Dologi jog

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol

A jogtudomanyban a dologi jog a jogrendszer es ezen belul els?sorban a maganjog azon reszet jelenti, amely a szemelyek szamara abszolut jogok kereteben jogi uralmat biztosit a rendelkezesre allo vagyoni ertek? javak felett. [1]

Abszolut szerkezet? (in rem) vedelmet elvez? jogok a tulajdonjog es a korlatolt dologi jogok , amelyeket magukat is dologi jogoknak nevezunk.

Tortenete [ szerkesztes ]

A dologi jog fogalma a romai jogban meg nem jelent meg, azonban az in rem vedelemben reszesul? jogviszonyokat mar Gaius is kulon reszkent targyalta konyvenek a dolgokrol (De rebus) irt fejezeteben. [2] [3]

Tulajdonsagai [ szerkesztes ]

A dologi jog, illetve a dologi jogok szembeallithato(k) a kotelmi joggal , illetve a kotelmi jogokkal, amelyek nem mindenkivel szembeni, hanem csak meghatarozott szemellyel (szemelyekkel) szemben elveznek vedelmet, pontosabban csak meghatarozott szemellyel (szemelyekkel) szemben illetik meg a jogosultat. Ilyenek peldaul a szerz?des , a szerz?desen kivuli karokozas vagy a jogalap nelkuli gazdagodas alapjan fennallo jogok.

Hivatkozasok [ szerkesztes ]

  • Lenkovics Barnabas: Dologi jog , Eotvos Jozsef Konyvkiado, Budapest, 2008
  • Molnar Imre & Jakab Eva: Romai jog , Leges, diligens, Szeged, 2008

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. Dologi jog , 14. o.
  2. Romai jog , 162. o.
  3. Dologi jog , 11. o.

Forrasok [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]