한국   대만   중국   일본 
Dzsahangir mogul sah ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Dzsahangir mogul sah

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Dzsahangir

Mogul sah
Uralkodasi ideje
1605 . oktober 15. ? 1627 . november 8.
Koronazasa Agra
1605 . oktober 24.
El?dje Akbar
Utodja Dzsahan
Eletrajzi adatok
Uralkodohaz Timurid dynasty
Szuletett 1569 . szeptember 20. ( J : VIII. 31.)
Agra
Elhunyt 1627 . november 8. ( J : XI. 8.) (58 evesen)
Rajauri
Nyughelye Lahor
Edesapja Nagy Akbar mogul sah
Edesanyja Mariam-uz-Zamani
Testvere(i)
  • Prince Daniyal
  • Murad Mirza of Hindustan
Hazastarsa
  • Nur Jahan
  • Sahib Jamal
  • Jagat Gosain
  • Manbhawati Bai
  • Malika Jahan
  • Saliha Banu Begum
  • Khas Mahal
  • Nur-un-Nissa Begum
Gyermekei
A Wikimedia Commons tartalmaz Dzsahangir temaju mediaallomanyokat.
Sablon Wikidata Segitseg
Dzsahangir mauzoleuma, Shahdara Bagh , Lahor

Dzsahangir ( devanagari :????????? ???? ??????? , magyaros atirasban: Nuruddin Szalim Dzsahangir, perzsa : Vilaghodito ), ( 1569 . szeptember 20. ? 1627 . november 8. ) a Mogul Birodalom uralkodoja ( padisah ) volt ( 1605 . november 3. ? 1627 . oktober 28. , a birodalomalapito Babur dinasztiajabol, Nagy Akbar fia es utoda. A tronon fia, Sah Dzsahan kovette.

Fiatalkora [ szerkesztes ]

Szalim apjanak harmadik fia volt, a legid?sebb azok kozul, akik megertek a feln?ttkort. Ket id?sebb testvere, Hasszan es Husszein, az ikrek, meghaltak gyermekkorukban. Radzsput hercegn?, Dzsodabaj ? szuletett Radzskumari Hira Kunvari ? Amber radzsajanak, Radzsa Bharmal -nak a legid?sebb lanya. Agra mellett, Fatehpur Szikri er?djeben szuletett.

Akbar a lehet? legjobb kepzest adta fianak. Tanult farszi , arab , torok es urdu nyelvet, tortenelmet , szamtant , foldrajztudomanyt es mas tudomanyokat olyan tanaroktol, mint a hires katona es tudos Abdur Rahim Kanikanan .

Tizezer f?nek parancsolo (Das-Hazari) manszabdarnak neveztek ki ? a csaszar utani legmagasabb katonai rang ?, es 1581 -ben onalloan iranyitott egy ezredet a Kabul elleni hadjaratban. Manszabjat tizenketezerre emeltek, amikor 1585 -ben eljegyezte unokatestveret Manbhavati Bait , Amber radzsajanak ( Bhagavan Dasz ) lanyat. Bhagvan Dasz Radzsa Bharmal fia es Radzskumari Hira Kunvari testvere volt. Az eskuv?re 1585 . februar 13 -an kerult sor, a hazassag gyumolcse volt Khuszrau Mirza . Ezutan gyors utemben meg szamos mogul es radzsput hercegn?t vehetett el, akik kozul egyik kedvence volt Manmati akit?l Khurram herceg, a kes?bbi Sah Dzsahan szuletett, aki utoda lett a tronon.

1600 -ban Akbar egy hadjaraton volt tavol, amikor otthon fia, Szalim nyiltan fellazadt, es magat nyilvanitotta csaszarnak. Akbar azonnal hazatert es helyreallitotta a rendet. Egy ideig Akbar ugy gondolta, hogy Szalim helyett annak fia, sajat unokaja, Khuszrau lesz a tron orokose, vegul azonban Szalim lepett a tronra mint padisah 1605 . november 3 -an.

Uralkodasa [ szerkesztes ]

Dzsahangir uralkodasa elejen el?szor el kellett, hogy haritsa fia, Khuszrau tronigenyet. 1606 -ban legy?zte ?t es Agra er?djebe zaratta. 1607 -ben, egy a meggyilkolasara sz?tt osszeeskuves leleplezese utan fiat megvakittatta, bar az nem vesztette el teljesen a latasat. Az egyik osszeeskuv? tiszt Sir Afgan Kan ozvegyet, Marunisszat haremebe hozatta ? 1611 -ben vette felesegul ? a Nur Dzsahan (?a vilag fenye”) nevet adva neki. Ugyancsak 1607 -ben megolette az otodik szikh gurut , Ardzsan Devet es elkoboztatta a vagyonat, mert az a hir jarta, hogy megaldotta Khuszraut.

Dzsahangir 1614 -ben egy nagylelk? bekevel befejezte Mevar radzsput fejedelemseg ellen vivott evszazados haborut. 1611 utan az udvari politikaban nagyban hallgatott legujabb felesege Nur Dzsahan , es annak apja es fivere, valamint a Manmatitol szuletett fia, Khurram herceg, a kes?bbi Sah Dzsahan tanacsaira. [1] Ez a helyzet egeszen 1622 -ig tartott, amikor Khurram fellazadt es egy osszeeskuves kereteben meggyilkoltatta Khuszrau t, hogy megszabaduljon t?le, mint a tronra aspiralo vetelytarstol. A perzsa szafavidak kihasznaltak a lehet?seget, es elfoglaltak Kandahart , amivel a Mogul Birodalom elvesztette az Afganisztant, Perzsiat es Kozep-Azsiat osszekot? kereskedelmi utak feletti ellen?rzest.

Dzsahangir nagyivo es opiumfogyaszto volt, ami vegul tonkretette egeszseget. Ezt akarta kuralni, amikor Kasmirba utazott, onnan visszater?ben Lahor fele halt meg 1628 -ban.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. [1] Mogul Birodalom a Terebess honlapjan

Forrasok [ szerkesztes ]

  • Az emberiseg kronikaja. Szerk. Bodo Harenberg. 5. b?v. kiad. Budapest: Officina Nova. 1994. ISBN 963-8185-76-7  
  • Francis Robinson: Az iszlam vilag atlasza. Ford. Dezsenyi Katalin. Budapest: Helikon; Magyar Konyvklub. 1996. ISBN 963-208-384-9  
  • Klaus-Jurgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormanyzott? (Magyar Konyvklub 2003) ISBN 963-547-849-6

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]


El?z? uralkodo:
Akbar
Mogul sah
1605 ? 1627
Kovetkez? uralkodo:
Sah Dzsahan