Ez a szocikk vagy szakasz lektoralasra , tartalmi javitasokra szorul. A felmerult kifogasokat a szocikk vitalapja reszletezi ( vagy extrem esetben a szocikk szovegeben elhelyezett, kikommentelt szovegreszek ). Ha nincs indoklas a vitalapon (vagy szerkesztesi modban a szovegkozben), batran tavolitsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejere ezt a sablont, ha az egesz cikk megszovegezese hibas. Ha nem, az adott szakaszba tedd, igy segitve a lektorok munkajat!

A Dzsagfar tarihi ( Ca?far tarixı , bolgar Джагфар тарихъ, ( tatarul : ??гъф?р тарихы, oroszul : Джагфар тарихы, jelentese: Dzsagfar kronika ) egy vitatott hitelesseg? tortenelmi forrasm?, mely a bolgarok, kazarok es mas eurazsiai nomad nepek tortenetet, haboruit, viszonyait irja le. A m? kozreadoja szerint a XIII ? XVII. szazadban irodott kronikakbol a XVII. szazadban osszeallitott terjedelmes gy?jtemeny. Hitelesseget vitatjak, mivel allitolag nagyon kes?n a korai ujkorbol (XVII.szazadbol) szarmazhat az allitolagos eredeti m?, raadasul csak 19.szazadi forditasai maradtak rank, legels? fellelhet? kiadasa publikalasa pedig csak ket vilaghaboru kozotti korszakban jelentek meg.

Keletkezese [ szerkesztes ]

A Dzsagfar tarihi torteneszek altal vitatott hitelesseg? forras. Az orosz szoveget kozreado szerint a gy?jtemenyt eredeti formajaban Bax?i ?man ( oroszul : Бахши Иман ) allitotta ossze Baskiriaban 1680-ban, aki Dzsagfarnak, a volgai bolgar fuggetlensegi mozgalom vezet?jenek a titkara volt.

A Dzsagfar tarihit publikalo Fargat Nurutdinov azt mondja, az eredeti m? bolgar-turk nyelven (a mai tatar nyelven ) irodott, arab irasjelekkel. Szamos kronikat tartalmaz, mindegyik elter? stilusban irodott. Nurutdinov allitasa szerint ezt az eredetit a kes? 1930-as evekben forditotta orosz nyelvre nagybatyja, Ibragim Muhammad-Karimovich Nigmatullin (1916?1941), aki mindezt azert tette, mert meg akarta menteni a gy?jtemenyt a KGB el?djet?l, az NKVD el?l, mely szervezet a regi bolgar, arab nyelven irodott dokumentumokat elpusztitani keszult. Az eredeti keziratot az NKVD ugynokei megsemmisitettek, Nigmatullin elt?nt a masodik vilaghaboruban , de a forditasat (apro bet?kkel teleirt 15 jegyzetfuzetet) edesanyja meg?rizte, majd vegul atadta azt unokajanak, Nurutdinovnak 1976-ban. Nurutdinovnak evek alatt sikerult lemasolnia es rendeznie a forditas jo reszet, 1980-ban levelben jelezte a szovjet tudomanyos akademianak, hogy rendelkezik a szoveg egy valtozataval, es kerte, jelentessek meg azt, de elutasito valaszt kapott. Ezutan nem sokkal jegyzeteit es nehany masolatot ismeretlen behatolok elloptak apja videki hazabol. Vegul Nurutdinov maga publikalta a megmaradt szoveget a Szovjetunio szethullasa utan, 1993-ban. ^{[1] [2]}

Tartalma [ szerkesztes ]

Nurutdinov szerint az ?si bolgar kronikak egyetlen olyan gy?jtemenye, amely tulelte az elmult evszazadokat. Kulonboz? szerz?k kronikait kozli: “Gazi-Bardj Tarihi” (1229-1246) Gazi-Bardzstol, “Az igaz ut, a bulgariai sejkek istenfel? cselekedetei” (1483) Mohammed-Amintol, “Kazan Tarihi” (1551) Mohamedyar Bu-Urgan tollabol, “Gali Kitaby Sejk” (1605) Ish-Mohammed szerzemenye es meg szamos mas szerz? tortenelmi leirasai.

Magyar vonatkozasai [ szerkesztes ]

A m?nek szamos magyar vonatkozasa van, a magyarok es a felmen?iknek mondott nepek fontos szerepl?i a Dzsagfar tarihiben leirt, tobb szaz evet osszefoglalo esemenysorozatnak.

A magyarokra vonatkozo legerdekesebb megallapitasok: A Dzsagfar tarihi szerint Almus (mas forrasokbol is igazolt, letez? szemely, kes?bbi volgai bolgar baltavar=kan, uralkodo) volgai bolgar herceg legid?sebb fiat Arbatnak hivtak ? valamint Almus felmen?i kozott sorolja fel Ugeket, akit az uk-ukapjanak mond. Arbatrol (bolgartorok nyelven: herceg) kozli, hogy az anyja reven felig magyar volt. Arbat es Almos a 880-as evekben egyutt harcolnak beseny?k es szlavok ellen, Arbat kisebb korai botlasatol eltekintve sikerrel (Arbat nagybatyja kezei alatt nevelkedik, aki Almus nagybatyja es egyben ellenfele, Lachyn). Arbat nemsokara mar kara(=fekete)-bolgarok es magyarok alkotta csapatok elen all, egyfajta adoszed?-rendfenntarto-fosztogato szerepkorben. Apja seregei szinten reszben volgai bolgar es reszben szlav hadtestekre epulnek, a kazarok es Lachyn ellen indulnak a legtobbszor. Azonban a tovabbi haboruzast ellenz?, az orszag gazdasagaert felel?s er?s volgai bolgar keresked?k csoportjanak nyomasa (biyek, vagy bojarok), masreszt a kazarok ajanlata (a volgai bolgar tront biztositanak neki cserebe) meggy?zik Arbatot, hogy lepjen fel apja ellen, vessen veget a folyamatos haboruskodasnak. Arbat folyamatos harcok utan visszaszoritja apjat Kievbe, ahol Almust nagyra becsult vendegkent fogadjak, mivel korabban f?szerepet vallalt Kiev jelenlegi urainak tronra ulteteseben, miutan egyutt el?ztek Askold-ot es Dir-t. Mar Almus apja, Djilki is vissza akarta foglalni Kijevet, mivel a varost a Volgai Bolgar birodalom reszenek tekintettek (vegul ez csak kes?bb Almusnak sikerult). Arbat azonban a gy?zelme utan meg mindig nem uralkodo, csupan az els? szamu varomanyos az eppen uralkodo Bat-Ugur Mumin halala eseten. Talan nem akar varni, vagy mar megsem akar a kazarokkal egyuttm?kodni (nem derul ki a DT-b?l) de valami okbol megsem tor Volgai Bolgarorszag tronjara, ehelyett 3 magyar torzs es 3 kabar (kabar=lazado) torzs elen a Kazar Birodalmat nyugat fele elhagyva Dulobaba (nagyjabol a mai Erdely, figyelemre erdemes a 'Dulo' nev a terulet neveben) telepul, ahol megalapitja a mai Magyarorszag el?djet (valoszin?leg eredetileg Nyugati Bolgar Kansag vagy Hercegseg neven). Almus pedig nehany ev mulva Volgai Bolgarorszagban lep tronra id?kozben elhunyt batyja utan es uralkodik 895-922-ig. Almus fiatalabbik fiakent, Arbat testverekent nevezi meg Khasant (vitatott, hogy egyezhet-e Kurszannal ) aki evtizedekkel kes?bb majd Almust koveti a VB tronon.

A m?ben korvonalazodo magyar ?stortenet szerint a magyarok uralkodohaza (tehat nem a magyar nep) Arbat reven hun?volgai bolgar eredet?, Almis es Arbat a Dulo-dinasztia tagjai, mely csalad sarja volt Attila hun kiraly is. Arbat magyar katonai eltorokosodott-elbolgarosodott eszaki nepek ? mai terminologiaval elve finnugor eredet?ek es nyelv?ek ? voltak (a "magyarok masik nyelve"). A magyarok nyelvenek kerdeseben magyarazatkent emliti a forras, hogy "Avariaban" (Mo. keleti resze, eleinte f?kent Erdely ) az erkez? katonakat felment? seregkent fogado helyi "avar-baskortokat" (baskort=baskir: onelnevezes, jelentese farkasfej) talalnak, akik Arbatot nyomban elfogadjak kanjuknak, mivel a "farangok" ( frankok ) zsigerelik ?ket, s t?le varnak vedelmet. Az avar-baskortok, akiknek nyelve meg?rizte a Kaukazus -videker?l a Karpat-medencebe kerulesuk-kori (azaz az 5-600-as evekbeli) eredeti formajat, az utalasok szerint Arbat magyarjainak "magyar" nyelvehez kepest az avar-baskortok egy korabbi magyar nyelvvaltozatot beszeltek (lasd: Laszlo Gyula Kett?s honfoglalas elmelete es/vagy onogurok ). Reszben ertettek csupan az ujonnan erkezetteket, akiknek ?sei sem eltek soha a Karpat-medenceben, megis hasonlo nyelven szoltak. Arbat magyarjainak nyelve a torokos kornyezetben, az avarok bejovetele ota jelent?sen megvaltozhatott, nem beszelve a magyarul sohasem beszelt kara-bolgar katonakrol. Az avar-baskortok segitettek birtokba venni a teruletet es lanyaik is jelent?s szamban valtak a magyar-bolgar csapatok hitveseive (egy 895-os beseny? tamadaskor a magyarok etelkozi szallashelyeit ? feltehet?leg felesegeik nagy reszevel egyutt ? elpusztitottak). A Dzsagfar tarihi szerint Arbat katonainak szinte ujra kellett tanulniuk az "eredeti magyar" nyelvet. A kovetkez? generacio azonban ? f?kent helyi anyaik reven ? mar tulnyomo tobbsegben ezen az "eredeti(hez kozelebb allo) magyar" nyelven beszelt.

A fentieken kivul szamos esemeny kapcsan ejt szot magyarokrol a forras, s az ismert tortenelmi esemenyek a tudomany altal mas forrasbol nem ismert, nem meger?sithet? ok-okozati osszefuggeseire is ravilagit.

Hitelessege ellen [ szerkesztes ]

Nincsenek meg az eredeti kronikak, illetve azok XIX. szazadi forditasai. Tovabba nincs meg az 1920-as, 1930-as evekben keszult orosz forditas sem. Jelenleg gyakorlatilag az osszes kutato (Ju. Samiloglu, Omeljan Pritsak, Sz. Cviklinszki, V. Snirelman, D. Iszhakov, I. Izmailov) ^[3] a m?vet a XX. szazad masodik feleben keszult hamisitvanynak tartja.

Egyes szakert?k szerint a m? mar ismert tenyek es kitalaciok kevereke. Mas kritikusai szerint a m?vet abbol a celbol hamisitottak, hogy a volgai tatar nacionalizmus alapkovekent a m?re hivatkozva probaljak igazolni a volgai tatarok ?si szarmazasat, es eles kulonallasat a krimi tataroktol es mas tatar nepcsoportoktol. Mas szakert?k szerint a Dzsagfar tarihit a KGB el?dje, az NKVD sok munkaora aran torteneszekkel az 1930-as evekben hozatta letre vagy hamisittatta meg az eredeti dokumentumot, hogy ellensegeskedest szitson a leirasban szerepl? egyes, a Szovjetunio erdekszferajaba es? turk nepek kozott.

A szoveg nehany olyan tortenelmi szemelyr?l es esemenyr?l is emlitest tesz, melyek nem igazolhatoak mas forrasokbol. Peldaul hivatkozik ket 7. szazadi kazar uralkodora, nev szerint Kalgara es Kabanra , akiknek neve nem szerepel sem a al-Tabari , sem a Schechter-levelben , vagy a Kazar tudositoban sem, illetve barmely mas jelenleg ismert dokumentumban. Ezen kivul kapcsolatba hozza a bolgarokat olyan allamokkal, melyeket Nurutdinov ugy interpretal, mint Troja , Sumer es Amerika . ^[4]

Hitelessege mellett [ szerkesztes ]

A forras hitelesseget az el?kerulese utan vegzett regeszeti asatasok utolagos ertelmezesevel probaljak igazolni. N. Kh. Khalitov bolgar tortenesz szerint az utobbi id?k regeszeti felfedezesei meger?sitik a Dzsagfar tarihiben leirtak vonatkozo reszeit. ^[5]

Bolgar varosaban megtalalt mecset asatasainak eredmenyei egybevagnak a DT allitasaival ? a DT altal emlitett id?ben valoban atepitettek a templomot, melyr?l addig nem tudtak. Zlata Lvova , neves orosz regesz Kazan es Sarkel egykori varosok helyszinen vegzett feltarasai vegeztevel 2001-ben igazoltnak talalta a DT-ben leirtakat a ket varosrol.

Hitelessege mellett szolhat rendkivuli komplexitasa es az, hogy minden kronika elter? stilusban irodott. Ugyanakkor nem mindenki szamara erthet?, mi szukseg lehetett a turk nepek szembeallitasahoz teljes magyar ?stortenetet is krealni, csupan 'alcazaskent', mellesleg pontosat, es miert kellett minden mas, a forrasban szerepl? nep tortenelmet is leirni ? sokak szerint ? 'kitalalhatatlan' bonyolultsaggal es eletszer?seggel akar tobb szaz evet atolel? osszefuggesek teren is.

R. Kh. Baryev bolgar torteneszprofesszor velemenye szerint a Dzsagfar tarihi altal leirt esemenyek pontosan illeszkednek az ismert tenyek soraba, s?t azokat teljesebben ismerteti, nem mond ellent az ismert hiteles forrasoknak, es olyan tovabbi reszletekkel szolgal az ismert esemenyekr?l, amelyek logikussa es osszefugg?ve, erthet?ve, megmagyarazhatova teszik a bolgarok egyes tortenelmi esemenyeinek kapcsolatat. ^[6]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• ≪Джагфар Тарихы≫. Как изобреталось булгарское самосознание. (Dzsagfar tarihi: Mikent lett kitalalva a bulgar nemzeti ontudat?) ≪Родина≫ c. folyoirat 8. sz., 2007, 44?48. o.
• Петров А. Е.: Необулгарская идея и легитимизация поддельного свода Джагфара. Фальсификация исторических источников и конструирование этнократических мифов. (A neobulgar eszme es a hamisitott Dzsagfar kronikagy?jtemeny legitimalasa.) Moszkva, Orosz TA, 2011, 288?296. o.
• Тафаев Г. И.: Мифотворчество в исследовании летописи ≪Джагфар Тарихы≫ о Волжской Болгарии. (A Volgai Bolgarorszagrol szolo Dzsagfar tarihi c. kronika tanulmanyozasaban megjelen? mitoszteremtes.)
• Dzsagfar Tarihi teljes szovege angol nyelven