Doveri-szoros
A Doveri-szoros feher sziklai a tenger fel?l
Orszagok	Franciaorszag ,   Egyesult Kiralysag
Telepulesek	Calais , Dover
Elhelyezkedese
Doveri-szoros Pozicio Europa terkepen
e. sz. 51° 00′ , k. h. 1° 27′ 51 , 1.45 51.000000°N 1.450000°E Koordinatak : e. sz. 51° 00′ , k. h. 1° 27′ 51 , 1.45 51.000000°N 1.450000°E
A Wikimedia Commons tartalmaz Doveri-szoros temaju mediaallomanyokat.

Ez a szocikk az angliai szorosrol szol. Hasonlo cimmel lasd meg: Dover (egyertelm?sit? lap) .

A Doveri-szoros ( angolul: Strait of Dover, Dover Strait , franciaul: Pas de Calais , IPA : [p? d? kal?] , ?Calais-i szoros”) a Csatorna (La Manche) legsz?kebb pontjan elhelyezked? szoros.

A legkisebb tavolsagot a szoroson keresztul South Foreland (mintegy 6  kilometerre eszakkeletre az angliai Dover varosatol Kent megyeben), illetve a franciaorszagi Cap Gris-Nez ( Calais varos kozeleben, Pas-de-Calais megyeben) kozott mertek. E ket pont kozt a tavolsag csak 33 kilometer ? a legkisebb tavolsag Anglia es Franciaorszag kozott ?, es ez a Csatorna-atuszok legkedveltebb utvonala.

A szoros a Csatorna keleti vegen fekszik, rajta tul az Eszaki-tenger kezd?dik. Tiszta napokon a Csatorna egyik partjarol szabad szemmel at lehet latni a masikig.

Tengeri kozlekedes [ szerkesztes ]

Az Atlanti-ocean nyilt vizeit, illetve az Eszaki-tengert es a Balti-tengert osszekot? vizi kozlekedes joresze a Doveri-szoroson halad keresztul, mivel a masik, Skocia eszaki partjait megkerul? utvonal hosszabb es hajok szamara veszelyesebb.

A szoros igy a vilag egyik legforgalmasabb vizi orszagutja, amelyen naponta 400 kereskedelmi hajo halad at. Emiatt a hajozasi biztonsag kulcskerdes. A Kiralyi Parti?rseg ( Nagy-Britannia ) ?rjaratai a nap 24 orajaban vigyazzak a szoros kozlekedeset, hogy betartassak a vizijarm?veket hajozasi savokba parancsolo szigoru szabalyokat.

A forgalmas kelet-nyugati utvonalakat keresztezik az eszak-deli iranyu komputvonalak. 1990 -ig csak ez utobbi utvonalakon lehetett atjutni a Csatorna egyik partjarol a masikra. Azota a ? Csalagut ”, a Csatorna medre alatt atlag 45 meteres melysegben furt alagut kinal alternativ megoldast.

Geologiaja [ szerkesztes ]

A szorost az erozio alakitotta ki. Helyen valamikor szarazfold volt, a mai Weald delkeleti meghosszabbitasa, amely osszekototte a brit f?szigetet a mai kontinentalis Europaval. Az o-Weald keleti vege Boulonnais feher meszkoves terulete lehetett a francia Pas-de-Calais megyeben. A feher meszk? a f? k?zet ezen a videken, az angol es a francia oldalon is, a felszint?l a foldkereg melysegeiig. A meszk? eroziojat a szoros mindket oldalan latvanyos sziklak illusztraljak. Hiresek Dover feher sziklai . Ez a k?zet kivalo anyag volt az alagutfurashoz.

A szorost a viz formalta ki.

A Rajna folyo kezdetben eszak fele folyt az Eszaki-tengerbe, amikor a pleisztocen kor els? jegkorszakanak kezdeten a tengerszint lesullyedt. A jeg azonban hatalmas gatat kepzett Skandinaviatol egeszen Skociaig . A termeszetes gat mogott hatalmas tavat alakitott ki a Rajna, a Temze es Eszak-Europa mas lefolyasai. A to vize a Wealden keresztul vegul tulcsordult a Csatorna iranyaban. Megkezd?dott a sziklak erozioja, a csatorna egyre szelesedett es melyult. A mai Csatorna kozepen vegigfuto keskeny mely agy maig ?rzi a Rajna medrenek nyomat az utolso jegkorszak ota. A jegkorszak el?tti eszaki iranyu folyasanak hordalekait ?rz? k?zeteket megtalaltak Kelet-Angliaban.

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Csatorna Navigacios Informacios Kozpont
• Csatornaatuszo Szovetseg Archivalva 2011. aprilis 30-i datummal a Wayback Machine -ben
• Csatornaatuszo Egyesulet