint soha ezel?tt, a hiv?nek nem szabad megengednie, hogy a vilag befolyasolja az eletvitelet, a szokasait.

Isten olyan embereket keres, akik nem a vilag utjat kovetik, akik nem akarnak egymas folebe kerekedni, akik nem szubjektiv boldogsagigenyuket akarjak kielegiteni. Egyszer? embereket akar, de akik feddhetetlen jellem?ek.

Aki a vilag egoista utjat koveti, azt Jezus nem viheti magaval Isten orszagaba. Mar itt a foldon kell kifejlesztenunk magunkban Jezus nemes jellemet. Mar ebben a foldi eletben mindenki ki van probalva, milyen fabol van faragva.

Janos apostol ezeket irta: Ne szeressetek a vilagot, se azokat, amik a vilagban vannak. Ha valaki a vilagot szereti, nincs meg abban az Atya (Isten) szeretete. Mert mindaz, ami a vilagban van, a test kivansaga, es a szemek kivansaga, es az elet kerkedese; nem az Atyatol van, hanem a vilagbol. [14] 

Amikeppen szent az, aki elhivott titeket, ti is szentek legyetek teljes eletetekben!
 [15]

A hiv?knek egy megszentel?dott eletre kell torekedniuk es nem az anyagi javakat es a foldi sikert es karriert kell keresniuk. A f? er?feszites ne a jelen eletr?l valo gondoskodasra iranyuljon, hanem keressuk a lelki taplalekot, azt a bolcsesseget, amely az orok eletbe is atnyulik. Ezt egyedul Isten nyujthatja.

Krisztus koraban is a penz szeretete uralta a szenvedelyeket. Foldi dolgok foglaltak el a lelekben azt a helyet, amely jogosan Istent es a hitet illette volna meg. Igy van ez napjainkban is. 

Es megkerde ?t egy f?ember, mondvan: Jo Mester, mit cselekedjem, hogy az orok eletet elnyerhessem? ..(Jezus monda neki:) A parancsolatokat tudod: Ne paraznalkodjal; ne olj; ne lopj; hamis tanubizonysagot ne tegy; tiszteld atyadat es anyadat... Az pedig monda: Mindezeket ifjusagomtol fogva megtartottam. Jezus ezeket hallvan, monda neki: Meg egy fogyatkozas van benned: Add el mindenedet, amid van, es oszd el a szegenyeknek, es kincsed lesz mennyorszagban; es jer, kovess engem
.
[16]

Csak egy fogyatkozasa volt: egy eletfontossagu elv. Ha be akarja fogadni Isten szeretetet, le kell mondania arrol, hogy onmagat szeresse a legf?keppen . A f?ember hamar atlatta, mi mindent rejtenek Krisztus szavai, es elszomorodott. Ha megismerte volna a felajanlott ajandek erteket, gyorsan felsorakozott volna Krisztus kovet?i koze. A zsidok tekintelyes tanacsanak tagja volt, es Satan kecsegtet? jov?beli kilatasokkal kisertette. Kivanta a mennyei kincset, de a gazdagsaga altal nyujtott ideiglenes el?nyoket is. Sajnalta, hogy ez a feltetel egyaltalan letezik. Orok eletre vagyott, de nem volt hajlando ezert aldozatot hozni. Az orok elet ara tul nagynak t?nt, szomoruan tavozott, ?mert igen gazdag volt” (Lk 18:23) Allitasa, hogy megtartja Isten torvenyet, tevedes volt. Megmutatta, hogy balvanya a gazdagsag. Nem tarthatta meg Isten parancsolatait, mig a vilag volt az els? erzelmeiben. Jobban szerette Isten ajandekait, mint magat az Adomanyozot. Visszautasitotta az orok elet ajanlatat, es elment, hogy ezutan orokke a vilagnak adja imadatat. A hiv?k atmennek ezen a proban: merlegre kell tenniuk Krisztust a vilaggal szemben, es sajnos sokan a vilagot valasztjak. [6]

Krisztus viszonyulasa az ifjuhoz peldakent all el?ttunk. Isten adta nekunk a viselkedesi szabalyt, melyet minden szolgajanak kovetnie kell. Ez pedig a torvenye iranti engedelmesseg, amely azonban nemcsak jogszer?, hanem athatja az eletet, es kifejezesre jut a jellemben. Isten sajat jellemenek merteket allitja mindenki ele, aki orszaganak alattvaloja akar lenni. Csak azokat, akik Krisztus munkatarsai lesznek, csak azokat, akik igy szolnak: ?Uram, mindenem, amim van es minden, ami vagyok, a Tied” , ismeri el Isten fiainak es leanyainak.

Krisztus nem kecsegteti kovet?it foldi dics?seggel, sem foldi gazdagsaggal. Ellenkez?leg, utal arra a kivaltsagukra, hogy Urukkal egyutt jarhatjak az onmegtagadas utjat, es vele egyutt szenvedhetik el a szemrehanyasokat, a gyalazatot, mivel a vilag nem ismeri ?ket. 

Ha 
?valaki kozuletek bucsut nem vesz minden javaitol, nem lehet az en tanitvanyom”
.
[17]

Akik Isten szolgalatat teljesitik, azoknak nem a foldi javakat kell gy?jtogetniuk es onz? vagyaikat kielegiteniuk.

Mid?n atadjuk magunkat Istennek , termeszetesen mindazt fel kell adnunk, ami elvalasztana T?le bennunket . Azert mondotta a Megvalto: ?Ekeppen azert valaki kozuletek bucsut nem vesz minden javaitol, nem lehet az en tanitvanyom” [18] es ?mondom nektek: konnyebb a tevenek atmenni a t? fokan, mint a gazdagnak Isten orszagaba jutni.” . [19] Jezus felreerthetetlenul adta tudtunkra a lehetetlenseget.

Mindazt el kell hagynunk es fel kell adnunk, ami szivunket elvonhatja Istent?l.

A gazdagsag sok ember balvanya. A penz szeretete, a vagyonszerzes vagya az az aranylanc, amely Satanhoz kotozi ?ket. Gondtalan, kenyelmes es felel?sseg nelkuli elet, rang es meltosag szinten oly balvanyok, melyeket sokan imadnak. Azonban szet kell tornunk a rabszolgasag eme bilincseit. Nem lehetunk felig Istene, felig pedig a vilage. Nem vagyunk Istennek a gyermekei, ha nem vagyunk teljesen azok. [6]

Minden megtert embernek az elet nagy kerdese az Istenhez es az orok dolgokhoz valo viszony. De ma melyik egyhazban talalhato meg az Istennek szentelt lelkulet? A hivek buszkek es a vilagot szeretik. Most sem tagadjak meg enuket jobban, most sem akarjak inkabb felvenni a keresztet es kovetni a szelid, alazatos Jezust, mint megteresuk el?tt. A vallas a hitetlenek es a ketked?k gunytargya lett, mert oly sok vallasoskodo ember nincs tisztaban a vallas elveivel. A kegyesseg erejet sok egyhaz mar alig ismeri. A szorakozasok, a gyulekezeti szinhazi el?adasok, a bazarok, az elegans epuletek, a hivalkodasok szam?zik a szent gondolatokat. Az anyagi javak es a vilagi foglalatossagok kotik le a tagok gondolatvilagat, es meg futolag sem igen figyelnek orok erdekeikre. [20]

Ha udvozulni akarunk, meg kell tanulnunk a b?nbanat es az alazat leckejet a kereszt labanal. Nem juthatunk be Isten orszagaba, ha olyanok maradunk, mint azel?tt voltunk. A megszentel?desre csak ugy juthatunk, ha enunket megtagadjuk, es Krisztus lelkulete tolt el. A buszkeseget es az onhittseget keresztre kell feszitenunk. [21]

Aki Krisztusnak akar szolgalni, nem koveti a vilag felfogasat, es nem allhat azzal azonos allasponton. A mennybe vezet? ut sokkal keskenyebb, semhogy rang vagy gazdagsag elfernenek rajta; keskenyebb, semhogy kielegithetnenk a becsvagyat, amely az onz? ent tekinti kozeppontnak. Sokkal meredekebb es sziklasabb, semhogy a kenyelemhez ragaszkodok megmaszhatnak. Munka, turelem, onmegtagadas, gancs, a b?nosok ellentmondasa volt Krisztus osztalyresze; nekunk mindezt szinten vallalnunk kell, ha Isten orszagaba akarunk jutni. [21] 

Senki sem szolgalhat ket urnak. Mert vagy az egyiket gy?loli es a masikat szereti; vagy az egyikhez ragaszkodik es a masikat megveti. Nem szolgalhattok Istennek es a Mammonnak.
[22]

Senki sem helyezkedhet semleges allaspontra. Nincs kozeput. Aki magat nem adja at teljesen Istennek, idegen hatalom uralma alatt all, idegen hangra hallgat, amelynek sugalmazasai egeszen mas jelleg?ek. Krisztus kovet?iben kivan elni, tagjaik es kepessegeik altal akar tevekenykedni. Akaratukat ala kell rendelniuk az ? akaratanak. Szellemeben kell cselekedniuk; ekkor azonban tobbe nem ?k elnek, hanem el bennuk a Krisztus. A megosztott szolgalat az embert az ellenseg oldalara vezeti.

Ha onz? enunket megtagadtuk, es Isten gyermekeive lettunk, akkor Isten csaladjanak tagjai vagyunk, es Atyank hazaban minden a mienk. Isten minden kincse rendelkezesunkre all, ugy a jelen, mint az eljovend? vilage is. Az angyalok szolgalata, a Szentlelek adomanyai es szolgainak munkaja: minden ertunk tortenik. Mienk a vilag es mindaz ami azt betolti, felteve, hogy a javunkat szolgalja. Meg a gonosz ellensegeskedese is aldasunkra van, mert a menny szamara nevel bennunket. ?Ha Krisztusei vagytok, ugy minden a tietek” . [23]

A romlott emberi termeszet mindig el? akar torni bel?lunk, keszen a harcra, de aki Krisztustol tanul, az megszabadul onz? enjet?l, a buszkesegt?l es az uralomvagytol; lelkeben bekesseg honol, mert onmagat Isten Lelkenek adta at. Tobbe nem igyekszunk magunknak a legjobb, a legf?bb helyeket biztositani; nem igyekszunk masok figyelmet magunkra vonni, tudva, hogy szamunkra a legmagasztosabb hely Udvozit?nk labanal van. Jezusra nezunk fel, hogy vezessen; szavara figyelunk, hogy iranyitsa eletunket. [21] Pal apostol mindezt atelte, es igy szolt: 

?Krisztussal egyutt megfeszittettem. Elek pedig tobbe nem en, hanem el bennem a Krisztus; amely eletet pedig most testben elek, az Isten Fiaban valo hitben elem, aki szeretett engem, es onmagat adta erettem”.
[24]

Jezus a keskeny es meredek osvennyel es a szoros kapuval abrazolta hallgatoinak az Isten orszagaba vezet? utat, amellyel a kereszteny eletet ismertette. 

Menjetek be a szoros kapun. Mert tagas az a kapu es szeles az az ut, amely a veszedelemre visz, es sokan vannak, akik azon jarnak. De szoros az a kapu es keskeny az az ut, amely az eletre visz, es kevesen vannak, akik megtalaljak azt.
[25]

Az ut, amelyet szamunkra kijelolt: sz?k, rogos es nehez a kapun atjutni, mert az aranyszabaly minden buszkeseget es onzest kizar . Ha ezt az utat valasztjuk, akkor allandoan kapaszkodnunk kell felfele, mert ez az ut meredek. Keves utitarsunk lesz, mert a nagy tomeg a szeles, lefele vezet? utat valasztja. A szelesebb ut vege azonban karhozat. A karhozat utjan a legnagyobb kenyelemmel haladhat az emberek zome, minden vilagiassagaval, haszonlesesevel, buszkesegevel, becstelensegevel es erkolcsi zullottsegevel. Ott b? alkalom kinalkozik mindenkinek, hogy sajat hajlamait kovesse, s hogy azt cselekedje, amit onzese kivan. Keresni sem kell a karhozat utjat, mert a kapu tagas, az ut szeles, s minden meger?ltetes nelkul haladhatunk rajta. [26]

Az elet minden tette, barmilyen kicsiny is, vagy jot, vagy rosszat hordoz magaban. Kicsiny dolgok teszik probara a jellemet. A naponkent vidam, keszseges szivvel vegrehajtott egyszer?, onmegtagado cselekedetekre Isten orommel tekint es megaldja azokat. Nem onmagunkert kell elnunk, hanem masokert. Csak akkor lehet eletunk aldas, ha onmagunkat elfelejtve apoljuk magunkban a szeret?, segit?kesz lelkuletet. Az apro figyelmessegek, a kicsi, egyszer? szivessegek az elet oromeit alkotjak, elmulasztasuknak pedig nem kis reszuk van az ember boldogtalansagaban. [27]

A megszentelt kereszteny elet mindig vilagossagot, vigasztalast es bekesseget araszt. Az ilyen eletet lelki tisztasag, egyszer?seg es hasznossag jellemzi. Ezt az eletet az onzetlen felebarati szeretet vezerli. Az ilyen elet telve van Krisztus lelkuletevel es a kereszteny ember barhova megy is, mindenutt ott hagyja maga utan vilagossaga fenyl? labnyomait. [27]

Taplalkozas [ szerkesztes ] 

Daniel azonban elhatarozta, hogy nem szennyezi be magat a kiraly etelevel es azzal a borral, amelyet ? szokott inni. Megkerte hat az udvarmestert, hogy ne kelljen magat beszennyeznie... Daniel ezt mondta a felugyel?nek: Engedjek meg, hogy zoldsegfeleket egyunk, es vizet igyunk...
[28]

Daniel es tarsainak tortenete a Biblia lapjain megorokittetett az utokor hasznara. Szamukra a kicsapongas, a kiralyi lakomak, majd az azt kovet? testi ernyedtseg egy b?nos dolognak szamitott, egy szentsegtor? visszaeles az emberi testtel. ?k ragaszkodtak egyszer?, egeszseges szokasaikhoz, amelyek testi egeszseget es eles ertelmet biztositottak szamukra.

A szellemi kepesseg, a testi er?, az energia es a hosszu elet meghatarozott termeszeti torvenyekt?l fuggnek. E tekintetben nem letezik veletlen vagy eselyek. [29]

A mai ember szamara is ? Danielhez hasonloan ? a veszely a tul nagy b?segben rejlik. Allando kisertesben vagyunk, hogy tulkapasokat, visszaeleseket kovessunk el a testunkkel szemben. Ha valamikor szukseges volt, hogy a legegyszer?bb etrenden eljunk, akkor erre ma fokozottan kell ugyelnunk. Az ember meg soha nem tavolodott el a termeszett?l ennyire, mint napjainkban. Sokan nagy mertekben artanak testuknek azaltal, hogy nem figyelnek az elet torvenyeire. [30] Ha etvagyunkat es az etelek utani kivansagunkat nem tartjuk szigoru ellen?rzes alatt es ha nem vagyunk mertekletesek evesben es ivasban, akkor nem maradhatunk egeszsegesek testben es elmeben. A betegsegek, az id? el?tti oregedes es halal abbol kovetkeznek, ha Istent?l tavoli vilagi utakon jarunk. A termeszeti torvenyek athagasa mindig buntetest vont maga utan.

?Vagy nem tudjatok-e, hogy testetek, amit Istent?l kaptatok, a bennetek lev? Szentlelek temploma, es ezert nem a magatokei vagytok? Mert aron vetettetek meg: dics?itsetek tehat Istent testetekben.” [31]

A sajat rossz szokasai reven az emberiseg mindenfele betegseget vont magara, mert nem tanulmanyoztak, hogy mikepp elhetnenek egeszseges modon vagy pedig semmibe vettek az elet torvenyeit. Sokan mar a szuleik helytelen eletmodja miatt jutottak egy siralmas allapotba, de a legtobben a sajat eletmodjuk miatt szenvednek. A termeszeti torvenyek athagasa ? a kovetkezmenyeivel egyutt ? a szenvedes es id? el?tti halal. Ezen jelenseg annyira jellemz?ve valt a vilagban, hogy sokan az emberisegre kivetett sorsnak tekintik. Pedig Isten nem teremtette az embert ilyen gyenge es leromlott allapotban, amely allapot nem a Teremt?, hanem az emberek m?ve.

Az emberek tobbsege igy gondolkodik: egyunk, igyunk, holnap ugyis meghalunk ! Az igazsag az, hogy a legtobb ember egyaltalan nem hal meg olyan konnyen. Ha pedig ez ostoba elmelet szerint elunk, akkor ? meg ha ma egeszsegesek vagyunk is ? 10-20-30 ev mulva teherkent fogjuk cipelni elnehezult testunket.
Az etele, itala sokszor testi merge az embernek, amely nem kepes a testebe idealisan athasonulni sem. Kezdetet veszi az ember kalvariaja es a taplalek-drogizalt, ordogi korben fugg? elete. Az ember eli degenerativ eletet a degenerativ taplalekokon. A kovetkezmeny pedig a sullyed? hajo effektus, egyre tobb szenvedes kozepette.

Az emberek azt kepzelik, hogy szakithatnak a termeszeti torvenyek igazsagos torvenyeivel. Mennyire tevednek! Isten torvenyeit buntetlenul soha, senki nem szegheti meg. A b?nokert mindig fizetni kell.

Betegsegeink legnagyobb reszet a taplalkozasi hibak es a helytelen eletmod okozza. A mai ember elfogadja az elet reszenek, hogy a betegsegek hozza n?ttek, nem ismeri fel azok valos okat, vagy pedig elsiklik felette. Testi egeszsegunket nagyreszt az tartja meg, amit eszunk es iszunk. A taplalek testunk minden reszenek epit?anyaga: hajunknak, szemunknek, csontjainknak, husunknak es verunknek egyarant. A kinezetunket, az altalanos kozerzetunket es a gondolkodasunkat is befolyasolja az, amit elfogyasztunk.

Els? latasra semmifele kapcsolatot nem latunk az elfogyasztott taplalek es agyunk m?kodese kozott. Mivel azonban elfogyasztott taplalekunk testunk minden reszenek allapotara hatassal van, etelunk gondolkodasmodunkat, viselkedesunket is befolyasolja. Termeszetesen leginkabb nem az szamit, mit ettunk legutobb, hanem az, hogy mit eszunk es iszunk altalaban. 

?Akar esztek tehat, akar isztok, barmi mast cselekesztek, mindent Isten dics?segere tegyetek.”
[32]

A termeszeti torvenyek athagasa Isten torvenyeinek athagasat jelenti. Onmegtagadast, mertekletesseget es egyszer?seget kovetel meg Isten az igaz kovet?it?l ? akiket kulonos modon vezerel es megald ? amely egyben megkulonbozteti ?ket az ezen elfajult kor embereinek egeszsegronto, kulonc szokasaitol. Divatos dolog kielegiteni a testi kivansagot azon reklamozott csemegek es italok irant, amelyek aztan termeszetellenes ingereket ideznek el? es meger?sitik az allatias indulatokat, elzsibbasztva az erkolcsi kepessegeket. Senki sem nyerhet biztositekot, hogy diadalmasan fog kikerulni a keresztenyi elet harcabol, ha nem hatarozza el magat arra, hogy mertekletesseget es onkontrollt tanusitson mindenben. 

Tartoztassatok meg magatokat a testi kivansagoktol, amelyek a lelek ellen harcolnak!
 [33]

Megtagadvan a vilagi kivansagokat, mertekletesen, igazan es szentul eljunk a jelenvalo vilagon !
 [34]

Az okori gorogok igy fogalmaztak: ep testben ep lelek lakozik. Vagy forditva is mondhatnank: egy beteg testnek beteg gondolatai vannak.

Egy beteg test, valamint egy elme, ? amely a rombolo testi kivansagoknak valo folytonos engedes kovetkezteben rendellenesse valt ? lehetetlenne teszi a test es lelek megszentel?deset. Keptelenek vagyunkk Istent megfelel?en dics?iteni es Jezust kovetni, ha nem vagyunk egeszsegesek testben es elmeben.

Felelmetesen es csodalatosan formalta meg a Teremt? az emberi testet. Felszolit bennunket, hogy tanulmanyozzuk azt, ertsuk meg szuksegleteit, es t?lunk telhet?en vedjuk minden tisztatalansagtol. [35]

Pal apostol igy irt: 

Megsanyargatom es engedelmesse teszem a testemet, hogy amig masoknak predikalok, magam ne legyek alkalmatlanna a kuzdelemre.
[36]

Akik pedig Krisztus Jezusei, a testet megfeszitettek szenvedelyeivel es kivansagaival egyutt.
[37]

Keresztel? Janos [ szerkesztes ]

Keresztel? Janos es Jezus idejeben is szeles korben elterjedt a nyeresegvagy, a feny?zes es a nagyzas. Az erzeki oromok, a lakomazas es ivas testi betegsegeket, elkorcsosulast okoztak, csokkentettek a b?nnel szembeni erzekenyseget, benitottak a lelki fogekonysagot. Keresztel? Janosnak reformatorkent kellett fellepnie. Onmegtartoztato eletevel es egyszer? ruhazataval koranak tulkapasait kellett megronia. Keresztel? Janos ? akit Jezus a koranak legnagyobb emberekent nevez [38] - a lemondast valasztotta az elet elvezeteir?l, a feny?zesr?l a szigoru fegyelem javara.A puszta kornyezete kedvezett az egyszer?seg es onmegtagadas elsajatitasanak. Nem zavarta a vilag zaja, tanulmanyozhatta a termeszet, a kinyilatkoztatasok es az isteni gondviseles leckeit. Szamara a sivatag maganya menekves volt a tarsadalombol, amelyet a gyanakvas, a hitetlenseg es az erkolcstelenseg csaknem teljesen athatott. Nem bizott abban, hogy sajat erejeb?l ellen tud allni a kisertesnek, irtozott a b?nnel valo allando erintkezest?l, nehogy elveszitse erzekenyseget a b?n allando rombolasaval szemben. [6]

Keresztel? Janos azzal, hogy Krisztus els? adventjet keszitette el?, azokat jelkepezte, akiknek a mai tarsadalmat kell elkesziteniuk Jezus masodik eljovetelere. A mai vilagban is az egyeni vagyak kielegitese a cel. Mindazoknak, akik istenfelelemmel szentsegre torekszenek, meg kell tanulniuk a mertekletesseg, az egyszer?seg es az onuralom leckeit. [6]

Jezus igy beszelt az embereknek, akik K. Janoshoz csak kivancsisagbol mentek: ?Hat mit latni mentetek ki a pusztaba? Puha ruhaba oltozott embert-e? Ime akik puha ruhakat viselnek, a kiralyok palotaiban vannak” [39]

Keresztel? Janos Istent?l azert hivatott el, hogy feddje koranak b?neit es tulzasait. Egyszer? ruhaja, onmegtagado elete osszhangban allt kuldetesenek jellegevel. A feny?z? elet nem Isten szolgainak osztalyresze, hanem a vilag uralkodoie, akik kezukben tartjak a foldi hatalmat es gazdagsagot. Jezus fel akarta hivni a figyelmet a Janos, es a papok, vezet?k altal viselt ruhak kozotti kulonbsegre is. Ezek a tisztvisel?k draga kontosoket, koltseges diszeket hordtak. Szerettek mutogatni magukat, remeltek, hogy igy elkapraztatjak a nepet, s nagyobb tiszteletet kovetelhetnek maguknak. Jobban igyekeztek megnyerni az emberek csodalatat, mint a szivbeli tisztasaggal Isten jovahagyasat. Ezzel elarultak, hogy nem Istenhez h?ek, hanem e vilag hiusagahoz. [6]

Janos ruhazataban, viselkedeseben semmi sem utalt rangra. Kuls?leg egyszer? ember, hozzajuk hasonloan a szegenyek egyszer? oltozetet hordta.

A farizeusok csufoltak Janost onmegtagado eleteert, egyszer? szokasaiert, szereny oltozeteert, es fanatikusnak nyilvanitottak. Mivel Janos elitelte kepmutatasukat, ?k is visszautasitottak szavait, es megprobaltak az embereket ellene uszitani. [6] Majd amikor Jezus elvegyult a nep kozott, asztaluknal evett-ivott, falanksaggal, iszakossaggal vadoltak meg es Keresztel? Janos egyszer? eletet allitottak szembe Jezus eletmodjaval, aki vamszed?kkel es b?nosokkel lakomazik.

Ahogyan Satan Istent hamis szinben tunteti fel, es sajat tulajdonsagait ruhazza Ra, az istentelenek eppugy festenek torz kepet Isten kuldotteir?l.

A tanitvanyok [ szerkesztes ]

Abban az id?ben tortent, hogy odamentek Jezushoz a tanitvanyok es megkerdeztek t?le: ?Ki a legnagyobb a mennyek orszagaban?” Odahivott egy kisgyereket, kozejuk allitotta, es azt mondta: ?Bizony mondom nektek, ha nem valtoztok meg, s nem lesztek olyanok, mint a gyerekek, nem mentek be a mennyek orszagaba. Aki megalazza magat, mint ez a gyerek, az a legnagyobb a mennyek orszagaban. Aki befogad egy ilyen gyereket a nevemben, engem fogad be. De aki megbotrankoztat csak egyet is ezek kozul a kicsik kozul, akik hisznek bennem, jobban jarna, ha malomkovet kotnenek a nyakaba es a tenger fenekere vetnek.” [40]

A menny ertekelese szerint nem abbol all a nagysag, amit a vilag annak tart : gazdagsag, rang, el?kel? szarmazas, hirnev, hatalom vagy szellemi adottsagok onmagukban.

A galileai halaszok ? Jezus tanitvanyai ? egyszer?, tanulatlan, szegeny emberek voltak, de Krisztus, a vilag vilagossaga tokeletesen kepesiteni tudta ?ket arra a megbizatasra, melyet szamukra kivalasztott. A Megvalto nem vetette meg a m?veltseget, mert a szellemi kultura aldas, ha Isten szeretetenek iranyitasa alatt all, es az ? szolgalatara szentelik. Megis mell?zte koranak bolcseit, mert azok oly magabiztosak voltak, hogy nem tudtak egyutt erezni a szenved? emberiseggel, s igy Jezus munkatarsaiva valni. Elvakultsagukban meltosagukon alulinak tartottak, hogy Krisztus tanitsa ?ket.

Krisztus kovet?i kozott a nagysag nem a foldi meltosagban vagy a dics?segben all, hanem Krisztus eletenek es magatartasanak pontos koveteseben.

Az ?skeresztenyek [ szerkesztes ]

Az ?skeresztenyek Jezust tartottak allandoan lelki szemeik el?tt, es azokat az igazsagokat igyekeztek megvalositani, amelyeket Mesterukt?l tanultak. A vilagrol lemondo, istenfel?, erkolcsos, testveries eletet eltek, amelyre az ?szinte, mely jamborsag es a szeretet volt jellemz?. Felaldoztak foldi joletuket masok megsegiteseert es az evangelium hirdeteseert. Vagyonkozossegben eltek, a hiv?k pedig egesz vagyonukat a gyulekezet rendelkezesere bocsatottak. [20] Ez nem az apostolok altal elrendelt kotelez? gyakorlat volt, hanem mint a ? Lelek gyumolcse” belulr?l kesztette ?ket.

  • ?Birtokaikat es javaikat eladtak, s az arat szetosztottak azok kozt, akik szukseget szenvedtek. Egy szivvel-lelekkel mindennap osszegy?ltek a templomban. A kenyeret hazaknal tortek meg, s orommel es egyszer? szivvel vettek magukhoz az etelt. Dics?itettek az Istent, es az egesz nep szerette ?ket.” [41]

A szent iratokat tukorkent a lelkuk elebe allitottak. Az etkezeseknel tartozkodtak minden kicsapongastol, mert tudtak, hogy Isten jelen van, es latja cselekedeteiket. Az etkezesek elejen es vegen is imadkoztak. [42] Melyen megalaztak magukat es heti ket napot bojtoltek . [43]

B?vebben: ?skeresztenyek

Kes?bbi keresztenyek [ szerkesztes ]

Assisi Szent Ferenc a szegenyseggel es josaggal teljes eletevel kiserelte meg atultetni a valosagba a lemondasnak es az emberek szolgalatanak Krisztus altal hirdetett idealjat. Jezus azon szavait, amelyekkel a tanitvanyait a vilagba kuldte: Ne legyen se aranyatok, se ezustotok, se rezpenz az ovetekben, sem uti tarisznyatok, se ket ingetek, se sarutok, se bototok [44] valositotta meg az eleteben. Id?vel egyre tobben csatlakoztak hozza, ?k alkottak meg a kes?bbi Ferences rendet . 

A szent, tiszta egyszer?seg megszegyeniti e vilag minden bolcsesseget es a test bolcsesseget. 

A szent szegenyseg megszegyeniti a vilag minden kapzsisagat, fukarsagat es aggalyait. 
A szent alazatossag megszegyeniti a g?got.. a szent szeretet megszegyenit minden ordogi es a testi kisertest
[45]

Koldulorendek [ szerkesztes ]

A koldulorendek (mendikansok) katolikus szerzetesrendek , melyeknek kozos jellemz?je, hogy a monasztikus rendekt?l elter?en nem vonulnak ki a tarsadalombol a tokeletesseget keresve, hanem a vilagiak kozott elnek es tevekenykednek. A koldulo jelz? arra utal, hogy a rendek szabalyzata alapitasuk idejen megtiltotta szamukra a jelent?s tulajdonszerzest, igy sajat munkajukbol es (egyre novekv? aranyban) adomanyokbol biztositottak megelhetesuket. [46] Kes?bb a szabalyt mindegyik rendben enyhitettek, vagy teljesen el is hagytak. [47]

B?vebben: koldulorendek

A kereszteny reformatorok [ szerkesztes ]

A tortenelem folyaman a legnevesebb kereszteny reformatorok szereny emberek voltak, akiket nem szeditett meg a rang, nem befolyasolt a papi osztaly d?zsolese. ?k az alazatossag, az onmegtagadas, az egyszer?seg es kegyesseg bibliai mercejet tartottak szem el?tt.

Husz Janos alazattal beszelt sajat hibairol. Elismerte, hogy egykor ?elvezettel viselt pompas oltozeket, es orakat fecserelt el haszontalan dolgokkal”. Majd ezeket a meghato intelmeket tette hozza: ?Barcsak Isten dics?sege es lelkek mentese foglalkoztatna elmedet” , es nem a foldi javak! ?Ovakodj attol, hogy a hazadat jobban ekitsd, mint a lelkedet! Mindenekel?tt lelked epitesere legyen gondod! Legy joindulatu es onzetlen a szegenyekhez, es anyagi javaidat ne pazarold lakomakra!” [20]

Luther Marton szegeny csalad sarja volt. Amikor egy romai latogatasra utazott el, gyalog ment, es utkozben kolostorokban szallt meg. Az egyik olaszorszagi kolostor gazdagsagan, pompajan es feny?zesen melyen elcsodalkozott. A fejedelmi jovedelmet elvez? szerzetesek pompas lakosztalyokban laktak, a legdiszesebb es legdragabb ruhakba oltozkodtek, roskadozo asztalokrol lakomaztak. Luther fajo ketsegek kozott allitotta szembe e keppel sajat onmegtagadasat es viszontagsagait, es elbizonytalanodott. A papsag minden osztalyaban romlottsagot latott. A szerzetesek es a polgarok koze vegyulve tekozlassal es kicsapongassal talalkozott. Majd ezt irta a paparol: ?Borzalmas dolog latni, hogy az az ember, aki magat Krisztus helytartojanak nevezi, olyan hatalommal hivalkodik, amellyel egy csaszar sem vetekedhet. Ilyen volt-e a szegeny Jezus vagy az egyszer? Peter? ... Tulszarnyalhatja-e a helyettes birodalma a feljebbvalojaet?” Kes?bb a Erfurtban zsufolt gyulekezetnek tolmacsolta szavait: ?Gazdag vagy? Javaid enyhitsek a szegenyek nyomorat! .. Ha faradozasod csupan magadnak hasznos, akkor szolgalatod, amelyet Isten el?tt szinlelsz, hazugsag .” [20]

John Wesley , a metodista mozgalom alapitoja a penz helyes felhasznalasarol ezt mondta: ?Ebb?l az ertekes talentumbol semmit se pazaroljatok el csupan a szem kivansagainak kielegitesere, folosleges vagy koltseges oltozetre, vagy szuksegtelen diszekre. Semmit se pazaroljatok hazatok kulonleges felekesitesere; folosleges vagy koltseges butorokra, draga kepekre, festmenyekre, aranyozasra! ... Semmit se koltsetek az elet kerkedesenek kielegitesere, az emberek csodalatanak vagy dicseretenek elnyeresere ... ≫Amig joletben vagy, addig az emberek jot mondanak rolad≪, amig ≫biborba es patyolatba≪ oltozol, ≫mindennap dusan vigadozvan≪, ketsegkivul sokan megdicserik eleganciadat, b?kez?segedet es vendegszeretetedet. De ne vedd meg ilyen dragan dicseretuket! Inkabb elegedj meg azzal a tisztesseggel, ami Istent?l szarmazik!” [20]


Buddhizmus [ szerkesztes ]

A sorozat temaja
Buddhizmus

Korvonalakban
Buddhizmus portal

Sablon:Buddhizmus

Az egyszer?seg a Buddha altal tanitott alapelv a bels? igazsag es beke teljes megvalositasa erdekeben. Megfogalmazasa szerint az elet szenvedeseit az okozza, hogy az ember szuntelenul sovarog valami utan. A bolcs embernek le kell mondania vagyairol es akkor maga is megvilagosodott emberre, buddhava valhat.

Buddha es tarsai egyszer?en eltek, es csupan annyi tulajdonnal rendelkeztek, ami megelhetesukhoz feltetlen szukseges volt.

A szerzetesek es kes?bbi kovet?ik a meditacios gyakorlas, az egyszer?seg es a lemondas menten eltek eletuket.

?Az egyszer? es szegeny elet tobbek kozott az, ami hozzasegiti az embert az elme megtisztitasahoz es az elet egyszer?bbe tetelehez . ? irja a dhammapada [48] 

Ha az ember egyszer?en el, akkor elegedettnek kell lennie. Az egyszer?seg rendkivul fontos a boldogsaghoz. Letfontossagu, hogy teljesuljon nehany vagyunk, es hogy elegedettek legyunk azzal, amink van. Legyen eppen eleg elelmunk, legyen ruhank, legyen tet? a fejunk folott, amely megved az elemekt?l. Vegul igen nagy boldogsag szarmazik abbol is, hogy az egyszer?segb?l adodoan elkeruljuk a szellemi konfuziot es elmelyulhetunk segit?keszsegunk kim?veleseben.
 ? 
Tendzin Gyaco
 dalai lama
[49]

A nekkhamma ( szanszkrit : ?????????) magyar forditasa ?lemondas” vagy ?a lemondas orome”, de atvitt ertelemben az jelenti, hogy ?felhagyni a vilagi elettel es szent eletet folytatni”, amely ?mentes a kejt?l, a sovargastol es a vagyaktol”. [50] A lemondas a megvilagosodashoz vezet? ut resze es a tiz ?tokeletesseg” (parami) kozul az egyik.

Lasd meg: Nekkhamma es Upadana

Hinduizmus [ szerkesztes ]

A sorozat temaja
Hinduizmus
Hindu forrasok
Vallasi elet
Osszehasonlitasa
mas vilagvallasokkal
Kapcsolodo fogalmak
Szanszkrit szavak
Sablon:Hinduizmus

A vedikus iratok alapjan a lemondas a vallas negy egyetemes alapelvenek egyike, amely biztositja az ember lelki felemelkedeset, elutasitasa pedig erkolcsi es lelki hanyatlashoz vezet. A Vedak alapjan az anyagi vilagban az anyagi energia szemelyisege (m?y?-devi) gyakorol hatast az emberekre es lehuzza ?ket az anyagi let ?mocsaraba”, illuzioval fedve be ?ket. A ? m?y? ” (az anyagi vilag illuzioja) hamis elvezeteket kinal a vilagban es eltereli az emberek figyelmet Istenr?l. Az anyagi illuzio hatasa alatt az ember hamis egoja alatt gondolkodik. Valodi helyzetet akkor ismerheti fel, amikor megszabadul minden materialista es erzeki gondolattol.

Nem sok valasztja el az onzest, az onzetlensegt?l, a szeretetet, a gy?lolett?l. Ha valaki tullep e hatarvonalon, oromet lelheti abban, ha masokert tehet anelkul, hogy viszonzast varna cserebe. Ez a legnagyobb orom mind kozul; alapvet? lepes a megvilagosodashoz vezet? uton. Az onz? ember sohasem juthat el idaig, mert az egoja altal kiepitett hatarok kozott marad. Az ego az, ami az elet minden teruleten korlatozza az egyent, azt erezteti hogy nem tartozik Istenhez. Rengeteg tolvaj van, de ezek kozul a tolvajok kozul az ego a legrosszabb. Ez a tolvaj kepes ellopni minden isteniseget. Az emberi ego valami nagy, nagyszer? es pompas dolgot akar tenni, de ez az egyedi dolog nem feltetlenul az, amit Isten akar, hogy tegyunk. [51]

Az emberi ego allandoan zaklat minket. De ha az egyen isteni egoval rendelkezik, akkor azt erzi: Isten fia (lanya) vagyok. Ekkor nem valasztjuk el magunkat Isten teremtesenek tobbi reszet?l. A spiritualis torekv? felismeri, hogy T?le szarmazik, a Legfels?bbt?l, az Abszoluttol, ezert neki is istenive kell valnia. A kozonseges egot ? ami megkoti ? atalakitja isteni egova, ami az egesz vilagot a sajatjanak tartja.

A Bhagavad-gita tanitasa alapjan, ha valaki feladja minden e vilaghoz kot? vagyat es teljes menedeket keres a Legfels?bb Urnal, szamara nincs veszteseg vagy elbukas semmilyen ertelemben.

Ahogy a teremtett univerzum ala van rendelve Brahmannak , ugyanugy az embernek is ala kell rendelnie az altala letrehozott dolgokat ? erzelmei es onz? ragaszkodasa vilagat ? onvalojanak . Az embernek uralnia kell vilagi kapcsolatait, ahelyett, hogy azok aldozatava valna. Aki ura onz? ragaszkodasainak, es vilagi kapcsolatait ugy kezeli, mint a magasabb celjai eleresere szolgalo eszkozoket, az megszabadul minden szenvedest?l. [52]

Az Isa- Upanisadok f? tanitasai kozott szerepel: [52]

  • Ne alakits ki ragaszkodast az elvezetek targyai irant a Foldon!
  • Ne sovarogj semmi utan es ne legyen benned kapzsisag! Ugy tekints a vagyonra es a tulajdonra, hogy azok Istenhez tartoznak! Hasznald ezeket Isten felismeresenek eszkozeikent!

Az ember csak annyit tartson meg a tulajdonaibol, amennyi ebben az eletben szukseges a legf?bb cel fele tarto utjan.

Mahatma Gandhi , a spiritualis es politikai vezet? elveinek megfelel?en tartozkodott a folosleges koltekezest?l. Meg akarta mutatni, hogy nemcsak aterzi, hanem osztja is honfitarsainak sorsat, ezert ? is a legszegenyebbek altal viselt ruhat hordta (amelyet maga keszitett es mosott is) es igen szereny korulmenyek kozott elt. Erkolcstelennek erezte a hivalkodo oltozeket, a dus lakomakat, a palotak csillogasat, amig az indiai parasztnak nincs valtas ruhaja, ketszeri etkezesre sem futja, es sarkunyhojat elmossa az es?. Magarol tobbszor ugy nyilatkozott, hogy egy szegeny koldus, megis a vilag leggazdagabb emberenek erzi magat, mert soha nem szenvedett hianyt sem onmagat, sem a kozerdek? celjait illet?en. ?Isten mindig idejeben es csalhatatlan biztonsaggal valaszolt. A vilag talan nevethet azon, hogy minden tulajdonrol lemondok. Ez a vagyontalansag nekem hasznomra valt. Szeretnem, ha a tobbi ember is hozzam hasonloan elegedett lenne. A legnagyobb kincs az, ami a birtokomban van.” [53] 

Minden onz? vagy erkolcstelen, mig az a vagy, hogy magunkat jobba tegyuk azzal a cellal, hogy masoknak jot tehessunk, valoban erkolcsos
. Azoknak, akik az ereny utjat jarjak, nem szabad elveszteniuk batorsagukat arra a gondolatra, hogy az ereny olyan ritka ezen a vilagon, es hogy az erkolcsos emberek a kisebbseget alkotjak. Kotelesseguk egyszer?en azt tenni, ami helyes, a tobbit bizzak Istenre.
 ? M. Gandhi
[54]


Alazatossag, egyszer?seg, onszabalyozas, az erzekkielegites targyairol valo lemondas, mentesseg a hamis egotol... az isteni termeszettel megaldott ember jellemz?i. Ezt mind tudasnak nyilvanitom, az ezzel ellenkez?t pedig tudatlansagnak.
 (
Bhagavad Gita
)
[55]

A Krisna-tudatu hiv?k a vedikus szabalyok koveteset kulonosen fontosnak tartjak. Az altaluk hordott hagyomanyos indiai oltozet viselese a vaisnava hagyomanyra valo tartozasra es az egyszer? eletvitelre utal, amely mindenki szamara lehet?ve teszi, hogy az illet? Istennek szentelte az eletet. A ferfi hiv?k fejenek kopaszsaga a vilagi elvezetekr?l es ragaszkodasokrol valo lemondasra utal, a tarkon meghagyott hajtincs pedig az egyistenhit szimboluma. A tanitvanyoknak el?irjak, hogy legyenek elegedettek annyi vagyonnal, amennyi epp csak a letfenntartashoz szukseges. Nem szabad, hogy tobb vagyon felhalmozasara torekedjen, mint amennyi szukseges egy egyszer? elethez. [56]

A Srimad Bhagavatam leirasa alapjan minden termeszetes forrast a vegs? teremt? teremt, s ezert minden el?lenynek joga van reszesedni bel?le. Majd kes?bb azt irja, hogy az embernek csak annyi vagyona kell legyen, amennyi elegend? az elete fenntartasahoz, es ha tobbre vagyik, vagy ha tobbet vesz el, mint amennyi jarna, akkor b?nh?dnie kell. [57]

A. C. Bhaktivedanta Szvami Prabhupada irja a Bhagavad-gita kommentarjaban: Senkinek sem szabad arra vesztegetnie az idejet, hogy penzszerzesen torje a fejet; ha megis igy tesz, akkor rossz celra hasznalja gondolkodokepesseget. Az elmenket arra kell osszpontositanunk, hogy megertsuk azt, amire az emberisegnek a leginkabb szuksege van. [58] 

Csak egyetlen dolog van ezen a vilagon, amit erdemes birtokolnunk, es ez a megvilagosodas.
 (
Sri Chinmoy
)
[59]

Az aparigraha ( szanszkrit :????????) jelentese: nem-birtoklas, birtoklas-mentesseg, nincstelenseg, az anyagi dolgokrol lemondas. Az ind filozofiaban es vallasokban hasznalt fogalom: csak a letfenntartashoz szukseges dolgok megtartasa. A dzsainizmusban az ot fogadalom egyike. Patandzsali igy irt a Joga-szutraiban : ?Az, aki tobbe semmit sem kivan egyeni tulajdonul, megismeri a let keletkezesenek titkat” . [60]

Szvami Sivananda tanitotta: Ne kot?dj semmilyen targyhoz! Ne akarj semmit birtokolni! A birtoklas csak fajdalmat szul... Hagyd hogy masok vagyonokat halmozzanak fel, milliomosokka vagy gyartulajdonosokka legyenek! ?k valojaban mind szegenyek. Hadd legyen masokbol ugyved, orvos vagy miniszter! Akkor is csak tudatlan emberek. Ne tor?dj a vilaggal! Jard a magad utjat! A vilag gazdagsaga es tudomanya semmit nem er az onvalo tudasa mellett. A vilag orome csupan egy csepp az onvalo udvossegenek tengerehez kepest. Vedd birtokodba a spiritualis kincset, Brahman ragyogasat, es maradj orokre az elvez?je! [61]

Lasd meg: Szannjasza , Szadhu , Jogi , Aparigraha es Maja (illuzio)

Kinai vallasok [ szerkesztes ] 

A bolcs.. alkot, de m?vet nem birtokolja, cselekszik, de nem ragaszkodik, beteljesult m?vet nem felti, s mert maganak nem ?rzi, el se vesziti... bolcsesseget nem fitogtatja... keruli a tularadot, keruli a hivalkodot, keruli a kapraztatot... Kincs, g?g, rang: mekkora szerencsetlenseg! Alkotni, adni, majd visszavonulni: ez az egi bolcsesseg.. A bolcsnek nincs onnon szive. Szive a nep valahany szive. Jo a jokhoz es jo a gonoszokhoz: ez az ereny josaga. A bolcs nem gy?jt, mindent az emberekert tesz es neki is jut; mindent az embereknek ad es neki is jut.
 ? 
Lao-ce
: Az Ut es Ereny konyve
[62]

A ?li” ( hagyomanyos kinai : 禮, egyszer?sitett kinai: ?) a kinai filozofiaban hasznalt szo. Merteket, torvenyt, erkolcsot jelent. Ha tavolsagot mernek vele, annyi mint: merfold. De hasznaljak bels? mertekre is: onuralom es onfegyelem. Nem szubjektiv aszkezis , hanem az ?sok hagyomanyaban lev? rendtorveny alkalmazasa, amely az embernek viszonyat egyszer s mindenkorra szabalyozza. Li csak ott van, ahol valodi vallasossag van. Isteni mertek. Ez az a mertek, amivel az istenek az embert megmertek es meg fogjak merni, s mindig es ugyanazzal a mertekkel merik az embert ma is. ?Li” -je van annak, aki felt?nes nelkul, egyszer?en es komolyan viselkedik, minden tulzastol tartozkodik, az embert tiszteletben tartja, maga irant tiszteletet ebreszt szavaival, viselkedesevel, tetteivel, munkajaval, oltozkodesevel, espedig: tudatosan. [63]

Iszlam [ szerkesztes ]

Iszlam
A vallas alapjai
A vallasi elet
Az iszlam vallasjog
Az iszlam tortenete
Iranyzatok es mozgalmak
Szervezetek, egyhazak, vallasok
Fontosabb szemelyek
Iszlam kultura
Egyeb fontos kifejezesek
Kapcsolodo fogalmak, nevek
Osszehasonlitasa
mas vilagvallasokkal
Sablon:Iszlam 
Jaj a hitetleneknek a rajuk varo szorny? buntetes 
(
vegitelet
)
 miatt, akik jobban szeretik az evilagi eletet a tulvilagnal, es tavol tartanak masokat is Allah 
(Isten)
 utjatol, s azt kivanjak.
[64]
 Tartsal allhatatosan azokkal, akik reggel es este egyre csak Urukhoz fohaszkodnak, orcaja latasat ahitozvan. Es ne forditsd el a tekintetedet t?luk, az evilagi elet pompajat kivanva! 
[65]
 (Koran)

A lemondast gyakran csak anyagi szempontbol ertelmezik. A szufik lemondasrol es egyszer?segr?l alkotott eszmenykepe messze tulmutat ezen. Az igazi anyagi lemondas nem csupan a vagyon hianya, hanem a vagyon utani vagy hianya is.

A szegeny ember (? fakir ”) es a koldulo (? dervis ”) olyan elnevezesek, amelyeket a muszlim misztikus buszken visel, mivel jelzik annak tenyet, hogy levetett magarol minden gondolatot es vagyat, amely elmejet elterithetne Istent?l. A szufikat gyakran fukara (?szegenyek”, egyes szamban: fakir) neven, vagy perzsa eredet? szoval dervisek kent emlegetik, leginkabb a vilagrol valo lemondasuk, onkent vallalt nincstelenseguk miatt. [66] 

?Teljesen elszakadni a jelenlegi es jov?beli elett?l egyarant, nem kivanni semmit a jelenlegi es jov?beli elet Uran kivul ? ezt jelenti igazan anyagilag lemondottnak lenni.”

Az arab ?nafs” szo (?????) a b?nos en-t, a szenvedely es vagy szekhelyet jelenti. A Profeta igy mondja:

  • ?A te legrosszabb ellenseged a nafs, ami benned, magadban van.”

A nafs megsanyargatasa a legfontosabb ajtatos tevekenyseg, amely az elmelkedessel teli elethez vezet. Minden sejk (szufi mester) egyetert abban, hogy az ilyen kotelesseget elhanyagolo tanitvany sohasem tanulja meg a szufizmus alapjait. [67] 

Adjatok fel e vilagot a jovend?beli vilagert, es mindkett?t teljesen megnyeritek, de ne adjatok fel a jovend?beli vilagot e vilagert, mert mindkett?t elvesztitek.
[68]
 Amikor Istennek adod a te semmisegedet, ? neked adja Mindenet
.
[69]

Az e vilagi gyonyor?segek iranti vonzalom azert veszelyes, mert azok nem Isten dics?itesenek eszkozeul, hanem az ember vegzeteul szolgalnak: vegul nem az ember birtokolja a kivant vagyont, hanem a vagyon tartja markaban az embert . 

Ovakodjatok e vilagtol, minden csalardsagatol, mert erintese selymes, am merge halalos. Amint azt a Szo (Isza/Jezus) is mondta: napi kenyerem az ehseg, ruham durva gyapju, lampasom a hold, tuzem a nap, etelem az, amit a fold az allatoknak es embereknek terem; estere nem szereztem semmit, de nincs senki nalam gazdagabb.
[70]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ Mate 8, 19-20
  2. ↑ Mate 6: 31-33
  3. ↑ Mate 6,26
  4. ↑ Mate 6:19???22
  5. ↑ Martha Hiatt: Elmekontroll
  6. ↑ a b c d e f g E. G. White: Jezus elete
  7. ↑ Mate 16:24
  8. ↑ Mate 10:38
  9. ↑ 1. Tim 6,10
  10. ↑ Jn 6:27
  11. ↑ Lukacs 18:22
  12. ↑ Mt 11:29
  13. ↑ Roma 12,2.
  14. ↑ 1. Jan. 2: 15?16
  15. ↑ Peter 1. level 1:15
  16. ↑ Luk. 18: 18-22
  17. ↑ Luk. 14:33
  18. ↑ Luk 14:33
  19. ↑ http://szentiras.hu/BD/Mt%2019,24 Mate 19,24
  20. ↑ a b c d e E. G. White: Nagy kuzdelem
  21. ↑ a b c E. G. White: Gondolatok a hegyi beszedr?l
  22. ↑ Mate 6:24
  23. ↑ 1Kor 3:23, 21
  24. ↑ Galata 2:20
  25. ↑ Mt. 7: 13-14
  26. ↑ E. G. White: Gondolatok a hegyibeszedr?l
  27. ↑ a b E. G. White: Patriarkak es profetak
  28. ↑ Daniel 1. resz
  29. ↑ Christian Temperance and Bible Hygiene
  30. ↑ ?E. G. White: Tanacsok az etrend es taplalkozas tekinteteben”
  31. ↑ 1Korinthus 6,19-20
  32. ↑ 1.Korinthus 10,31
  33. ↑ I. Peter level 2:11
  34. ↑ Titusz 2:12
  35. ↑ E.G. White: A boldogsag es egeszseg titkai
  36. ↑ I. Kor. 9:27
  37. ↑ Gal. 5:24
  38. ↑ Mate 11,11
  39. ↑ Mate 11:8
  40. ↑ Mate 18:1-6
  41. ↑ http://szentiras.hu/SZIT/ApCsel2,42-47 Apostolok Csel. 2, 42-47
  42. ↑ Vari Albert: Isten orszaga munkasai
  43. ↑ Archivalt masolat . [2010. oktober 2-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2016. februar 19.)
  44. ↑ Mate 10:9-10 http://szentiras.hu/KNB/Mt10
  45. ↑ Assisi Szt. Ferenc: Imadsagok http://www.fvr.hu/forras/Ferenc.html Archivalva 2016. marcius 18-i datummal a Wayback Machine -ben
  46. ↑ Szent Ferenc eredetileg nem a koldulast, hanem a munkat szanta megelhetesuk forrasanak. (lasd Britannica Hungarica)
  47. ↑ Britannica Hungarica Vilagenciklopedia (2005)  
  48. ↑ Archivalt masolat . [2016. marcius 24-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2016. februar 23.)
  49. ↑ Archivalt masolat . [2015. junius 3-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2016. februar 23.)
  50. ↑ Rhys Davids & Stede (1921-25), 377. o., ? ?Nekkhamma” Archivalva 2012. julius 7-i datummal az Archive.is -en
  51. ↑ Sri Chinmoy bolcsessege - Ego
  52. ↑ a b Szvami Rama: A bolcsesseg konyve, Magyar forditas: 2013
  53. ↑ Young India, 1925. apr. 30.
  54. ↑ M.K. Gandhi: Az erkolcsiseg vallasa
  55. ↑ http://www.tarrdaniel.com/documents/Hinduizmus/bhagavadgita3.htm
  56. ↑ Kerdesek es valaszok a Krisna-tudatrol www.krishna.com
  57. ↑ A. C. Bhaktivedanta Sz. P.: Konny? utazas mas bolygokra, 1990
  58. ↑ Bhagavad Gita - ugy ahogy van, kommentar 10.4-5
  59. ↑ Sri Chinmoy: Az Isten-elet csucsai: szamadhi es sziddhi
  60. ↑ Patandzsali: Joga-Szutrak 2,39.
  61. ↑ Sri Szvami Sivananda: Utak a boldogsaghoz: Bevezetes, 2014
  62. ↑ http://mek.oszk.hu/00100/00191/00191.pdf
  63. ↑ http://terebess.hu/keletkultinfo/lunyu.html KUNG FU-CE: LUN YU, KUNG MESTER BESZELGETESEI
  64. ↑ Koran, Ibrahim cim? szura 2-3 http://eihit.com/?url=2&szsz=14&ayasz=3&ny=hu&keres=k%C3%ADv%C3%A1n#3
  65. ↑ Koran, Al-Kahf cim? szura 28 http://eihit.com/?url=2&szsz=18&ayasz=28&ny=hu&keres=k%C3%ADv%C3%A1n#28
  66. ↑ Archivalt masolat . [2018. majus 1-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2016. augusztus 22.)
  67. ↑ Reynold A. Nicholson: Az iszlam misztikaja: 34-37. oldal
  68. ↑ Attar, I. 40. o.
  69. ↑ Abu 'l-Hasan Khurqani, idezi: Reynold A. Nicholson: Az iszlam misztikaja: 119. oldal
  70. ↑ Haszan al-Baszra

Forrasok [ szerkesztes ]

Kapcsolodo cikkek [ szerkesztes ]

A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Egyszer?seg_(vallas)&oldid=27087584 ”