Valasztasi rendszerek
Tobbsegi rendszerek
Relativ tobbsegi szabaly Relativ tobbsegi szavazas , blokkszavazas , partlistas blokkszavazas Tobbfordulos Ketfordulos szavazas Egyenkenti kieseses szavazas Preferencialis Azonnali tobbfordulos szavazas (IRV), felteteles szavazat , potszavazat Condorcet-modszer Schulze-modszer Rangsorolt parok modszere Pozicios szavazas Bucklin-modszer Preferencialis blokkszavazas Kardinalis Elfogado szavazas Pontozasos szavazas
Aranyos rendszerek
Egyeni Egyetlen atruhazhato szavazat Aranyos elfogado szavazas Partlistas Legmagasabb atlag alapu modszerek: D’Hondt , Sainte-Lague , Hungtington-Hill Legnagyobb maradek alapu modszerek: Hare , Droop , Imperiali , Hagenbach-Bischoff Egyeb Biproporcionalis mandatumelosztas
Felaranyos es vegyes rendszerek
Nem vegyes felaranyos Egyetlen nem-atruhazhato szavazat Korlatozott blokkszavazas Nem kompenzacios vegyes Arokrendszer Tobbsegi bonusz Kompenzacios vegyes Vegyes aranyos rendszer Ketszavazatos toredekszavazat-visszaszamlalo Egyszavazatos modszerek Magyar orszaggy?lesi (2010?) Magyar orszaggy?lesi (1989?2010)
Egyeb
Partlistak Nyilt lista , Zart lista , Helyi lista Valasztasi rendszerek osszehasonlitasa Valasztasi rendszerek orszagonkent
Sablon:Valasztasi rendszerek m v sz

Az egyetlen atruhazhato szavazat , (angolul: single transferable vote , roviditve: STV ) egy olyan egyeni (azaz nem listas ) jelleg?, tobbgy?zteses es preferencialis valasztasi rendszer , amelynek celja az aranyos kepviselet elerese, azaltal, hogy minimalizalja az elveszett szavazatok szamat. ^{[1] [2]} Legf?bb jellegzetessege, hogy a szavazok a jelolteket rangsorolhatjak , igy ha az adott valaszto altal kedvenc jeloltjenek tul keves (vagy tul sok) szavazata van, a a szavazata nem vesz el, hanem "at tudja ruhazni" a kovetkez? tamogatott jeloltjere (mindezt egy forduloban). Igy minden szavazat egyet er, azonban, ha egy jelolt kiesik, a ra readott szavazatokat a szavazolapon talalhato preferenciak alapjan a tobbi jelolt kozott el lehet osztani, hogy a lehet? legtobb szavazat ervenyesuljon. ^[3] Az STV-t amit id?nkent egyetlen atvihet? szavazatnak ^[4] , egyeni atruhazhato szavazat nak ^{[5] [6]} vagy egyszeri atruhazhato szavazat nak is forditanak, tovabba tobbgy?zteses rangsorolasos szavazas vagy tobbmandantumos preferencialis szavazas (angolul: multi-winner ranked-choice voting ) neven is szoktak emlegetni . ^[7]

Az STV kereteben minden szavazo egyetlen, preferencialis szavazatot ad le egy tobbmandatumos korzetben tartott valasztason. Ez azt jelenti, hogy a szavazolapjan kijeloli az altala a leginkabb preferalt jeloltet, majd ehhez hasonloan megjelol(het)i annak a sorrendjet is, hogy a tobbi jelolt kozul melyikeket tamogatna jobban vagy kevesbe, ha a kedvenc jeloltje nem szerezne mandatumot. A szamlalasnal els?sorban a valaszto els? preferenciajat veszik figyelembe, hogy minel tobb olyan jelolt keruljon megvalasztasra akiket a valasztok leginkabb akarnak kepvisel?nek. Azonban tobb korben a legkevesebb (els? preferencias) jeloltek kiesnek a versenyb?l, mivel tul keves szavazatot kaptak, ahhoz, hogy mandatumot szerezhessenek. Ekkor, ahelyett, hogy a szavazatot, hogy eldobnak, a tobbi preferenciat kezdik el megnezni es a szavazatot a valaszto akarata szerint atruhazni a meg versenyben lev? jeloltek javara. Ezt addig kell csinalni, amig tobb jelolt van, mint betoltend? mandatum. A minimalis szavazatszamot, amivel egy jelolt mandatumot szerezhet, a kvotanak nevezik, es azokat a jelolteket, akik ezt a szavazatszamot elerik, megvalasztotta nyilvanitjak.

Legtobb STV rendszerben a megvalasztott jeloltekekre leadott tobbletszavazatokat, azaz amikre mar nem lett volna szuksege a megvalasztasra, szinten a ra szavazazo valasztok preferenciai alapjan elosztjak, hogy a szavazategyenl?seg ne seruljon es minden jeloltet egyenl? szavazatszammal valasszanak meg. Mivel ez a szam a kvota, tobbletszavazatnak a kvota feletti szavazatok szamitanak.

Az azonnali tobbfordulos szavazas, angolul: instant-runoff voting (IRV) az STV egygy?zteses analogja. Celja, hogy egy korzetben a az egy mandatumot vegul egy abszolut tobbseggel biro jelolt toltse be, az STV-hez hasonloan ugy, hogy az elveszett szavazatokat minimalizalja. Ugy is ertelmezhet?, mint egy STV szavazas, amelyben a kvota a mandatumszerzeshez 50%+1 szavazat.

Terminologia [ szerkesztes ]

Magyar terminologiaban az atruhazott szavazatok toredekszavazat nak min?sulnek, es a kiesett jeloltek szavazatainak atruhazasara a kovetkez? preferenciara veszteskompenzacio, a gy?ztesek tobbletszavazatainak atruhazasara pedig gy?zteskompenzacio . Azonban ezeket a kifejezeseket listas valasztasok tekinteteben hasznaljak, mivel az STV-t Magyarorszagon orszagos vagy helyi onkormanyzati valasztasokra meg nem hasznaltak.

Fontos megjegyezni, hogy az egyeni listas valasztasi rendszer kifejezes alatt a magyar torvenyek egy masik valasztasi rendszert,a tobbszoros nem-atruhazhato szavazat ot ertik (amelyet egyes helyi onkormanyzati valasztasokhoz hasznalnak), nem pedig az egyeni/egyetlen atruhazhato szavazatot. Mindezt annak ellenere, hogy a listas elnevezes mas valasztasi kontextusban rendezett (preferencialis) listakra utal, mig az egyeni kifejezes arra, hogy a valasztok maguk alakitjak ki a listajukat. Magyarorszagi relativ ismeretlensege miatt a single transferable vote elnevezes nem alakult ki nagy konszenzussal hasznalt kifejezes. Szo szerinti forditasban egyetlen atruhazhato szavazat (vs. tobbszoros nem-atruhazhato szavazat), vagy egyszeri atruhazhato szavazat (vs. tobbszori). Hasznaljak meg az egyeni atruhazhato szavazat kifejezest, ami kevesbe egyertelm?en utal egyes ertekere, azonban kiemeli egyeni jelleget (vs. listas szavazattal), ami megkulonbozteti mas aranyos rendszerekt?l.

Ha az STV-t egy gy?ztes valasztasokhoz hasznaljak, az egyenertek? az azonnali masodik szavazasi modszerrel. ^[8]

A tobb nyertes valasztasokon hasznalt STV-t neha "egy atruhazhato szavazattal aranyos kepviseletnek" vagy PR-STV-nek nevezik. Az ?STV” altalaban a tobb nyertes verziot jelenti, ahogy ebben a cikkben is. Az Egyesult Allamokban ezt neha valasztasi szavazasnak, preferencialis szavazasnak vagy preferencialis szavazasnak nevezik. (A "preferencialis szavazas" egy tagabb kategoriat, rangsorolt szavazasi rendszert is jelenthet. )

Tasmaniaban es az ausztral f?varosi teruleten Hare-Clark modszer nek is nevezik az STV aranyos implementaciojat.

Tulajdonsagok [ szerkesztes ]

A szavazatok atadasanak konkret modja a kulonboz? rendszerekben elter? (lasd § Kvota- es szavazatatadasok ).

Az STV lehet?ve teszi, hogy egyeni jeloltekre szavazzanak, nem pedig partokra vagy partgep altal vezerelt partlistakra. Az FPTP-szavazashoz kepest az STV csokkenti az "elpazarolt" szavazatok szamat, amelyek a sikertelen jeloltekre es a sikeres jeloltekre adjak a mandatum biztositasahoz szukseges szavazatokon felul. Az STV elkeruli ezt a pazarlast azaltal, hogy egy masik jeloltre szavaz egyet.

Az STV megkozelit?leg aranyos kepviseletet is biztosit, biztositva, hogy a kisebbsegi politikai er?k rendelkezzenek kepviselettel. Egyetlen part vagy szavazotomb sem foglalhatja el az osszes helyet egy keruletben. Az STV aranyossagi eleresenek kulcsa az, hogy minden valaszto (szavazo) csak egyetlen szavazatot ad le a tobb gy?ztest valaszto korzeti versenyen.

Az STV-ben a korzeti valasztasok aranyossaga kozvetlen osszefuggesben az egy valasztokeruletben megvalaszthato kepvisel?k szamaval ? minel tobb mandatum, annal aranyosabb lesz a mandatumok elosztasa egy keruletben.

Peldaul egy harommandatumos STV valasztason a Hare-kvota felhasznalasaval, ami igy nez ki: mandatumszerzeshez szukseges szavazatszam = ( osszes szavazat szama ) / ( osszes mandatum szama ), egy jeloltnek vagy partnak a szavazatok 33 szazalekara van szuksege a mandatum elnyeresehez. Egy hetfmandatumos STV korzetben az a jelolt nyer mandatumot, aki a szavazatok hozzavet?leg 14 szazalekanak tamogatasat megszerezte (akar onmagaban az els? preferenciak szerint, akar a tobbi jeloltt?l atvitt els? preferenciak es az alacsonyabb besorolasu preferenciak kombinaciojabol).

Szavazas [ szerkesztes ]

Az STV-ben minden szavazo preferencia szerint rangsorolja a jelolteket, peldaul 1-est rak a leginkabb preferalt jeloltje melle, 2-est a masodik legkedveltebb jeloltje melle, es igy tovabb, amint az a jobb oldali szavazolapon lathato (Ez egy leegyszer?sitett pelda). A gyakorlatban a jeloltek neveit altalaban sorokba rendezik es nevuk mellett jelolik a partallasukat vagy, hogy fuggetlen jeloltkent indulnak. (A jeloltek preferenciainak megjelolesenek masik modja a szavazok preferenciainak tablazatok hasznalata. Az els? oszlopban a szavazo abba a sorba tesz X-et, amelyikben az els? preferenciaja (kedvenc jeloltje) van, a masodik oszlop a masodik preferencia jelolesere szolgal, es igy tovabb.

Mandatumok elosztasa STV alatt [ szerkesztes ]

A kvota hasznalata mandatumok betoltesere [ szerkesztes ]

A legtobb STV-valasztason kvotat allapitanak meg annak biztositasara, hogy az osszes megvalasztott jeloltet megkozelit?leg azonos szamu szavazattal valasszak meg. Egyes STV-valtozatoknal a szavazatokat osszesitik, es a kvotat (a mandatum elnyeresehez szukseges minimalis szavazatok szamat) ez alapjan szamitjak ki. ^[a]

A kvota meghatarozasat kovet?en a jeloltek szavazatainak (els? preferenciak) osszesitese megtortenik. Ha egy jelolt eleri a kvotat, megvalasztottnak nyilvanitjak. Ezt kovet?en egyes STV-rendszerekben az esetleges tobbletszavazatot az adott jelolt altal beerkezett szavazolapokon megjelolt kovetkez? tartalekpreferencia aranyaban adjak at mas jelolteknek. Ha meg tobb jelolt van versenyben, mint ki nem osztott mandatum, akkor a legkevesebb szavazatot kapott jelolt kiesik (holtversenyben akar tobb is), es az ? szavazatait a valasztok kovetkez? preferenciaja alapjan mas jeloltek javara utaljak at. A valasztasok es/vagy kiesesek folyamata es a szavazatok atcsoportositasa mindaddig folytatodik, amig elegend? jeloltet megvalasztottnak nem nyilvanitanak, vagy amig csak annyi jelolt marad, ahany betoltetlen mandatum van, ekkor a fennmarado jelolteket megvalasztottnak nyilvanitjak. Ez utobbi jelolteket bizonyos rendszerekben a kvota tullepese nelkul is megvalaszthatjak, mert a vegs?kig valo tulelesuk a valasztok altali altalanos elfogadottsaguk bizonyiteka (legalabbis a kies? jeloltekhez kepest).

Alapesetben egy jelolt megvalasztasahoz minimalis szamu szavazat szukseges, ezt nevezzuk a kvotanak (vagy kuszoberteknek). Szamos kulonboz? kvota hasznalhato; A legelterjedtebb a Droop kvota , altal keplet:

mandatumszerzeshez szukseges szavazatszam = ( osszes szavazat szama ) / ( osszes mandatum szama +1)+1

A Droop kvota az 50% + 1 ( abszolut tobbseg ) megfelel?je az egygy?zteses valasztasokon, hiszen legfeljebb egy jelolt szerezhet ennyit, mig pl. 44%-ot vagy pontosan 50%-ot kett? is szerezhet. Hasonloan, legfeljebb harom jeloltnek lehet legalabb 25% + 1 szavazata, igy ezt alkalmazzak a 3 gy?zteses valasztason, es legfeljebb 9 jeloltnek lehet 10% + 1 szavazata, igy ezt alkalmazzak a 9 gy?zteses valasztason stb.

Hasznalata [ szerkesztes ]

Europan belul Irorszagban, Maltan es Eszak-Irorszagban hasznaljak kulonboz? valasztasokra.

Europai Unio [ szerkesztes ]

Az Europai Unioban Irorszag es Malta az STV-t hasznalja az Europai Parlament kepvisel?inek megvalasztasara is. ^[4]

Magyarorszagon a Kozos Orszag Mozgalom altal 2017-ben kezdemenyezett torvenymodositas ^[9] szerint a kulhoni magyarok valasztokeruleteben az STV rendszerben valasztottak volna meg kepvisel?iket. ^[10]

Forditas [ szerkesztes ]

Ez a szocikk reszben vagy egeszben a Single transferable vote cim? angol Wikipedia-szocikk ezen valtozatanak forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.