Drezda

	Drezda (Dresden)
; Drezda cimere	; Drezda zaszlaja
	Becenev: Elba Firenzeje
	Kozigazgatas
Orszag	Nemetorszag
Tartomany	Szaszorszag
Jaras	Szaszorszag (2012. marcius 1. ? )
Alapitas eve	1206
Polgarmester	Dirk Hilbert ( FDP )
Iranyitoszam	01067?01328, 01465
Korzethivoszam	0351, 035201
Rendszam	DD
Testvervarosok	Lista Szkopje (1967. november 6. ? ) ; Salzburg (1991?) ; Coventry (1959. februar ? ) ; Szentpetervar (1961?) ; Wrocław (1959?) ; Ostrava (1971?) ; Brazzaville (1975?) ; Firenze (1978?) ; Hamburg (1987?) ; Rotterdam (1988?) ; Strasbourg (1990?) ; Columbus (1992?) ; Hangcsou (2009?) ; Szilisztra ;
	Nepesseg
Teljes nepesseg	563 311 f? (2022. dec. 31.)
Neps?r?seg	1666 f?/km²
	Foldrajzi adatok
Tszf. magassag	113 m
Terulet	328,48 km²
Id?zona	CET , UTC+1
	Elhelyezkedese
	e. sz. 51° 03′ 00″ , k. h. 13° 44′ 24″ Koordinatak : e. sz. 51° 03′ 00″ , k. h. 13° 44′ 24″
	Drezda Pozicio Szaszorszag terkepen
	Elhelyezkedese Szaszorszag terkepen
	Drezda weboldala
	A Wikimedia Commons tartalmaz Drezda temaju mediaallomanyokat.
	Sablon • Wikidata • Segitseg

Drezda ( nemetul : Dresden , csehul: Dra??any , lengyelul: Drezno , szorbul : Drje?d?any ) varos Szaszorszagban , Nemetorszagban . Mintegy 560 ezer f?s lakossagaval Lipcse utan a masodik legnagyobb szasz telepules, es Nemetorszag tizenkettedik legnagyobb varosa.

A varos Szaszorszag politikai kozpontja, itt talalhato a szasz tartomany parlamentjenek es kormanyanak, valamint szamos allami hatosag szekhelye. Ezen kivul fontos oktatasi es kulturalis intezmeny kozpontja. A gyogyszeripar, a kozmetikumok, a gepek, a jarm?- es uzemgyartas, az elelmiszeripar, az optikai ipar, a szolgaltatasok, a kereskedelem es a turizmus is nagy beveteli forrast teremt Drezda kornyekenek.

Drezda nemzetkozileg kulturvaroskent is ismert, szamos fontos epulettel, mint peldaul a barokk Zwinger , kiemelked? muzeumokkal, es olyan hires zenekarokkal, mint a Szasz Allami Zenekar vagy a Kreuzchor. A ma ismert belvaros nagyresze rekonstrualt, ujjaepitett. Ennek oka a szovetseges legier? drezdai bombazasa , amelynek kovetkezteben a teljes varoskozpont megsemmisult.

1434 -ben itt alakult meg a vilag egyik legregebbi es leghiresebb karacsonyi piaca, a Dresdener Striezelmarkt. A varost gyakran az Elba Firenzejenek nevezik, eredetileg els?sorban m?veszeti gy?jtemenyei, barokk es mediterran epiteszete, valamint fest?i es eghajlati szempontbol kedvez? fekvese miatt.

Fekvese [ szerkesztes ]

Drezda a nemet szovetsegi allam, Szaszorszag delkeleti reszen terul el, az Elba folyo partjan, kozel a cseh hatarhoz . Az Elba tengerszint feletti magassaga 102,73 m. A varos legmelyebb pontja, a Cossebaude 101, a legmagasabb, a Triebenberg 383, a varos f?tere, az Altmarkt 113 m-rel van a tengerszint felett.

Eghajlata [ szerkesztes ]

Mivel Drezda egy sz?k folyovolgyben fekszik, sokkal inkabb a Del-Nemetorszag eghajlat figyelhet? meg itt, es egyertelm?en melegebb, mint a tobbi kelet-nemetorszagi terulet.

Drezda (1981?2010, extrem: 1967-2013) eghajlati jellemz?i
Honap	Jan.	Feb.	Mar.	Apr.	Maj.	Jun.	Jul.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Ev
Rekord max. h?merseklet (°C)	16,2	19,7	24,4	29,5	31,3	35,3	36,4	37,3	32,3	27,1	19,1	16,4	37,3
Atlagos max. h?merseklet (°C)	2,7	3,9	8,3	13,7	18,9	21,5	24,2	23,8	18,9	13,6	7,2	3,5	13,4
Atlagos min. h?merseklet (°C)	?2,4	?1,9	1,2	4,4	8,9	11,9	14,0	13,9	10,4	6,5	2,1	?1,2	5,7
Rekord min. h?merseklet (°C)	?25,3	?23,0	?16,5	?6,3	?3,4	1,2	6,7	5,4	1,4	?6,0	?13,2	?21,0	?25,3
Atl. csapadekmennyiseg (mm)	47	35	43	41	65	65	87	83	50	43	54	52	664
Havi napsuteses orak szama	62	78	118	171	219	202	223	213	152	122	65	55	1679
Forras: Data derived from Deutscher Wetterdienst ^[2]

Tortenete [ szerkesztes ]

Drezdat el?szor 1206 -ban emlitik az oklevelek. Az ?si szlav telepules az Elba eszaki partjan terult el. Hozza ugyanabban az evben csatlakozott egy nemet varoska a folyo deli partjan, amit ma Altstadtnak ismernek. Gyorsan fejl?dott, tiz ev mulva mar varoskent emlitettek.

1405 -ben felosztottak a Wettin-haz vagyonat, emiatt Albrecht herceg Drezdat jeloli ki szekhelynek.

Paratlan szamu barokk epiteszeti remekenek hala, sokan tartottak Drezdat Europa egyik legszebb varosanak. Az I. (Szasz) Agost alatt uralkodo epiteszeti stilus a drezdai barokk neven is ismert.

Egyes negyedeiben voltak a legmagasabbak az eletfenntartas koltsegei a II. vilaghaboru el?tt.

B?vebben: Drezda bombazasa

Az osszes nemet varos kozul talan Drezda fizette a legkeservesebb arat a masodik vilaghaboruert . 1945. februar 13?14-en a brit Kiralyi Legier? 773 gepe 2700 tonna bombat dobott le a varosra. A rombolobombak eleve nagy pusztitast vittek veghez, de ehhez meg 650 ezer gyujtobomba is tarsult. Igy valosagos t?zvihar alakult ki, amelyben elfogyott az eges elengedhetetlen feltetele az oxigen , igy szen-monoxid gaz keletkezett, amelyben sokan megfulladtak. Nehany oraval kes?bb az amerikai legier? 311 geppel 771 tonna bombat dobott le, es a kovetkez? napon is inteztek tamadast a mar amugy is porig bombazott Drezda ellen. A bombazas tobb tizezer emberaldozatot kovetelt. A varos kozepen egy osszefugg? romterulet maradt. A keletkezett tormelek mennyisege tobb mint 18 millio kobmeter. A varos vilaghir? epuleteib?l csupan romok maradtak. A tamadas katonai haszna vitathato. Drezda kozlekedesi es ipari szempontbol elhanyagolhato, es a hadm?veleti teruleteken is kivul esett. Az egyetlen fontos pont, a repul?ter es a hozza tartozo nehany laktanya sertetlen maradt. Menekultek tizezreinek is menedeke lett volna.

Kurt Vonnegut hadifogolykent elte at Drezda bombazasat. Ez meghatarozo elmenye es m?veszi ihlet? forrasa lett kes?bbi munkassaganak (lasd pl. Az otos szamu vagohid cim? regenyet).

Ujjaepitesenek nehez munkaja nem sokkal a bombazas utan indult meg. Ma, tobb mint hatvan evvel a legitamadas utan ujbol a regi fenyeben ragyog a varos es annak m?emlekei. A nemet ujraegyesitest kovet? evtizedekben sok m?emleket ujjaepitettek, ez a folyamat pedig sok uj innovaciot teremtett, mivel a politikai valtozas sok penzt hozott a varosba, amely most ujra a turistalatvanyossagok tarhaza.

Tortenete evszamokban [ szerkesztes ]

1206: Drezda els? emlitese egy oklevelben.
1216: Drezda els? emlitese varoskent.
1485: A Wettin-dinasztia vagyonanak felosztasa, aminek kovetkezteben Albrecht herceg Drezdat valasztja szekhelyeul.
1547: Moric herceg valasztofejedelem ; Drezda a protestans Szasz valasztofejedelemseg f?varosa es valasztofejedelmi szekhely.
1549: Moric herceg egyesiti Altdresden (Odrezda, a mai Neustadt) varosreszt, a folyo masik partjan lev? telepulessel. A kozos igazgatasi szekhely az Elba bal partjan, a mai Altstadt (Ovaros) teruleten.
1685: Varost?z pusztitja el Altdresdent; az els? varosrendezesi tervek, melyek egy egesz varosreszt magukba foglalnak (Wolf Caspar von Klengel).
1687: I. Friedrich August der Starke ( Er?s Agost ), aki 1694-t?l szasz valasztofejedelem atter a katolikus hitre es II. Agost kiraly neven (Konig August II.) megszerzi a lengyel a tront.
1708: Johann Friedrich Bottger es Ehrenfried Walthervon Tschirnhaus feltalalja Europaban a porcelant.
1710: A Zwinger epitesenek kezdete (Matthaus Daniel Poppelmann). Az epitkezes 1732-ben fejez?dik be.
1720: Wackerbarth grof epitkezesi rendeletei ervenybe lepnek. Ennek alapjan alakul ki a barokk varoskep.
1726: A Frauenkirche alapk?letetele. Az epitkezes 1743-ig tart, es George Bahr nevehez f?z?dik.
1732: Az Elba jobb partjan talalhato varosresz (korabban: Altdresden) els? emlitese Neustadtkent (ujvaros), valamint a balparti varosresz Altstadtkent (ovaros).
1739: A katolikus katedralis , a Hofkirche (?udvari templom”) alapk?letetele ( Gaetano Chiaveri ). 1754-ben fejez?dik be az epitkezes.
1756: A heteves haboru kezdetekent a poroszok meghoditjak Szaszorszagot .
1760: Az osztrak-porosz szembenallas tet?pontja Drezdaban. A varos fele elpusztul.
1806: Francia csapatok szalljak meg Drezdat; Szaszorszag Napoleon csaszar kegyelmeb?l kiralysag lesz.
1813: A francia megszallok kapitulacioja; Az orosz Nyikolaj Grigorjevics von Repnyin-Wolkonszkij herceg megkezdi Szasz Kiralysag egyeves igazgatasat.
1814: Porosz igazgatas Szaszorszagban.
1815: Szaszorszag lemond teruletenek feler?l Poroszorszag javara;
A Sebeszeti-Orvosi Akademia megalapitasa, ami a mai ?Universitatsklinikum” el?dje.
1827: A M?szaki Kepz?intezet, a mai M?szaki Egyetem el?djenek a megnyitasa.
1839: Az els? nemet tavolsagi vasutvonal - Drezda es Lipcse kozott - forgalomba helyezese.
1871: A szasz kiralyi udvari szinhaz alapk?letetele ( Gottfried Semper tervei alapjan keszul? masodik operahaz; az els? 1869-ben leegett). Az epitkezes 1878-ban fejez?dik be.
1877: Az Albertstadtkaserne (albertvarosi kaszarnyak) epitesenek a kezdete.
1901: A vilag els? hegyi fugg?vasutjanak uzembe helyezese Loschwitzban.
1905: Az uj varoshaza alapk?letetele ( Karl Roth ); 1910-ig epitik.
1918: A Monarchia feloszlasa; Drezda a szabad szovetsegi allam, Szaszorszag f?varosa lesz.
1938: Birodalmi pogrom ejszaka (Reichspogromnacht) Drezdaban is. A Gottfried Semper altal tervezett zsinagogat is felgyujtjak.
1939: A masodik vilaghaboru kitorese; Drezda lelekszama majus 17-en 629 713 .
1945: februar 13. es 15. kozott angol-amerikai bombazas . 25 000-250 000 ember eletet veszti. A varos 60%-a sulyos karokat szenved, 15 km² porig eg. Majus 7-en, 8-an eri el a Voros Hadsereg Neustadt-ot; A szovjet katonai igazgatas kezdete. November 3-an Drezdanak 454 249 regisztralt lakosa van.
1946: Megkezd?dik a varos ujjaepitese.
1949: Az NDK megalapitasa; A kommunistak teljes hatalomatvetele.
1952: Az NDK teruleti ujrafelosztasa. Szaszorszag harom kerulette esik szet. Drezda keruleti szekhely.
1953: Nepfelkeles junius 17-en nepfelkeles az NDK -ban. Drezdaban is sztrajkok es demonstraciok.
1965: A Zwingert mint els? tortenelmi epitmenyt, helyreallitjak.
1981: Drezda els? nagyobb panelhazakbol allo lakotelepi reszenek epitese.
1985: A Semperoper ujraatadasa. Az epitesi munkaltatok 1977-ben kezd?dtek.
1986: A drezdai kastely ujjaepitesenek kezdete
1989: Bekes forradalom az NDK-ban
1990: az els? szabad es demokratikus valasztasok 1949 utan. A szovetsegi allami kozigazgatasi rendszer visszaallitasa. Drezda a szabad nemet szovetsegi allam, Szaszorszag f?varosa
1995: A Siemens mikroelektronikai uzem felavatasa (Ma Infineon Technologies es Quimoda)
Az ujjaepitett Taschenberg palota atadasa. Azota szallokent m?kodik.
1999: Az AMD mikroprocesszor-uzemenek atadasa
2001: Az uj zsinagoga atadasa.
A Volkswagen Glaserne Manufaktur gyaranak atadasa
2002: Az Elba aradasa. Tortenelmi magassagrekord 9,40 m-nel (az atlagos vizszint 2 m)
2004: A drezdai Elbavolgy elnyeri az UNESCO vilagorokseg resze cimet.
2005: A Frauenkirche felszentelese (az epitkezesi munkalatok mar 1993-ban megkezd?dtek)
2009: A drezdai Elbavolgyt?l az UNESCO visszavonja a vilagorokseg resze cimet. ^[3]

A belvaros [ szerkesztes ]

Sok nemet varostol elter?en, melyeknek jol korulhatarolhato belvarosuk van, Drezdanak szamos fontos tarsadalmi es gazdasagi kozpontja van elszorva a varos teruleten.

Drezdai varosreszek [ szerkesztes ]

Striesen
Coschutz
Gittersee

Lakossag ^[4][ szerkesztes ]

A lakossagot tekintve Drezda Szaszorszag masodik, es Nemetorszag tizenharmadik legnagyobb varosa. 2007 . december 31 -en Drezda lakosainak szama 512 546 volt. Ebb?l az els?dleges drezdai lakhely?ek szama 501 915.
Ebb?l:

258 195 (51,4%) f? n?
243 720 (48,6%) f? ferfi

A masodik vilaghaboru vegere a zsidok szama er?sen lecsokkent. Ma nagyjabol 700-an elnek itt.

kulfoldi 19 989 (4,0%)

Vallasi osszetetel [ szerkesztes ]

A 2007 -es nepszamlalasi adatok alapjan Drezda nepessegenek 15,4%-a evangelikus-lutheranus (77 399 f?), es 4,6%-a katolikus (23 142 f?).

Gazdasag es tudomany [ szerkesztes ]

A varos Szaszorszag gazdasagi, penzugyi es kulturalis kozpontja is, ami miatt kapta az ?Elba Firenzeje” ( nemetul : Elbflorenz ) nevet.

Drezda ezek mellett fontos tudomanyos kozpont is, sok kutatonak ad otthont. Szamos szamitogephardver- es hi-tech-fejleszt? ceg nyitott irodat vagy kutatasi letesitmenyt a regioban, ezert hivjak a varost Nemetorszag sziliciumvolgyenek . A Drezdai M?szaki Egyetem a vilag egyik legregibb m?szaki egyeteme.

A Volkswagen ceg 2002 -ben megnyilt Glaserne Manufaktur (~uveges gyar) uzemeben a ceg luxusautoit itt szerelik ossze. Kuls? csarnoka uvegb?l keszult. A Phaetont 2002 es 2016 kozott itt gyartottak, ezt kovette az e-Golf 2017 es 2020 kozott. A teljesen elektromos ID.3 sorozatgyartasa 2021. januar 29-en kezd?dott. Ezzel egy id?ben a Jov? Mobilitas Kozpontja az ?ID otthonava” fejl?dik. tovabb. 2020-ban 400 embert foglalkoztattak a telephelyen.

Fels?oktatas [ szerkesztes ]

A drezdai egyetemeken mintegy 40 500 hallgato tanul. Ebb?l 35 100 a TU Dresden-en (Drezdai M?szaki Egyetem). Az egyetem erdekessege, hogy bar a neve m?szaki profilt takar, megis az egyetem nagyjabol lefedi az osszes tudomanyteruletet. Az egyetem indit nyelvi, jogi, orvosi, kozgazdasagi es tanari szakokat is.

Drezdai M?szaki Egyetem - Technische Universitat Dresden
M?szaki es Gazdasagi F?iskola - Hochschule fur Technik und Wirtschaft
Drezdai Kepz?m?veszeti F?iskola - Hochschule fur Bildende Kunste Dresden
Carl Maria von Weber Zenem?veszeti F?iskola - Hochschule fur Musik Carl Maria von Weber Dresden Archivalva 2021. november 26-i datummal a Wayback Machine -ben
Palucca Tancf?iskola - Palucca Schule Dresden, Hochschule fur Tanz
Egyhazzenei F?iskola - Hochschule fur Kirchenmusik
Evangelikus f?iskola szocialis munkasoknak - Evangelische Hochschule fur Soziale Arbeit
Drezdai Nemzetkozi Egyetem - Dresden International University ; maganegyetem

Kultura [ szerkesztes ]

Drezda hires kulturalis gazdagsagarol, melyet a varosban talalhato sokszin? m?veszi gy?jtemenyek alapoznak meg. Ezek jo resze Er?s Agost uralkodo gy?jtemenyeb?l n?tt ki. A 2002-es arviz okozta karok miatt nehany gy?jtemeny a mai napig nem latogathato.

A varosban rendeztek meg a 2008-as sakkolimpiat .

Muzeumok es galeriak
- 44 muzeum talalhato a varosban, koztuk:
  - Regi mesterek kepgy?jtemenye (Gemaldegalerie Alte Meister)
  - Zold Boltozat (Grunes Gewolbe)
  - Porcelangy?jtemeny
  - Fegyvertar
  - Rezkarcgy?jtemeny
  - Drezdai Kozlekedesi Muzeum
  - Nemet Egeszsegugyi Muzeum
  - Varosi Muzeum
  - Varosi Galeria - M?gy?jtemenyek
  - Kraszewski-Muzeum
  - Panometer Dresden , Yadegar Asisi ket panoramakepe feleves valtasban kiallitva
  - M?szaki gy?jtemeny
- 56 galeria es kiallitoterem
Fesztivalok
- Drezdai zenei jatekok (Dresdner Musikfestspiele)
- A kortars zene drezdai napjai (Dresdner Tage der zitgenossischen Musik)
- Cseh kulturnapok (Tschechishce Kulturtage)
- Nemzetkozi dixieland-fesztival (International Dixieland-Festival)
- Drezdai Jazz Napok (Jazztage Dresden)
- Heinrich-Schutz-Tage
- Nemzetkozi Tanchetek, Drezdai Tanc?sz (Internationale Tanzwoche Dresden, Tanzherbst Dresden)
- Bardinale lirai napok (Dresdner Lyriktage "Bardinale")

Drezdai sorok [ szerkesztes ]

Zoldteruletek [ szerkesztes ]

2002-ben Drezda egyike lett Europa legzoldebb (nagy)varosainak. 62% erd?s es zold teruletevel Drezda Europa egyik legzoldebb varosanak szamit. Eszakon terul el a Dresdner Heide , ami a varos legnagyobb egybefugg? erd?s terulete, a varos terultenek egy harmadat teszi ki. A varos sziveben talalhato a hatalmas park, a Großer Garten . Kekeszold szalagkent vonul vegig az Elba mez?k es sz?l?dombok menten a varoson. Az el?relato varosrendezes mar evszazadok ota figyel arra, hogy az Elba volgye megmaradjon termeszetes szepsegeben. Az UNESCO ezt ertekelte a vilagorokseg resze cim odaitelesevel.

Vedett teruletek a varosban
- 3 termeszetvedelmi terulet 241 ha
- 11 tajvedelmi korzet 12 154 ha
- 15 vedett tajresz 71 ha
- 112 termeszeti emlekhely 140 ha
- 10 flora-fauna-el?hely-terulet (?) 1883 ha
- 8 ivovizvedelmi terulet 2093 ha
- 3 madarvedelmi terulet 1612 ha
- az Elba artere (9,24 meteres magassagig) 2502 ha
Zold teruletek
A zold- es pihen?teruletek nagysaga 890 ha. Ebb?l
- a Großer Garten 147 ha
- az allatkert 12 ha
- a botanikus kert 3,3 ha
- a Zwinger 6,5 ha
- a pillnitzi kastely parkja 28 ha
Egyeb teruletek
- 374 kisebb kert 11 783 ha
- sz?l?ultetveny 24 ha
- 58 temet? 196 ha
- 48 589 utmenti fa
- mintegy 828 nyilvanos jatszoter
- mintegy 300 ivo- es szok?kut

Latnivalok [ szerkesztes ]

Drezda f? latnivaloi a kovetkez?k:

Elba - Az Elba Kozep-Europa egyik legnagyobb folyoja . Az eszak-csehorszagi Krkono?e-hegysegben emelkedik fel, miel?tt Csehorszag , majd Nemetorszag nagy reszen athaladna, es Hamburgtol 110 kilometerre Cuxhavennel az Eszaki-tengerbe aramlik. Teljes hossza 1094 km. Drezda barokk belvarosa es az Elba-volgy kulturtaj elvesztette a vilagoroksegi cimet egy negysavos autopalyahid, a Waldschlosschenbrucke felepitese miatt, amely az UNESCO Vilagorokseg bizottsaga szerint sulyosan karositja a vedett latkep integritasat. ^[5]

Drezdai-kastely - Az eredeti, joval kisebb palotat 1533 ? 1535 kozott epitettek, mely 1701 -ben leegett. Ezutan ujjaepitettek es kib?vitettek. Er?s Agost tette meg a palotat allando lakhelyeve, amely ezutan a szasz fejedelmek rezidenciaja volt. Mai neoreneszansz kulsejet az 1900-as evek elejen nyerte. Az epulet 1945 -ben kiegett, mivel tobb talalat is erte. A kastely kulsejenek helyreallitasa a 90-es evekben befejez?dott, a bels? felujitasa meg tart, muzeumokat helyeztek es helyeznek majd el benne. A kastely reneszansz kapui, domborm?vei igen m?vesziek.

Frauenkirche - A Neumarkt ekessege, a Frauenkirche egesz Nemetorszag egyik legszebb es legjelent?sebb evangelikus temploma volt. G. Bahr epitesz tervei alapjan 1726 es 1743 kozott epult, bar mar 1734 -ben felszenteltek. A templom tet?t?l alapig k?b?l epult fel, 96 m magas kupolaja pedig ?k?harang” neven valt ismertte, es hamar Drezda egyik jelkepeve valt. 1945 . februar 13 -an a templom teljesen kiegett, majd 2 nappal kes?bb kupolaja is bed?lt, majd leomlott. A templomot evtizedekig nem epitettek ujja, a romjait haborus mementokent a teren hagytak. 1990 utan a templomot ujjaepitettek. Felszentelese 2005 . oktober 30 -an tortent. Az ujjaepult Frauenkirche nemcsak vallasi, hanem kulturalis celokat is szolgal, gyakran rendeznek benne koncerteket. A templom nemcsak Drezda, hanem az ujraegyesitett Nemetorszag szimboluma is, jelkepezi a beket es a kiengesztelest.
B?vebben: Frauenkirche (Drezda)

Hofkirche - A Hofkirche, a katolikus szekesegyhaz a Zwinger es a Frauenkirche mellett Drezda egyik legjelent?sebb barokk alkotasa. Gaetano Chiaveri epitette 1739 ? 1754 kozott. Kisse meglep?en hat a kornyez? epuletekhez viszonyitott ferde elhelyezkedese. A Hofkirche haromhajos templom negy sarokkapolnaval . A f?oltar es az orgona kozotti paholyok, s kes?bb a kastelyhoz vezet? folyoso is a katolikus fejedelmi csalad es az udvari nemesek szamara volt fenntartva. A templom legszebb diszei koze tartoznak Mattielli 3,5 meter magas homokk? szobrai, melyekb?l osszesen 78 darab van. A Hofkirche bels? tere a barokk katolikus templomokhoz kepest joval egyszer?bb. Az oltar , a szoszek es az orgona fontos m?kincsek. A templom 1945 -ben kiegett, es tobb talalat is erte, de hamar helyreallitottak.

Maria-hid - A Maria-hid ( nemetul Marienbrucke) az Elba felett ivel at 434 meter hosszan Wilsdruffer Vorstadt es a Bels? Ujvaros kozott. A k?ives hid 1852 -ben epult, es Drezda legregebbi hidja. A bajor Maria Annarol , II. Friedrich August szasz kiraly feleseger?l neveztek el. Kezdetben kombinalt kozuti- es vasuti hid volt az 1730-as evekbeli regi Augustus-hid utan. 1901 -ben egy kulonallo, parhuzamos, negy vaganyu hidszerkezetet allitottak uzembe a vasuti forgalom szamara eszakra. Az 1852 -b?l szarmazo regi hidat csak villamos- es kozuti kozlekedesre hasznaljak. A 2000-es evekben a vasuti feluljaro acel iveit egy uj, feszitett 490 m hosszu beton hid valtotta fel ot vaganyra.

Uj-varoshaza - Az uj varoshaza 1906 es 1912 kozott epult Roth es Brater tervei alapjan. 1945 -ben kiegett, helyreallitasa 15 evet vett igenybe. A varoshaza 100 m magas tornya a legmagasabb Drezdaban. Tetejen a Goldener Mann neven ismert, aranyozott rezb?l keszult 5 m-es szobor all, mely Guhr alkotasa. Az epulet kapuja el?tt Wrba bronz oroszlanjai allnak ?rt.

TV-torony - A drezdai TV-torony a kozeli Wachwitz faluban talalhato. A nemet telekommunikacio 1991 -es felujitasaig es a HO ettermet m?kodtet? NDK allami tulajdonu tarsasag bezarasaig a turistak ket lifttel elerhette a tornyot. A nyilvanos teruleten belul egy ketszintes etterem volt, amely 132 fer?hellyel rendelkezik 145 meter magassagban, es amely felett megfigyel? platform volt. Evente korulbelul 200 000 latogato elvezte az Elba volgyere es Drezdara nyilo kilatast, amig a megfigyel?nyilasokat le nem zartak a tornyon.

Semper Operahaz Gottfried Semper tervei szerint fia, Manfred iranyitasa alatt epitettek 1871 es 1878 kozott. Az eredeti szerenyebb operahaz mar 1841-ben elkeszult, de 1869-ben leegett. A f?bejarat folott all J. Schilling bronzcsoportja: negyesfogat Dionuszosszal es Ariadneval. A falmelyedesekben Shakespeare , Szophoklesz , Moliere es Euripidesz , a bejarat el?tt pedig Goethe es Schiller szobra all. Az epulet 1945-ben kiegett, es reszben beomlott. A f?homlokzatot hamar helyreallitottak, de az egesz epulet csak a bombazas utan 40 evvel, 1985. februar 13-ra keszult el teljesen. A m?sor Weber : A b?vos vadasz cim? operajaval folytatodott, azzal, amit a bombatamadas el?tt utoljara jatszottak az operaban 1945-ben.

Zwinger A Zwinger a drezdai barokk epiteszet csucspontja, lenduletes formaju, szobrokkal diszitett pavilonok, galeriak ovezik. Er?s Agost fejedelem azert epittette, mert a narancsfai szamara vedett helyet akart biztositani (ez akkoriban vilagszerte divatban volt). M. D. Poppelmann tervei alapjan 1711-t?l 1722-ig folyt az epitkezes. A szobrokat P. Permoser es tanitvanyai alkottak. A Zwinger legszebb reszei a Wallpavilon, a Nymphenpad, a Kronentor es a Stadtpavilon. 1847 es 1855 kozott epult fel a keleti szarny, ezenkivul az egesz epuletegyuttest tobbszor is restauraltak. 1728 ota a Zwinger a fejedelmi m?gy?jtemenynek ad otthont. Ezenkivul itt talalhato a porcelanmuzeum, az ongy?jtemeny, a Matematikai-Fizikai Szalon, az Allattani Muzeum es a Torteneti Muzeum. Valamennyi kiallitas vilaghir?. 1945-ben az epulet nagy resze teljesen elpusztult. A kiallitasi targyakat mar korabban elvittek, igy azok megmenekultek a pusztulastol. A sok szallitas miatt azonban karosodtak, ezert a haboru utan restauralni kellett ?ket. Hamar megkezd?dott a Zwinger ujjaepitese H. Ermisch iranyitasa alatt. 1960-ra a Zwinger teljesen elkeszult, a kiallitasi targyak pedig visszakerultek eredeti helyukre.

Neumarkt A Neumarkt volt a regi Drezda egyik kozpontja. Az egykori homlokzatokbol es a sz?k utcakbol, amelyek a teret kozrefogtak, semmi sem maradt fenn. 2013-ra a kornyez? utcakkal egyutt ujjaepitettek. A teren 3 jelent?s epulet all: a Johanneum, a Frauenkirche es a Kepz?m?veszeti F?iskola.
Kepz?m?veszeti F?iskola A F?iskola nagy, kupolas epulete 1886 es 1893 kozott epult az ugynevezett ?ujfrancia” stilusban. Disziteseivel tokeletesen illeszkedik a barokk kornyezetbe. Az epulet szoboralakzatai Schilling, Epler es Baumer m?vei. 1945-ben az epulet kiegett, azota teljesen felujitottak.
Altmark Az Altmarkt volt a regi Drezda masik jelent?s kozpontja. Eredeti formajaban Canaletto festmenyer?l ismerhetjuk meg. A fest? eredeti neve Bernardo Bellotto, aki vedutafest? volt. A regi Altmarktot jellegzetes homlokzatu hazak es sz?k utcak oveztek. A haboru utan jelent?sen megnagyobbitottak, es uj, modernebb epuletekkel vettek korul.
Kreuzkirche A Kreuzkirche a regi Drezda egyik jellegzetes epulete. A templom az id?k soran otszor pusztult el, es otszor epult ujja. Mai formajaban Schmid es Exner tervei szerint lathato. A templom 1945-ben kiegett, 1955-re helyreallitottak, bels? kikepzese egyszer?bb lett, elhagytak a barokk diszit?elemeket.

?A Zold Boltozat”, nemetul Grunes Gewolbe, ahol a szasz koronazasi ekszereket bemutatjak
Regi es uj mesterek galeriaja
Szeles folyo legel?je
Bruhl terasza, becezik Europa erkelyenek is. Egy terasz, mely az Elbara nez.
A vilag legnagyobb es legregibb lapatkerekes g?zhajoflottaja
A Furstenzug: A Hosszu Galeria kuls? falat W. Walter 1870-t?l 1876-ig tarto munkaval a fejedelmi menet neven ismertte valt sgraffito -abrazolassal diszitette. A hatalmas m? a Wettini-hazhoz tartozo szasz valasztofejedelmeket abrazolja. A lovas felvonulast kovet? gyalogosok soraiban felismerhet? a kor tobb fest?- es szobraszm?vesze. A regi falfestmenyt 1907-ben meisseni porcelancsempekkel mozaikszer?en kiraktak, a kozelmultban pedig restauraltak.
Nagy varak es kastelyok: Konigstein-er?d (wd) (Festung Konigstein) , Moritzburg vadaszkastely , Pillnitz kastely, Eckberg kastely, Albrechtsberg, Meißen (kastelyok)
villanegyedek: Blasewitz , Klotzsche, Preussiches Viertel, Wachwitz, Kleinzschachwitz, Weisser Hirsch, Sudvorstadt, Wiener Viertel, Strehlen, Waldschlosschenviertel, Grosser Garten, Laubegast, Buhlaupark, Burgerwiese, Striesen, Plauen, Buhlau, Hellerau, Johannstadt, Tolkewitz, Neugruna, Pillnitz es Radebeul.
Europa legnagyobb dixieland fesztivalja
Striezelmarkt : a legregibb nemet karacsonyi vasar, csak karacsony kornyeken, Christ stollent , karacsonyi piramist arulnak.
Sok m?szaki es m?veszeti muzeum . Sok kollekcio vilagrekord meret?, peldaul itt talalhato a vilag legnagyobb porcelangy?jtemenye.
A nemet hadtorteneti muzeum itt talalhato, tarlatai a k?korszakig nyulnak vissza.
Karl May Muzeum a Radebeul nev? varosreszben, az iro egykori otthonaban
Kek Csoda : tortenelmi hid, mely a 19. szazad epiteszeti csodaja volt
drezdai fugg?vasut : olyan fugg?vasut, mint a wuppertali fugg?vasut
drezdai fogaskerek?
Wachwitz drezdai tevetorony :
Drezdai gyermekvasut : A Großen Garten -ben kozleked? kisvasut, melyet iskolas gyermekek iranyitanak.

A kozelben, magasabban helyezkednek el Bannewitz es Rundteil falvak, az Erzgebirge hegyseg labanal. Eszakkeleten talalhato a Buhlau negyed , keleten pedig a Kleinzschachwitz , egy ujabb villanegyed. Keletebbre talalhato a Szasz Svajc , egy els?dleges hegymaszo celallomas. Meißen Drezdatol nyugatra talalhato, leghiresebb talalmanya az europai porcelan ( Meißeni porcelan ).

Kozlekedes [ szerkesztes ]

Kozuti kozlekedes [ szerkesztes ]

Drezda teruleten harom autopalya ( nemetul : Bundesautobahn ) es egy f?ut talalkozik egymassal:

Az A4-es autopalya Drezda mellett halad. Nyugati iranyban az ut Erfurttol es Kasselt?l delre halad Nemetorszag nyugati hataraig (kisebb megszakitassal). Kelet fele az autopalya elvezet a lengyel hatarig, ami utan a lengyel A4-es autopalyakent fut tovabb.
Drezdatol eszakra az A13-as autopalya agazik el az A4 -t?l, ami Berlin , Nemetorszag szovetsegi f?varosa fele halad.
Az A17-es autopalya leagazik Drezdatol delre a cseh hatar fele, ahol D8 neven halad tovabb Pragaig .
Egy kisebb ut, a 6-os ut nyugatra halad Drezdatol, Lipcsen keresztul.

Az A4-es es A17-es autopalyak mindegyikenek van bekot?utja Drezdaba. A mellekutnak is van egy masik bejarata a ket autopalya-bejarat kozott, maga is csatlakozik az A4-eshez.