Az
1990-es evek
elejen eredetileg
Jugoszlaviaval
kozosen tervezett nemzeti park a kozben bekovetkezett valtozasok miatt nem alakulhatott meg, igy a
Duna?Drava Nemzeti Park
1996
-ban csak
Magyarorszag
teruleten jott letre.
A nemzeti park a
Duna
Sio
-torkolata es az orszaghatar, valamint a
Drava
menten helyezkedik el. A Duna?Drava Nemzeti Park
1996
-ban jott letre, tobb, mar korabban is vedette nyilvanitott terulet beolvasztasaval. Kiterjedese mintegy 50 000 ha. A nemzeti parkert is felel?s Duna?Drava Nemzeti Park
Igazgatosag
m?kodesi terulete kiterjed Baranya es Tolna varmegye teljes teruletere, Somogy varmegyere a Balaton deli partja kivetelevel valamint kisebb reszben Fejer es Bacs-Kiskun varmegyere is. A
Del-Dunantul
legnagyobb resze dombsag, amelyb?l szigetkent emelkedik ki a
Mecsek
es a
Villanyi-hegyseg
. A dombvideket keletr?l es delr?l a
Duna
es a
Drava
hordalekaval feltoltott siksagok szegelyezik, igy a vedelem alatt allo teruleteken nagyon sokfele el?hely tanulmanyozhato.
A nemzeti park teruleti egysegei
[
szerkesztes
]
Gemenci taj
Legi foto
Gemenc
1977
-ben lett vedett terulet, eredetileg onallo
tajvedelmi korzetkent
. Ez a terulet az orszag legnagyobb, zomeben erd?vel boritott artere, melynek hossza 30 km, szelessege 7 km. Az arteren a viz az ur, ennek megfelel? a novenyzet is: a melyebb teruleteken fuzek, a magasabbakon nyarfak telepedtek meg, valamint itt el a cserjeszinten a
galagonya
es a
hamvas szeder
. Ezek a ligeterd?k szinte megkozelithetetlenek, igy remek buvohelyet kinalnak a nagyvadaknak.
A ritkan viz ala kerul? reszeken talalhato a ritka fekete galagonya, a
tavaszi csillagvirag
. Gemenc melyen
szurke gemek
,
retisasok
,
kerecsensolymok
es
bekaszo sasok
talalnak el?helyet.
A gemenci erd?kben talalhato a
Gemenci Allami Erdei Vasut
, melyen id?szakosan
g?zvontatasu
nosztalgia
vonat
is kozlekedik.
Gemencet vilaghir?ve az orszag legszebb, legertekesebb trofeait noveszt? gimszarvas-allomanya tette. Rengeteg az
?z
es a vaddiszno is.
Gemenc teruleten
szarazodasi
folyamatot inditottak be az
1810
-ben megindult
folyoszabalyozasi
munkalatok. Bar termeszetes jelenseg volna a
holtagak
feltolt?dese es a szarazodas, a szabalyozott meder nem enged lehet?seget uj agak kepz?desenek. Ezert varhatoan
2007
-t?l
vilagbanki
tamogatassal revitalizacios programot valositanak meg a teruleten.
[1]
A rendkivul ertekes noveny- es allatallomannyal rendelkez? teruleten, mely ket f? reszb?l all, 1989-ben hoztak letre
tajvedelmi korzetet
. A bedai resz a Duna jobb partjan huzodik,
Mohacstol
a deli orszaghatarig. Foldrajzilag a
Dravakozhoz
tartozik. A karapancsai resz a bal parton koveti a folyamot es magaba foglalja a Karapancsai-halastavat. Ligeterdeiben a kockas liliom, a jerikoi lonc es a furtos gy?r?virag is el?fordul. A mocsarretek vedett novenye a reti iszalag.
A Duna also szakasza a
retisasok
es a fekete golyak altal legs?r?bben lakott terulete az orszagnak. A
Szunyog-sziget
erdeiben hollo,
kerecsensolyom
es
retisas
feszkel. A Duna arterein, holtagain hatalmas csapatokban tanyaznak a
nagy kocsagok
,
kis kocsagok
,
kanalasgemek
. Az eml?sok kozul kiemelked?en ertekes a
vidra
, az athatolhatatlan erd?kben vadmacska el. A
Mohacsi-szigeten
talalhato
Riha-to
?
ramsari
” terulet, kulonleges erteke a
kis kocsag
- es
bakcso
-feszkel?telep, a nehany parban el?fordulo
ustokosrece
. A Beda-Karapancsa tajvedelmi korzet hataros a
szerbiai
Fels?-Dunamellek Termeszetvedelmi Rezervatummal
es a
horvatorszagi
Kopacsi-ret
termeszetvedelmi terulettel is ahol a Duna also szakaszanak tovabbi el?helyei, nagyobb teruletnyulvanyai talalhatoak meg.
Drava menti siksag
[
szerkesztes
]
A
Drava menti siksag
tulajdonkeppen a helyenkent 10?15 km szeles magyar arteret jelenti. Az arteret holtagak es galeriaerd?k kiserik. A morotvakban sulyom, rucaorom, tunderalom es kolokan allomanyai n?nek. A hazai Drava- szakasz halban leggazdagabb vizeink egyike. El itt
kecsege
,
Petenyi-marna
,
lapi poc
es
reti csik
. A ketelt?ek kozul kulon figyelmet erdemel a rendkivul ritka
tarajos g?te
. A hull?k kozul el?fordul a
kockas siklo
, a
rezsiklo
es a
mocsari tekn?s
. A partokon kolt a
kis lile
es a
billeget?canko
. A
jegmadar
es a
gyurgyalag
feszkel?helye a folyo partfalaiban talalhato. A galeriaerd?kben ezrevel elnek az enekesmadarak:
fulemule
,
enekes nadiposzata
,
baratposzata
,
csilpcsalpfuzike
. A tersegben tekinthet? meg a ?kormoranos erd?”, mely a karokatonak tomeges feszkel?telepe. A nadasok kornyeken gyakori a
hermelin
es a
menyet
. Vedett ragadozo a
nyuszt
es a
vadmacska
.
Kulon szinfoltja a teruletnek a
Mattyi Madar Emlekpark
, amelynek kopjafai a hazankban kipusztult madarfajokra emlekeztetnek.
A terulet 1974-ben lett vedett
Barcsi-?sborokas tajvedelmi korzet
neven.
Bels?-Somogy
deli reszen gyepekkel, tavakkal, mocsarretekkel tarkitott taj. A borokas kialakulasaban az erd?irtas, legeltetes jatszotta a f?szerepet. Nevado novenye a
kozonseges boroka
. A homoki gyepeken a rovarok kepvisel?i a homokfutrinka, a borokacincer es az ajtatos mano. A
bubos banka
es a
darazsolyv
is itt el. Helyenkent talalkozhatunk
rezsikloval
. A pango viz? el?helyeken kialakult laperd?kben el a
kiralyharaszt
, amely a Karpat-medenceben kizarolag itt talalhato. Ezek az erd?k biztositanak el?helyet a
vizityuknak
es a
t?kes recenek
. A laptavak jellemz? allatai a
szitakot?k
, a
csuka
, az
aranykarasz
, feszkel itt
kis vocsok
,
voros gem
,
fekete golya
is.
A Lankoci-erd? (Lankoczi-erd?) Gyekenyes kozseg hataraban, attol kelet-delkeletre terul el. Egy 1866-os terkepen mar szerepel az erd?t?l delre az a Lankoczi major,
[2]
amely miatt hasznalatos velhet?en a Lankoczi-erd? kifejezes is. A harmadik katonai felmeres (1869?1887) terkepen Lankoc, Lankoci erd? szerepel,
[3]
es az 1941-es katonai felmeres terkepen is Lankoc-psz. es Lankoci-erd?,
[4]
de egy 1932-es terkepen a major neve Lankoczi major.
[5]
A hideghaborus id?szakban keszult 1:25000-es meretaranyu katonai terkepen a Lankoci-erd?, Lankoci-d?l?, Lankocpuszta (ez mar keletebbre helyezkedik el, mint a korabbi) nevek olvashatok. Azonban az egyez? nev? Lankoci gat?rhaz es szivattyuhaz (ami muzeum es a
kektura
egyik pecsetel? pontja) a Gemenci-erd? peremen, Decs kulteruleten talalhato, vagyis ugyancsak a nemzeti park teruleten.
[6]
A Lankoci-erd? teruleten arteri tarsulasok talalhatoak. Vedett ritkasagai koze tartozik a
mocsari kockasliliom
, a ligeti csillagvirag, a farkasboroszlan, valamint orchideak. A ligeterd?kben haris fordul el?.
Zakany-?rtilos tersege
[
szerkesztes
]
A teruleten tobb olyan noveny talalhato, amely az orszagban mashol nem vagy csak ritkan talalhato. A szurdokvolgyek h?vosebb mikroklimaja kedvez? eletfelteteleket teremt tobbek kozott a kovetkez? fajok szamara:
harmaslevel? szell?rozsa
,
pofok arvacsalan
,
hegyi zergevirag
.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
|
|---|
| Nemzeti Parkok
| |
|---|
| Tajvedelmi korzetek
| |
|---|
| Termeszetvedelmi teruletek
| |
|---|