A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
A
domborzat
vagy
(fold)felszin
(relief)
termeszetfoldrajzi
fogalom, egy
bolygo
szilard kergenek (
litoszfera
) es vizburkanak (
hidroszfera
) felulete. Azokon a bolygokon, amelyeknek van legkore, a domborzat az imenti ket szfera es az
atmoszfera
hatarfelulete. A domborzat legjobban leirhato jellemz?je vertikalis tagolodas, ezert alapfogalma a
tengerszint feletti magassag
. A foldrajz pusztan leirja a foldfelszint, a
foldtorteneti korokban
folyamatosan valtozo domborzati elemek (
siksag
,
domb
,
hegy
,
volgy
stb.) behatobb vizsgalataval a
geomorfologia
foglalkozik. A termeszettudomanyi diszciplinak nagy resze vizsgalja a domborzatnak a
biotikus
(peldaul allatfoldrajz, mez?gazdasagtan) es az
abiotikus kornyezetre
(peldaul klimatologia, meteorologia) gyakorolt hatasat, s?t, maguk a domborzati viszonyok az abiotikus tenyez?k lenyeges reszei. A viz alatti domborzat kutatasaval a
batimetria
foglalkozik.
Mas megfogalmazas szerint a domborzat a Fold terszinformainak osszessege, a foldfelszin fugg?leges tagozodasa.
[1]
- ↑
Ertelmez?:
Magyar Ertelmez? Keziszotar I-II.
Budapest: Akademiai. 1987.