Edmund Beaufort
A Beufort-ok grofi es hercegi cimere
Somerset 2. hercege
Uralkodasi ideje
1448 ? 1453 . majus 22.
El?dje	John Beaufort
Utodja	Henry Beaufort
Eletrajzi adatok
Uralkodohaz	Beaufort-haz
Szuletett	1406
Elhunyt	1455 . majus 22. (65 evesen) Saint Albans
Nyughelye	Saint Albans-i apatsag [1]
Edesapja	John Beaufort, Somerset grofja
Edesanyja	Margaret Holland
Testvere(i)	Margaret Beaufort, Countess of Devon Joan Beaufort John Beaufort, 1st Duke of Somerset Thomas Beaufort, Count of Perche Henry Beaufort, 2nd Earl of Somerset
Hazastarsa	Eleanor Beauchamp
Gyermekei	Eleanor Beaufort Henry Beaufort, 3rd Duke of Somerset Margaret Beaufort, Countess of Stafford Edmund Beaufort, 4th Duke of Somerset John Beaufort, Marquess of Dorset Lady Joan Beaufort Elizabeth Beaufort Thomas Beaufort Mary Beaufort Anne Beaufort
A Wikimedia Commons tartalmaz Edmund Beaufort temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Edmund Beaufort, Somerset 2. hercege ( 1406 - Saint Albans , 1455 . majus 22. ) koranak egyik legbefolyasosabb angol nemese volt. Hatalmi vitaja Plantagenet Richard yorki herceggel nagyban hozzajarult a rozsak haborujanak kirobbanasahoz.

Elete [ szerkesztes ]

Edmund Beaufort Somerset els? grofja, John Beaufort es Margaret Holand kisebbik fia volt. Apai felmen?je volt Genti Janos , Lancaster hercege, III. Eduard angol kiraly fia. ^[1] A Beaufortok a Plantagenet-haz Lancaster-agahoz tartoztak, de a tron orokleseb?l egy rendelet kizarta ?ket. Edmund Beaufort 1448 -ban lett Somerset hercege.

Fiatal koratol kezdve az angolok altal a szazeves haboruban megszallt francia teruleteken vezetett katonai alakulatokat, els? parancsnoki megbizasat 1431 -ben kapta. Reszt vett Harfleur 1440 -es visszafoglalasaban. 1442 -ben megkapta Dorset grofjanak cimet Calais felmenteseert. Sikeres hadjaratot vezetett Anjou tartomanyban , majd visszatert Angliaba. ^[2]

1448 -ban Franciaorszag helytartojanak neveztek ki. A kovetkez? evekben nem sikerult visszavernie a Normandiat er? francia tamadasokat, es rengeteg megszallt teruletet veszitette el. 1449 oktobereben szemelyesen adta at Rouen varosat VII. Karoly francia kiralynak , majd elveszitette Caent is. ^[3] A parlamenti ellenzek tamadast inditott Somerset ellen, de az uralkodo megvedte.

1450 -ben a normandiai veresegek miatt Angliaban kivegeztek a kormany fejet, William de la Pole-t , Suffolk herceget. Nepszer?tlensege es hadvezetesi hianyossagai ellenere a kiraly Somersetet nevezte ki de la Pole helyere, igy ? lett legf?bb tanacsadoja is. ^[3]

Somerset tudta, hogy otthoni nepszer?tlenseget csak azzal ellensulyozhatja, ha megtartja Gascogne -t, ezert parlamenti tamogatassal sereget es flottat toborzott, de az 1453 -as Chatilloni vereseg vegkepp szertefoszlatta remenyeit. ^[2]

Ett?l kezdve Somerset helyzete jelent?sen meggyengult. York, akit felduhitett Somerset korabbi kinevezese, mert attol tartott, hogy Beaufort maganak akarja megszerezni a tront a konnyen befolyasolhato, gyengeelmej? VI. Henrikt?l, fokozta a nyomast. IV. Henrik ugyan korabban kizarta a Beaufortokat a tronoroklesb?l, de York attol tartott, hogy ezt a rendelkezest id?vel megvaltoztathatjak. ^[4] York a franciaorszagi tervesztes mellett azzal tamadta Somersetet, hogy akadalyozza az angliai reformokat.

Somerset helyzetenek vegs? megrenduleseben kozrejatszott mohosaga is. A herceg ugyanis hiaba tartozott az egyik legnagyobb csaladhoz, keves birtokkal rendelkezett, ezert nagyban fuggott a kiralyi adomanyoktol. Mikozben ujabb es ujabb birtokokat szerzett, ellensegeinek szama is n?tt. ^[4] Ez 1453-ban nyilvanvalova valt, amikor a kiraly mentalis betegsege miatti z?rzavarban a f?urak York melle alltak. 1453 decembereben Somersetet a londoni Towerbe zartak, ahonnan csak 1455 . februar 4 -en, az uralkodo ideiglenes felepulese utan szabadult. ^[5]

York es szovetsegesei, felve Somerset bosszujatol, a kiraly ellen fordultak, es az els? Saint Albans-i csataban legy?ztek sereget. A csataban Edmund Beaufort, Somerset hercege meghalt.

Erdekesseg [ szerkesztes ]

• Egy korabeli kronikairo szerint Somerset hercegenek valaki megjovendolte, hogy egy var alatt fog elesni. A herceget ugyan egy piacteren oltek meg, de a Varhoz cimzett fogado el?tt.
• Korabeli szobeszed szerint valojaban Somerset hercege volt Anjou Margit es VI. Henrik fianak, Lancasteri Eduard walesi hercegnek az apja. A hiresztelesnek az adott alapot, hogy az uralkodoi frigy es a gyermekaldas kozott nyolc ev telt el, valamint a kiraly elmezavara is gyanura adott okot. VI. Karoly ugyanis kijelentette, hogy a gyerek apja a Szentlelek . A mendemondat a Yorkok is terjesztettek, hogy alaassak Somerset reputaciojat es befolyasat. ^[1]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• ↑   John Gillingham: John Gillingham. A rozsak haboruja . Kossuth Kiado (1985). ISBN 963-09-2593-1 . Hozzaferes ideje: 2019. februar 27.  
• ↑   English Monarch: Edmund Beaufort, 2nd Duke of Somerset . English Monarch. Hozzaferes ideje: 2019. februar 27.  
• ↑   ND: Beaufort, Edmund, Dictionary of National Biography 1885-1900 . Hozzaferes ideje: 2019. februar 27.