Nem tevesztend? ossze a kovetkez?vel: Druidak (film) .

A druidak az okori kelta tarsadalom legmagasabb osztalyrendjet alkottak a nemesekkel egyutt, az Alpoktol eszakra es a Brit-szigeteken el? kelta tarsadalmakban, amig a vallast ki nem szoritotta a Romai Birodalom hite, illetve a keresztenyseg . A druidak egyszerre voltak papok, dont?birok, gyogyitok es tudosok. A druida szertartasok a gallok kulturajanak is reszet kepeztek.

A druidizmus felelesztesere tett modern kiserlet az ujpogany ujdruidizmus (wd) .

A nev eredete [ szerkesztes ]

A The American Heritage Dictionary of the English Language szotar (4. kiadas, 2000) szerint az angol druid szo vegs? soron a deru vagy dreu- indoeuropai szot?b?l ered, amelynek jelentese "szilardnak, kemenynek lenni". Ugyanebb?l a szot?b?l szarmazik a "fa" jelentes? tree szo, a "bizni" jelentes? trust szo es a "kibirni" jelentes? endure szo stb. az angolban, es hasonlo jelentesek fejl?dtek ki mas indoeuropai nyelvekben is, amely nyelvcsaladhoz a proto-kelta nyelv , a latin es a gorog nyelv is tartoznak.

A druida jelentes? latin druides es az antik gorog szerz?k altal a keltakkal kapcsolatban emlitett Δρυ?δη? szavak a proto-keltaban * druwid , druwis , illetve druwids alakban rekonstrualhatok, es a deru + weid indoeuropai szotovekhez vezetnek. A weid szot? jelentese "latni" lehetett, de a jelenteskorhoz tartoztak a "latnok", "bolcsesseg", "tudas" is es ezek a jelentesek felbukkannak az indoeuropai nyelvek e t?b?l szarmazo szavaiban.

A gorog es latin druides nagyon hasonlit az oir druidecht szora (kiejtve /'driː.ð?ext/), amib?l a "varazslat" jelentes? modern ir Irish draoiocht (kiejtve /'driː.oxt/) szo szarmazik. Ezekkel kozos eredet? lehet a walesi nyelv "latnok" jelentes? dryw (/dr?u/) szava is. A modern irben drua (/'druː?/) jelenti a druidat, ami az oir drui (/druiː/) szobol szarmazik. Ez utobbibol lett a mai ir "varazslo" jelentes? draoi (/'driː/) es a mai ir nyelv "bajolo" jelentes? druidh (/drij/) es "varazslo" jelentes? draoidh (/dr?ːj/) szavai.

Tortenet [ szerkesztes ]

A druidizmus kezdeteir?l nagyon sz?kosek a forrasok, meg azt sem lehet tudni, hogy a vaskori La Tene-kultura kes?i reszenek melyrehato tarsadalmi atalakulasa szulte, vagy ellenkez?leg, az ezt megel?z? korok bolcsesseget es hagyomanyait volt hivatva meg?rizni a valtozasok kozepette.

Ebb?l a tudasbol nagyon keveset kozvetitenek szamunkra a forrasok. A druida bolcsesseg nagy mennyiseg?, fejb?l megtanult versben orokl?dott: bizonyos forrasok szerint ezek elsajatitasahoz 20 evre volt szukseg. Hires druida tanitokozpont volt a wales -i Anglesey (Ynys Mon) varazserej?nek tartott tavainal, ahova messze foldr?l, Europa kulonboz? reszeib?l erkeztek a druidak, de arrol nem maradt fenn forras, mit tanitottak itt. A szajhagyomany utjan ?rzott druida szent enekekb?l, imaformulakbol, varazsversekb?l meg forditasban sem maradt fenn egy sem es a hozzajuk kapcsolt legendak is mind csak romai es kereszteny interpretaciok.

A druidakrol szolo legkorabbi, ismert feljegyzesek a Kr. e. 3. szazadbol szarmaznak. Sok tudos ugy veli, hogy sokkal regebb ota jelen vannak, de sajnos keves bizonyitek van, ami ezt alatamasztana. ^[1]

A keresztenyseg felvetele utan a druidak spiritualis feladatait gyakran kozvetlenul a puspokok es az abbek vettek at. ^[1]

Jellemz?k [ szerkesztes ]

A druidak mentesultek a katonai szolgalat alol, es nem kellett adot fizetniuk. Mint az ?si, iratlan torveny tudosai es ?rz?i, a koznep folotti torvenyi itelkezes jogkoret is birtokoltak. Ugy t?nik, a legszigorubb buntetes amit kiszabtak, a tarsadalombol valo kizaras, azaz egyfajta kikozosites volt. ^[1]

Kozepkori, a 12. szazadbol szarmazo ir keziratok ? amik egeszen a 8. szazadig visszanyulo szovegeken alapulnak ? szamos tortenetet tartalmaznak, amelyben a druidak a kiraly fontos tanacsadoikent t?nnek fol. Ezekben a tortenetekben a druidaknak olyan er?ket tulajdonitanak, amelyeket akar termeszetfolottinek is nevezhetnenk. Peldaul meg tudtak josolni a jov?beli esemenyeket: a druida Bec mac De megjosolta az irek legf?bb kiralyanak, Diarmait mac Cerbaillnek († 565 korul ) a halalat, nagyobb pontossaggal, mint harom kereszteny, szent bolcs egyuttesen. ^[1]

Tobb istenben hittek, ugyanakkor az istenek kozt tiszteltek bizonyos termeszeti elemeket is, mint a nap, a hold, a csillagok, tolgyfakat , egyeb novenyeket ? mint a fagyongy es a magyal ?, ligeteket, hegycsucsokat, patakokat, tavakat. A t?z tobb istenseg jelkepe volt egyszerre es a nappal es a tisztasaggal kapcsoltak ossze.

Az unnepeiket gyakran szent ligetekben vagy szent kutak es mas termeszeti kepz?dmenyek kozeleben tartottak. A druida tobbistenhitben vagy panteizmusban az istenek osszetettek voltak es mindenutt jelenvalok. A flora es a fauna az istenek kifejez?desei vagy kulonboz? oldalai voltak, amelyek uzeneteket kozvetithettek vagy el?jeleket adhattak az istenek szandekairol. ^[1]

A lelekvandorlasban hittek ( puthagorasz -fele) , azaz hogy a halal utan a lelek nem pusztul el, hanem egyik emberb?l a masikba koltozik. ^[1]

A vallasi szertartasaikat szinte kizarolag szabadteren tartottak, gyakran az erd?ben, vagy jol meghatarozott szent ligetekben. Valoszin?leg sok szertartas soran mutattak be aldozatot , amelyek allatok voltak, de szamos romai iro azt allitja, hogy a keltak embereket is aldoztak. Ennek igazsagara nincs regeszeti bizonyitek, es talan a romaiak arra hasznaltak ezeket az allitasokat, hogy igazoljak uralmukat egy "primitivebb" kultura folott. ^[1]

Unnepek [ szerkesztes ]

Naptarukat a nap, a hold es vegetacio ciklusai hataroztak meg. Regeszeti bizonyitekok vannak ra, hogy szertartasokkal unnepeltek a nap-ej egyenl?seget , illetve az ev leghosszabb es legrovidebb napjat, illetve a hold es a vegetacio ciklusainak negy mas kiemelt napjat. Ezek kozul az Imbolc (Imbolg) a tavasz erkeztet, a Beltane (Beltain) a tavasz utan kiteljesul? eletet, a Lughnasadh Lugh napisten hatalmat, Samhain az el?k es a holtak vilaga kozti korlat megsz?ntet jelkepezte.

E negy utobbi unnep id?ziteset a telihold jelenlete, illetve a termeszet ciklikus valtozasai hataroztak meg. Imbolg feluton, teliholdkor volt a tavaszi napejegyenl?seg es a teli legrovidebb nap kozott, Beltane a tavaszi napejegyenl?seg es a nyari leghosszabb nap kozott, Lughnasad a leghosszabb nyari nap es az ?szi napejegyenl?seg, Samhain az ?szi napejegyenl?seg es a leghosszabb teli nap kozott. Az Imbolg elemei meg?rz?dtek a februar 2-an tartott amerikai es kanadai mormotanap (Groundhog Day) unnepben, a Beltane, a Samhaine a Halloween unnepekben.

A romai forrasok [ szerkesztes ]

Caesar [ szerkesztes ]

A druidakrol Caesar Commentarii de bello Gallico (?A gall haboru”) cim? m?ve adja a legteljesebb kepet. Caesar megjegyzi, hogy Gallia ranggal es megbecsulessel rendelkez? lakoi vagy a druidak, vagy a nemesek koze tartoznak. A druidak alkottak a tanult papi osztalyt, akik az iratlan ?si torvenyek tudoikent itelkezhettek is. Bunteteseik kozul a legrettegettebb a tarsadalombol valo kitagadas volt.

A druida nem orokletes kaszt volt. Kivaltsagaik koze tartozott, hogy nem kellett katonai szolgalatot teljesiteniuk es mentesek voltak az adofizetes alol.

A druidak minden utasitasukat szoban adtak, bar Caesar szerint a galloknak egyeb celokra mar letezett egy gorog karaktereket hasznalo irasa. (Caesar ebben valoszin?leg korabbi irokra tamaszkodik, mert az ? idejere a gallok mar a latin irasra tertek at. A druida szobeliseg miatt, es mert a gall nyelvet ekkor mar kezdte kiszoritani a latin, druida dokumentum ? ha egyaltalan valaha letezett ilyen ? nem maradt fenn).

Caesar leirja, hogy a druidak tanitasanak egyik legfontosabb pontja, hogy a lelek nem hal meg es a halal utan mas testbe koltozik. Tobb okori iro ennek alapjan arra a megalapozatlan kovetkeztetesre jutott, hogy a druidakra a gorog filozofus, Puthagorasz gyakorolt hatast. Caesar azt is megjegyezte, hogy a druidak hittek a torzs ved?szellemeben, amelynek nevet ?Dis Pater” alakban forditotta latinra, a gorog Hadesz romai megfelel?jere utalva.

Caesar emliti, hogy a druidak kikozositessel buntethettek a tarsadalom tagjait, kitiltva ?ket a vallasi szertartasokrol.

Caesar azt is allitotta, hogy a druidak evente egyszer talalkozot tartottak a Carnutes torzs foldjen.

Diodorosz, Sztrabon [ szerkesztes ]

Kevesebb els? kezb?l szarmazo informacioval rendelkez? irok, mint Diodorosz es Sztrabon szinten ertekeztek a druidak szereper?l a gall tarsadalomban. Diodorosz a tanult osztalyt harom csoportra osztotta: bardokra; jovend?mondokra es druidakra, es ez utobbiakrol azt jegyzi meg, hogy filozofusok es teologusok. (Az OBOD nev? angliai ujdruida szervezet sajat nevebe foglalta ezt a harmas felosztast.) Sztrabon nemileg mas felosztast alkalmaz: a druidak (az erkolcsfilozofia es a termeszet m?kodesenek ismer?i), a bardok es a vatesek (jovend?mondok es a termeszettudomanyok ismer?i). Mindketten megjegyeztek, hogy a druidak akkora tekintellyel rendelkeztek, hogy meg csatakat is kepesek voltak megakadalyozni. ^[2]

Diodorosz meg nem nevezett forrasok alapjan azt allitja, hogy a kelta isteneknek felajanlott aldozatkor druidaknak is jelen kellett lenniuk, mivel ?k voltak a kozvetit?k az istenek fele. Azt is irta, hogy gyakran megtortent: a druidak csatara keszul? hadseregek koze alltak, hogy beket teremtsenek.

Diodorosz kiemeli a jovend?mondok szerepet a druida ritualek kozben: ?Ezek az emberek jovend?t mondanak a madarak ropte es hangjai es a szent allatok aldozatai alapjan:… nagyon fontos ugyekben emberaldozatot mutatnak be, kest vagva az aldozat mellebe; megfigyelik, hogyan randulnak meg tagjai, hogy hull a foldre es hogy omlik ki a vere, es ennek alapjan kepesek megmondani a jov?t.” Jean-Louis Brunaux a pikardiai Ribemont-ban es a Gournay-sur-Aronde-ban az 1990-es evekben vegzett asatasai alapjan azt allitotta, hogy emberaldozatok nyomaira bukkant, de a brit regesz Martin Brown szerint valojaban a halott h?sok batorsagat megorokit? hadi emlekm?vekr?l van szo. ^[3] A cheshire -i Lindow Common mocsaraban talalt emberi maradvanyokkal kapcsolatban is felmerult, hogy emberaldozatrol tanuskodnak, de a ferfi kivegzett b?noz? vagy er?szakos b?ncselekmeny aldozata is lehetett. ^[4] A holttest szerepel a British Museum kiallitasain.

A druidak Sztrabonnal mer?ben mas szinben t?nnek fel: dont?birok kozugyekben es maganvitakban, ?a legigazsagosabb emberek”.

Az emberaldozat gyanuja a kovetkez? ket okbol merulhetett fel: - Az egyik pusztan csak egy veszelyes b?noz? kivegzese vagy kivegeztetese. - A masik az uralkodoknak egy specialis kiegeszit? fogadalommal megkotott orokkevalo hazassagabol ered. A druidak olyan kiralyok utjat egyengettek a tron fele, illetve partfogoltak ?ket a tronon, akik un. orokkevalo hazassagot kotottek: Nevezetesen azzal a kiegeszit? fogadalommal az ifju par reszer?l (-ugyebar egymas irant-), hogy ha az egyikuk meghal, a masik koveti ?t a halalba. Lassuk be, hogy logikailag csak ezzel lehetett kiiktatni azt a korabeli praxist, hogy valaki csak azzal a titkos szandekkal kosson hazassagot egy komoly szemelyiseggel, hogy a kozeleben elve kenyelmesen megmergezhesse, vagy egyeb modon arulhassa el. Az ilyen esetekben, ha az egyik fel meghalt, a druidak kotelessege volt a fogadalom betartasarol gondoskodni.

Hatalmas csapas volt a druidak eme specialis tarsadalmi partfogolo gyakorlatara es statuszara az a mal?r, hogy Guinevra , Artur felesege egy ilyen fogadalommal megpecsetelt hazassagbol szokott meg Lancelottal. A legvaloszin?bb valtozat szerint Artur a szamara eletveszelyes korulmenyek ellenere vagy teljesen egyedul, vagy egy kis, es megbizhato (-a kenyes hireket feleslegesen nem terjeszt?-) csapattal indult el az uldozesukre, es a helyzet tisztazasara. Artur elt?nt ebben az uldozesben, es a valodi vegkifejlet azota is az irok es film-forgatokonyv-irok fantaziajaban folytatodik, ugyebar meglehet?sen valtozatosan. Ez a szels?segesen kinos epizod hangsulyozottan lesujto csapas volt a druidak kozeleti szerepvallalasi szandekaira.

Britannia-szerte a siksagon ma is olyan sziklak vannak, amelyek siksagra valo kerulese es az elhelyezkedesuk foldrajzilag talanyos. Ezekr?l azt tartja a nephagyomany, hogy azzal az utvonallal kapcsolatosak, ahol Artur uldozte a menekul? hazassagtor? part. A nepi ajanlasok szerint egy kovet kell az ilyen sziklak tetejere dobni a hazassag fontolgatasa el?tt, es ha a k? fent marad, nem gurul le, az a megkotend? hazassag tartos boldogsaganak a zaloga es el?jele.

Artur a maga reszer?l minden valoszin?seg szerint betartotta a fogadalmat, azaz ha a hazassaga ?meghalt”, akkor mintha a szerelme halt volna meg: utana kellett mennie, kulonben nem lett volna becsulete a tarsadalom el?tt a fogadalom ertelmeben. Csak remelhetjuk, hogy Guinevraval egyutt mentek at a masvilagra, nem csak a ?halhatatlansagba”. Az emberaldozati reszt Szabo Tamas fogadalmi lelkesz irta: www.druidikusz.shp.hu.

Pomponius Mela [ szerkesztes ]

Pomponius Mela ^[5] az els? szerz?, aki arrol ir, hogy a druidak kepzese titokban folyik, barlangokban es erd?kben. A kes?bbiekben bizonyos ligeteket, amelyeket a druidizmus szent helyeinek gondoltak, a romaiak es a keresztenyek is felegettek, hogy a druidizmust uldozzek. A druidakrol az is elterjedt, hogy emberaldozatokat mutatnak be szertartasaikon. ^[6] Lehet, hogy ez egyszer?en druidizmusellenes romai propaganda volt, de az emberaldozatnak voltak europai hagyomanyai.

Csaszari rendeletek [ szerkesztes ]

A druidizmust a romaiak a romaisaggal osszeegyeztethetetlennek tartottak. Augustus rendeletben tiltotta meg a romai polgaroknak, hogy reszt vegyenek drudia ritusokban. Plinius beszamol rola, hogy Tiberius idejeben a druidakat a Szenatus rendelkezese alapjan elnyomtak. ^[7] Ezt a rendelkezest Claudius 54 -ben megujitotta.

Lasd meg : Religio illicita

Tacitus [ szerkesztes ]

Tacitus , Suetonius Paulus Mona ( Anglesey ) szigete elleni tamadasarol beszamolva arrol ir, hogy a partra szallo romai legionariusokat megdobbentek amikor szembekerultek egy druidacsoporttal, akik karjukat az eg fele tarva szorny? atkokat szortak a betolakodokra. ?Katonainkat, akik azel?tt sohasem lattak ilyet, ez remulettel toltotte el” ? irta Tacitus. A romaiak azonban hamar er?t vettek felelmukon, megfutamitottak az ellenseget es kivagtak Mona szent ligetet.

Tacitus a Brit-sziget druidaival kapcsolatban is a rendelkezesre allo els?dleges forras, de latszik, hogy ellensegesen viszonyul a druidakhoz, akik a szemeben tudatlan vademberek voltak, ^[8] akik ?azt tekintettek feladatuknak, hogy oltaraikat beboritsak a foglyok verevel es az emberi bels?segek segitsegevel tarsalogjanak isteneikkel” . Ronald Hutton professzor szerint ?nincs ra bizonyitek, hogy Tacitus szemtanuk jelenteseit hasznalta volna” , es beszamolojanak hitelessege megkerd?jelezhet?. ^[9]

Elt?nesuk [ szerkesztes ]

Ez a szakasz egyel?re ures vagy er?sen hianyos . Segits te is a kib?viteseben!

A m?veszetben [ szerkesztes ]

• 2001 -ben mutattak be Jacques Dorfmann Druidak alkonya (Vercingetorix) cim? filmjet, a f?szerepeket Christopher Lambert ( Vercingetorix ), Klaus Maria Brandauer (Julius Caesar) es Max von Sydow (Guttuart druida) jatszottak.
• Rene Goscinny Asterix -kepregenyeinek egyik fontos szerepl?je Panoramix druida. Valamint az Asterix es a gotok epizodban felt?nik a carnutes -i druidatalalkozo.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forditas [ szerkesztes ]

• Ez a szocikk reszben vagy egeszben a Druid cim? angol Wikipedia-szocikk ezen valtozatanak forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• The American Heritage® Dictionary of the English Language szotar a -dreu t?r?l (angol nyelv?)
• The American Heritage® Dictionary of the English Language szotar a -weid t?r?l (angol nyelv?)
• Visszakovetelik ?seik csontjait a druidak