Dzsemila
vagy
Dzsamila
(
arabul
?????, jelentese ’a szepseges’;
latinul
Cuicul, Curculum
)
Algeria
1982
ota
vilagoroksegi
vedelmet elvez?
romai kori
romvarosa a
Foldkozi-tenger
partjainal,
Kaszentinatol
150 kilometerre keletre,
Szetif tartomanyban
. Az Eszak-Afrika legepebb romai epiteszeti emlekeit meg?rz? emlekhely ket
forumot
, szinhazat,
szentelyeket
,
bazilikakat
,
termakat
,
diadaliveket
, lako- es kozepuleteket, illetve utcakat foglal magaban. Az impressziv romok a Gergur- es a Betame-vadik kozott magasodo sziklaszirten, 900 meteres tengerszint feletti magassagban allnak.
Az
i. sz. 1. szazad
vegen, velhet?en
Nerva
rovid uralkodasa alatt (
96
?
98
) epult romai katonavaroskent, amely a
berber
eredet?
Cuicul
nevet kapta. A 2. szazadban viragzo keresked?varos lett, ahol f?kent mez?gazdasagi javak (gabona, oliva, allati termekek) csereltek gazdat. A varos gyors fejl?desnek indult, es deli iranyban egy uj varosnegyed n?tt ki a foldb?l. A 3. szazadban ? amikor a lakossag mar elerhette a 20 ezer f?t ? megjelentek a
keresztenyek
is a varosban, Cuicul egyik nev szerint is ismert puspoke
255
-ben Pudentianus volt.
431
-t?l
442
-ig a
vandalok
,
553
utan a
bizanciak
birtokoltak a fenyet vesztett varost, amely a 6. szazadban elneptelenedett. Az
arab
uralom idejen sem nepesult ujra, csupan a regi romai epiteszet irant erzett csodalatuknak adtak tanubizonysagat a hoditok azzal, hogy a romvarost Dzsemilanak (’a szepseges’) neveztek el. A regeszeti feltaromunka
1909
-ben vette kezdetet a romvarosban.
Dzsemila magan viseli a romai varostervezes klasszikus megoldasait. A varost keresztulszel?, kozponti helyzet?, 800 meter hosszu,
jon oszlopsorral
ovezett ut, a
cardo maximus
mindket vegen varoskapuk allnak. Kozepen talalhato a kozel negyzetes alapu (48×44 meteres)
forum
, amelyet a legfontosabb kozhivatalok kereteznek: eszakrol a romai mintara kialakitott,
Jupiter
,
Juno
es
Minerva
templomait magaban foglalo
Capitolium
, keletr?l a torvenykezes otthona, a
curia
,
nyugatrol pedig a kereskedelem kozpontja, a
basilica Julia
. A deli oldalon talalhato a Iulius-haz nemz?jenek szentelt Venus Genitrix-templom, valamint a huscsarnok
(macellum).
A forumtol delre sorakoznak az arisztokratak diszes mozaikboritasu lakohazai, amelyek szama a telepules 2. szazadi novekedesevel megsokszorozodott, s nyomukban egy uj varosnegyed alakult ki. Ebben az uj negyedben talalhato egy kisebb forum, a kelmekeresked?knek otthont ado
basilica vestiaria,
az
Antoninus Pius
alatt (
138
?
161
) befejezett, haromezer embert befogado szinhaz, a
Commodus
idejeben (
180
?
192
) kiepitett
thermak
sora, a monumentalis
romai
szok?kut, a
Meta Sudans
egy masolata, a
Caracalla
-diadaliv (
216
), valamint
Septimius Severus
temploma (
229
). Az ?skeresztenyek megjeleneset kovet? id?kb?l szarmazik a szinten itt talalhato ket
bazilika
, keresztel?kapolna es a papsag szallasaul szolgalo hazak sora.