A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
A
jogtudomanyban
a
dologi jog
a
jogrendszer
es ezen belul els?sorban a
maganjog
azon reszet jelenti, amely a
szemelyek
szamara abszolut jogok kereteben jogi uralmat biztosit a rendelkezesre allo vagyoni ertek? javak felett.
[1]
Abszolut szerkezet?
(in rem)
vedelmet elvez? jogok a
tulajdonjog
es a
korlatolt dologi jogok
, amelyeket magukat is dologi jogoknak nevezunk.
A dologi jog fogalma a
romai jogban
meg nem jelent meg, azonban az in rem vedelemben reszesul? jogviszonyokat mar Gaius is kulon reszkent targyalta konyvenek a dolgokrol
(De rebus)
irt fejezeteben.
[2]
[3]
A dologi jog, illetve a dologi jogok szembeallithato(k) a
kotelmi joggal
, illetve a kotelmi jogokkal, amelyek nem mindenkivel szembeni, hanem csak meghatarozott szemellyel (szemelyekkel) szemben elveznek vedelmet, pontosabban csak meghatarozott szemellyel (szemelyekkel) szemben illetik meg a jogosultat. Ilyenek peldaul a
szerz?des
, a
szerz?desen kivuli karokozas
vagy a
jogalap nelkuli gazdagodas
alapjan fennallo jogok.
- Lenkovics Barnabas:
Dologi jog
, Eotvos Jozsef Konyvkiado, Budapest, 2008
- Molnar Imre & Jakab Eva:
Romai jog
, Leges, diligens, Szeged, 2008
- ↑
Dologi jog
, 14. o.
- ↑
Romai jog
, 162. o.
- ↑
Dologi jog
, 11. o.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]