Ez a szocikk nem tunteti fel a fuggetlen forrasokat , amelyeket felhasznaltak a keszitese soran. Emiatt nem tudjuk kozvetlenul ellen?rizni, hogy a szocikkben szerepl? allitasok helytalloak-e. Segits megbizhato forrasokat talalni az allitasokhoz! Lasd meg: A Wikipedia nem az els? kozles helye .

A dominatus a principatust felvalto uralkodoi rendszer a Romai Birodalomban . El?djevel ellentetben nem leplezett, hanem nyilt egyeduralomra epult. Az uralkodo korlatlan hatalommal birt, a koztarsasagi keretek nem szabtak neki hatart. Bevezet?je Diocletianus ( 284 ? 305 ), aki vegleg szakitott a szenatori elittel. A dominatus ? igaz, I. Constantinusnak es utodainak koszonhet?en kereszteny ideologiaval athangszerelve ? eletkepesnek bizonyult, amit a Bizanci Birodalom 1453 -ig tarto tortenete is igazol.

El?zmenyek [ szerkesztes ]

A Severus-dinasztia ( 235 ) bukasa utan tronra lep? Maximinus Thraxszal a katonai anarchia kora koszontott a birodalomra. A sorozatos allamcsinyek es az er?sod? kuls? tamadasok z?rzavaros allapotokat ideztek el?. Tet?zott a gazdasagi valsag, a penz joforman elertektelenedett. A stabilizalodasi folyamat, mely Gallienus ( 260 ? 268 ) intezkedeseivel indult meg, vegul Diocletianus (majd Constantinus ) dominatus ahoz vezetett.

A dominatus rendszere [ szerkesztes ]

Diocletianus megosztotta hatalmat: ? maga a keleti, tarscsaszara, Maximianus a nyugati teruletet kormanyozta (Nicomedia, ill. Mediolanum szekhellyel). Kes?bb ez a rendszer bonyolultabba valt, miutan mindketten egy-egy utodlasi joggal felruhazott alcsaszart (caesar) valasztottak maguk melle. Diocletianus celja ezzel a tetrarchikus rendszerrel a csaszari hatalom decentralizalasa volt: igy a csaszari testulet egy tagja mindig jelen lehetett a fontos teruleteken. A birodalmat 12 kozigazgatasi korzetre (dioikeszisz) osztottak. A provinciak szamat (ezek ekkor mar mind csaszariak voltak) tovabbi ketteosztasokkal 100-ra emeltek, es magat Italiat is tartomanyokra osztottak. A provinciak szerkezete egysegesse valt: minden helytarto melle hivatali apparatust (officium) szerveztek.

A hadsereg is atalakult, a katonai igazgatas elvalt a polgari kozigazgatastol: a provincialis hadseregek vezerei (dux) csak a kozponti hatalomnak voltak alarendelve. A hatarved? legiok allomanya f?leg barbar telepesekb?l allt ossze; a harcolo legiok a negy csaszar kozeleben allomasoztak, ?k adtak az uralkodok katonai kiseretet (comitatus). A decentralizalt uralmi rendet ellensulyoztak a f?keppen a kozigazgatast erint? kozpontosito es egysegesit? torekvesek. A municipiumok es coloniak elveszitettek autonomiajukat, vezet?ik feladata az allami kotelezettsegek, adok es kozmunkak behajtasa es elvegeztetese lett.

Diocletianus bevezette a kett?s adozas (iugatio?captatio, azaz fold- es fejado) rendszeret. A penzromlast uj penzek kibocsatasaval, ill. az arak es a berek maximalasaval allitotta meg. Hogy a penz vasarloerteket tartositsa, az osszes arucikk es munkaber erteket az altala kibocsatott denarius ban (kb. 3,4 g bronz) hatarozta meg (azaz kiiktatta a piac onmozgasat).

A dominatus ( Theodor Mommsen elnevezese) rendszereben a csaszar feltetlen ura volt alattvaloinak, egyben isteni szemely. Szemelye korul bonyolult szertartasrend szabalyozta az eletet. Ajtonallok soran keresztul lehetett bejutni hozza, s szokas lett mindent, ami vele kapcsolatos (lakoepuletet, tanacsat stb.), szentnek nevezni. A csaszar biborba es aranyba oltozott, diademet viselt, es ele lepve kotelez? volt a ( perzsa eredet?) adoratio szertartasa: mely meghajlas (proszkuneszisz) es kezcsok.

Forrasok [ szerkesztes ]