A
Dyrehavsbakken
vagy
Bakken
a vilag legregebb ota m?kod?
vidamparkja
, mely
Klampenborg
kozeleben talalhato.
[2]
Evente 2,5-2,7 millios latogatoszamaval Dania masodik legvonzobb latvanyossaga a
Tivoli
vidampark utan.
[3]
[4]
Dyrehavsbakken a 19. szazadban
A park eredete 1583-bol szarmazik, amikor Kirsten Piil felfedezett egy termeszetes forrast a ma
Jægersborg Dyrehave
nev? erdei parkban Koppenhaga eszaki reszen.
[3]
A varos lakoi kedveltek a forrast a varosban talalhato rossz min?seg? viz miatt. Sokan ugy hittek, gyogyito hatasai is vannak, ezert f?leg tavasszal tomegesen jartak a forrashoz.
[3]
A tomegek pedig odavonzottak a szorakoztato m?veszeket es arusokat, ami altal kialakult a mai vidamparkok els? formaja.
A kezdeti id?kben a teruletre meg nem volt szabad bejarasa az embereknek, mert akkor meg kiralyi vadaszterulet volt.
[3]
1669-ben
III. Frigyes dan kiraly
ugy dontott, allatparkot hoz letre a helyen, majd fia,
V. Keresztely
3-4-szeresere b?vitett azt, miutan 1670-ben ? lett a kiraly. 1671-t?l lett a neve
Jægersborg Dyrehave
. V. Keresztely uralkodasa alatt a park tiltott terulet volt, ez 1756-ban valtozott meg
V. Frigyes
idejen. Megnyitasa utan a park viragzani kezdett. A szorakoztatok es arusok visszatertek, a hely hire tovabbi m?veszeket vonzott, koztuk
Pierrot
-t, a bohocot, akinek m?sora ma is lathato a parkban. Bakken tovabb novekedett a
Napoleoni haboruk
idejen is, megkozelithet?seget vasuti es g?zhajo jaratokkal segitettek el?.
[3]
A park nepszer?segevel a korulmenyek egyre rosszabba valtak, melynek eredmenyekeppen a tulajdonosok (?tent owners”) letrehoztak a Dyrehavsbakken Tent Owners’ Association elnevezes? szovetseget 1885-ben.
[3]
Ett?l kezdve a szovetseg gondoskodott a szemet osszegy?jteser?l, a tisztalkodasi lehet?segekr?l, vizellatasrol, nyilvanossagrol illetve az elektromos halozat bevezeteser?l. A szovetseg ma is m?kodik, a parkban kozrem?kod?k kotelesek tagjai koze lepni.
A lehet?segek az id?vel b?vultek, egyre tobb jatek, hullamvasut, szorakozasi lehet?seg epult a parkban.
[3]
Szorakozasi lehet?segek
[
szerkesztes
]
Rutschebanen hullamvasut
A vidamparkban tobb mint harminc jatek, valamint kozel negyven etterem es bar m?kodik. Ot
hullamvasutja
kozott a leghiresebb a 31 meter magas Rutschebanen nev? fa szerkezet? hullamvasut, mely 1932-ben nyilt meg.
[5]
Az American Coaster Enthusiasts tarsasag a hullamvasutat Coaster Classic dijjal jutalmazta.
[6]
Hullamvasut
|
Megnyilt
|
Leirasa
|
Mariehønen
|
2001 vagy korabban
|
Csaladi hullamvasut ovalis palyaval.
[7]
|
Mine Train Ulven
|
1997
|
Banyakocsis stilusu hullamvasut. 2004-ben alaguttal b?vitettek ki.
[8]
|
Racing
|
1980-as evek
|
Vadeger hullamvasut. 1971 es 1974 kozott Rudolf Robrahn showman utazgatott vele.
[9]
|
Rutschebanen
|
1932
|
Fa szerkezet? hullamvasut. ACE (American Coaster Enthusiasts) Coaster Classic dijas.
[6]
|
Tornado
|
2009
|
Vadeger hullamvasut zart, forgo kocsikkal.
[10]
|
Dyrehavsbakken marcius veget?l augusztus vegeig uzemel. A parkba lepes ingyenes, az egyes jatekokert es programokert kell a helyszinen fizetni.
[11]
Kuls? hivatkozasok
[
szerkesztes
]