Dollarjel

A(z) ?$” szocikk ide iranyit at. Hasonlo cimmel lasd meg: $ (egyertelm?sit? lap) .

Ez a szocikk az irasjelr?l szol. Hasonlo cimmel lasd meg: dollar (egyertelm?sit? lap) .

A dollarjel (vagy pesojel ), $ a nemzetkozi penzforgalomban el?fordulo kulonboz? peso es dollar penznemeket jelol? devizajel .

Eredete [ szerkesztes ]

A jelet el?szor az 1770-es evekb?l szarmazo brit , amerikai , kanadai , mexikoi es egyeb spanyol-amerikai uzleti levelezesekben leltek fel, ahol a spanyol-amerikai pesora utalt, ^[1]^[2] amit a Brit-Eszak-Amerika teruleten spanyol dollar vagy piece of eight (?egy a nyolcbol?”) neven is ismert volt. Ez az ezustpenz szolgalt mintaul az 1785-ben bevezetett amerikai dollar es az uj, spanyol-amerikai ermek (a mexikoi peso , a perui 8-realos es a boliviai 8-solos ) szamara egyarant.

A legjobban dokumentalt elkepzeles szerint a dollarjel a spanyol es spanyol-amerikai grafikus roviditesb?l ( sziglabol ), a peso roviditesere hasznalt ?p ^s”-b?l szarmazik. Kes? 18. szazadi es korai 19. szazadi keziratok vizsgalata arra utal, hogy az s -et egyre inkabb a p fole irtak, amib?l a ?$”-ral egyenertek? karakter fejl?dott ki. ^[3]^[4]^[5]^[6]^[7]

Alternativ elmeletek [ szerkesztes ]

A dollarjel kialakulasaval kapcsolatban tobb mas elmelet is letezik, egyeseknek tulajdonitanak nemi tudomanyos alapot, masok amolyan nepetimologiak . ^[8]

Egy fugg?leges vonallal irva ($) [ szerkesztes ]

Athuzott 8-as [ szerkesztes ]

Az egyik elmelet szerint a dollarjel a nyolcas szam athuzasabol ered, ami pedig a nyolcas ermere utal. Az 1963 el?tti Oxford English Dictionary ezt tartotta a legvaloszin?bb magyarazatnak, bar a kes?bbi kiadasokban megkerd?jeleztek.

Spanyol dollarermek [ szerkesztes ]

Egy masik elgondolas szerint a dollarjelet a jelenlegi Bolivia teruleten, Potosiban vert spanyol dollarokon talalhato PTSI verdejel inspiralta. Az egymasra irt ?PTSI” bet?kb?l allo verdejel er?s hasonlosagot mutat az egyszer athuzott dollarjellel (lasd a fotot). A PTSI verdejel, ami a gyarmati id?szak legnagyobb penzverdejeben, Potosiban 1573 es 1825 kozott vert ezustermekre rakerult, szeles korben ismert lehetett az eszak-amerikai gyarmatokon.

Gorog mitologia [ szerkesztes ]

Egy tovabbi elmelet szerint a dollarjel alakja a gorog mitologia egyik istenet?l, Hermeszt?l szarmazik, aki a pasztorok, utazok, es a keresked?k istene is volt: a darumadar mellett jelkepeinek egyike volt a caduceus , egy hirnokbot, melyre ket kigyo tekeredik: ? .

A cinober alkimiai sziglaja [ szerkesztes ]

A dollarjellel gyakorlatilag megegyez? szimbolumot hasznaltak a cinober alkimiai sziglajakent , bar senki nem vetette fel komolyan, hogy ez lehetne a dollar jelenek eredete. ^[9]

Ket fugg?leges vonallal irva: $\mathrm {S} \!\!\!\Vert$ [ szerkesztes ]

B?vebben: Cifrao

Spanyol cimer [ szerkesztes ]

Egy ismert elmelet szerint a dollarjel a gyarmati ezustermekre, a realokra vert spanyol cimerb?l szarmazik. A realok (koztuk a spanyol dollar) Spanyolorszag amerikai es azsiai gyarmatain voltak forgalomban. Elfogadtak ?ket az eszak-amerikai angol koloniakon is, melyek kes?bb az Egyesult Allamok es Kanada reszeive valtak.

1492-ben II. Ferdinand aragoniai kiraly vezette be a Heraklesz oszlopai -szimbolumot, es a Non plus ultra latin mondast, ami azt jelentette, ?nincs [innet] tovabb”, azaz ?ez az [ismert] vilag vege”. Amikor Kolumbusz Kristof eljutott Amerikaba, a feliratot Plus ultrara valtoztattak: kb. ?innet [es] tovabb”.

A szimbolumot V. Karoly is szerepeltette cimereben, melyben Spanyolorszag Amerikai birtokait jelkepezte. Kes?bb arany- es ezustermekre vertek; ezek az ermek, melyeken Heraklesz oszlopai a Fold ket felgombje folott, ?S” alaku szalaggal atfogva lathatok, Amerikaban, Europaban es Azsiaban is hasznalatban voltak. A keresked?k a dollar vagy peso leirasa helyett ezt a szimbolumot rajzoltak le, ami fokozatosan leegyszer?sodott egy sima S-re, amin ket fugg?leges vonal halad at.

Az ?US” rovidites [ szerkesztes ]

A ket fugg?leges vonallal athuzott dollarjel az Egyesult Allamok monogramja (US), ami az Egyesult Allamok Penzverdeje (United States Mint) altal kibocsatott penzeszsakokon olvashato. Az egymasra irt U es S bet?k emlekeztetnek a tortenelmi duplan athuzott dollarjelre ? $\mathrm {S} \!\!\!\Vert$ : az 'U' alja beleolvad az 'S' also gorbejebe, igy csak a ket fugg?leges vonal marad. Ez az elmelet nem veszi figyelembe azt a tenyt, hogy a dollarjel mar az Egyesult Allamok megalakulasa el?tt is hasznalatban volt. ^[10]

?Unit of silver” [ szerkesztes ]

Egy masik elmelet szerint a ?unit of silver”, azaz ?ezustegyseg” kifejezesb?l szarmazik. Az amerikai forradalom el?tt az arakat gyakran spanyol dollarban adtak meg. Az ar megadasakor a nagybet?s 'S' jelezte, hogy ezustr?l van szo, az erre rairt nagybet?s 'U' pedig az egyseget. Az 'U'-t az id?k folyaman fugg?leges vonalakkal helyettesitettek.

Nemet taller [ szerkesztes ]

Olyan elkepzeles is letezik, mely szerint a dollarjel a nemet talleron talalhato szimbolumbol szarmaztathato. Ovason szerint ^[11] letezett olyan taller, melynek egyik oldala a keresztre feszitett Krisztust mutatta, a masikon keresztr?l logo kigyo lathato; a kigyo feje kozeleben az NU bet?k olvashatok, a kereszt masik oldalan a 21-es szam. Ez a Bibliaban Mozes negyedik konyvenek 21. fejezeteben szerepl? rezkigyora utal.

Romai sestertius [ szerkesztes ]

Egy tovabbi elmelet szerint a dollarjel egeszen az okori romai penzermeig, a sestertiusig vezethet? vissza, amit 'HS'-sel (eredetileg 'IIS'-sel) jeloltek. A bet?ket egymasra helyezve megkaphato a ketvonalas dollarjel.

Szamitogepes hasznalata [ szerkesztes ]

A ?$” szimbolum az Unicode -ban a Latin-1 kodtablabol megorokolt U+0024 kodpontot kapta.

A dollarjel azon keves szimbolumok egyike, melyek egyreszt univerzalisan megtalalhatok a szamitogepes karakterkeszletekben , masreszt a szamitogepes szoftverekben ritkan van szukseg az eredeti jelentesukre ? ezert a $ karaktert a szamitastechnikaban szamos, a penzzel nem osszefugg? celra alkalmazzak. ^[12] A programozasi nyelvekben valo hasznalata gyakran befolyasolta vagy kikovetelte az operacios rendszerekben es alkalmazasokban valo hasznalatat.

Programozasi nyelvek [ szerkesztes ]

$-t hasznaltak a BASIC nyelv regebbi verzioi a karakterlancok (stringek) jelolesere (pl. A$ ? a dollarjelet gyakran sztringnek ejtettek ki a valtozo nevenek kiolvasasakor). ^[12]
$-ral definialtak a Pascal nyelvbeli hexadecimalis konstansokat (pl. $FEA9). Ez igy van nehany Pascal-szer? nyelvben, mint az Object Pascal , es az assembly nyelv egyes variansaiban is. ^[12]
$-ral kezd?dnek a PHP nyelv es az AutoIt automatizalo szkriptnyelv valtozonevei , a Perl nyelv skalarvaltozoi es a Ruby globalis valtozoi is. ^[12]
A legtobb shell script -nyelvben, batch fajlokban stb. a $ kornyezeti valtozok , egyeb kulonleges valtozok jelolesere szolgal. ^[12]
$-t hasznalnak az ALGOL 68 nyelvben a transput format-regiok elhatarolasara.
A FORTRAN 66 tobb verziojaban a $ a kerd?jel alternativaja a karakterlancok elhatarolasara. ^[12]
$-t hasznalnak a TeX leironyelvben a matematikai regiok elhatarolasara. ^[12]
Tablazatkezel? programok , peldaul Microsoft Excel kepleteiben a $-jel abszolut hivatkozasra utal. ^[12]
A PL/M -ben a $ jelet lehet hasznalni azonositok szotagjai kozotti vizualis elvalasztasra. Peldaul a 'Some$Name' ugyanarra a valtozora utal, mint a 'SomeName'. (lasd meg: CamelCase .) ^[12]
A Haskell nyelvben a fuggvenyek kozotti precedenciat valtoztatja meg zarojelezes nelkul.
Szamos JavaScript -keretrendszer, koztuk a Prototype.js es a jQuery beepitett osztalya (common utility class) a $.
Az ASP.NET -ben a weboldal egy tag-jeben talalhato dollarjel arra utal, hogy egy kiertekelend? kifejezes fog kovetkezni.

Operacios rendszerek [ szerkesztes ]

A CP/M -ben, es igy az osszes DOS -verzioban ( 86-DOS , MS-DOS , PC-DOS s.i.t.) a $ zarja le a stringeket (Int 21h with AH=09h). ^[12]
$ -ral lehet a DOS parancssoraba specialis szekvenciakat illeszteni (pl. prompt $p$g). ^[12]
Microsoft Windows alatt a rejtett megosztasok nevenek vegere dollarjel kerul. Peldaul a \\server\megosztas elerhet? es bongeszhet?, mig a \\server\megosztas$ csak a nev pontos ismereteben erhet? el. A legtobb adminisztrativ megosztas vegere is pont kerul: meghajtonev$, ADMIN$, IPC$, PRINT$, FAX$. ^[12]
Unix-szer? rendszereken a $ gyakran resze a parancssori promptnak, a felhasznalo parancsertelmez?jet?l es kornyezeti beallitasaitol fugg?en.
Az LDAP cimtarprotokolljaban a $-t sorszeparatornak hasznaljak szamos attributumnal, peldaul a postalAddressnel. ^[12]

Alkalmazasok [ szerkesztes ]

$-ral jelzik a sorveget tobb szovegszerkeszt?ben : ed , ex , vi , pico , es ebb?l kovetkez?en: ^[12]
$ elegiti ki a sor vagy string veget a sedben , grepben es a POSIX es Perl regularis kifejezeseiben . ^[12]

Dollarjelet, illetve pesojelet hasznalo penznemek [ szerkesztes ]

Reszletesen lasd: dollar es peso .

A dollart es pesot hasznalo orszagokon kivul nehany mas orszag penznemet is $ szimbolummal jelolik, koztuk:

Nicaraguai cordoba (altalaban C$-kent irjak)
Szamoai tala (a dollar szo atirasabol)
Tongai pa?anga

Kivetel a Fulop-szigeteki peso , melynek devizajelet igy irjak: .

Dollarjellel jelzik neha a malaj ringgitet (ami a helyi dollart valtotta fel, es egy id?ben malaj dollarnak is hivtak), bar a dollarjelet mar nem hasznaljak hivatalosan.

Egyes penznemek a dollarjelre emlekeztet?, de ket fugg?leges vonallal rajzolt cifrao -t $(\mathrm {S} \!\!\!\Vert )$ hasznaljak:

Egyeb jelentesei [ szerkesztes ]

A dollarjelnek negativ konnotacioi is vannak, a kapzsisag vagy a rengeteg penz kifejezesere, mint a ? Micro$oft ”, ? George W. Bu$h ” vagy ? Lar$ Ulrich ” eseteben.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

↑ Lawrence Kinnaird (July 1976). "The Western Fringe of Revolution," The Western Historical Quarterly 7(3) , 259.
↑ " Origin of Dollar Sign is Traced to Mexico ", Popular Science 116 (2): 59, 1930, ISSN 0161-7370 , < https://books.google.com/books?id=4ykDAAAAMBAJ&printsec=frontcover#PPA59,M1 >
↑ Florian Cajori ([1929]1993). A History of Mathematical Notations (Vol. 2), 15-29.
↑ Arthur S. Aiton and Benjamin W. Wheeler (May 1931). "The First American Mint" , The Hispanic American Historical Review 11(2) , 198 and note 2 on 198.
↑ Nussbaum, Arthur . A History of the Dollar . New York: Columbia University Press, 56 . o. (1957. majus 22.) ?The foreign coins remained in circulation [in the United States], and the more important among them, especially the Spanish (including the Mexican) dollars, were declared by Congress on February 9, 1793, to be legal tender. The dollar sign, $, is connected with the peso, contrary to popular belief, which considers it to be an abbreviation of 'U.S.' The two parallel lines represented one of the many abbreviations of 'P,' and the 'S' indicated the plural. The abbreviation '$.' was also used for the peso, and is still used in Argentina.”
↑ Riesco Terrero, Angel (1983). Diccionario de abreviaturas hispanas de los siglos XIII al XVIII: Con un apendice de expresiones y formulas juridico-diplomaticas de uso corriente . Salamanca: Imprenta Varona, 350. ISBN 84-300-9090-8
↑ Bureau of Engraving and Printing: ' What is the origin of the $ sign?' in FAQ Library . [2015. majus 5-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2010. december 14.)
↑ F. Cajori discusses the origins of the slash-8, the Potosi mint mark, the Pillars of Hercules, the "U.S.", the Roman sestertius, and the Boaz and Jachin theories and discounts them in A History of Mathematical Notations (Vol. 2), 15-20.
↑ Gettings, Fred. The Dictionary of Occult, Hermetic, and Alchemical Sigils and Symbols . London: Routledge & Kegan Paul Ltd, 86. o. (1981). ISBN 0-7100-0095-2
↑ James, James Alton. Oliver Pollock: The Life and Times of an Unknown Patriot . Freeport: Books for Libraries Press, 356. o. [1937] (1970). ISBN 9780836955279
↑ Ovason, David. The Secret Symbols of the Dollar Bill . Harper Paperbacks (reprint) (2004. november 30.). ISBN 0-06-053045-6
↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ ^j ^k ^l ^m ⁿ ^o Dollar Sign ($) (PDF). (Hozzaferes: 2010. marcius 28.) (Note: this paper essentially reproduces an older version of this Wikipedia article.)

Forrasok [ szerkesztes ]

Forditas [ szerkesztes ]

Ez a szocikk reszben vagy egeszben a Dollar sign cim? angol Wikipedia-szocikk ezen valtozatanak forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

Informatikai portal ? osszefoglalo, szines tartalomajanlo lap

[1] Lawrence Kinnaird (July 1976). "The Western Fringe of Revolution," The Western Historical Quarterly 7(3) , 259.

[2] " Origin of Dollar Sign is Traced to Mexico ", Popular Science 116 (2): 59, 1930, ISSN 0161-7370 , < https://books.google.com/books?id=4ykDAAAAMBAJ&printsec=frontcover#PPA59,M1 >

[3] Florian Cajori ([1929]1993). A History of Mathematical Notations (Vol. 2), 15-29.

[4] Arthur S. Aiton and Benjamin W. Wheeler (May 1931). "The First American Mint" , The Hispanic American Historical Review 11(2) , 198 and note 2 on 198.

[5] Nussbaum, Arthur . A History of the Dollar . New York: Columbia University Press, 56 . o. (1957. majus 22.) ?The foreign coins remained in circulation [in the United States], and the more important among them, especially the Spanish (including the Mexican) dollars, were declared by Congress on February 9, 1793, to be legal tender. The dollar sign, $, is connected with the peso, contrary to popular belief, which considers it to be an abbreviation of 'U.S.' The two parallel lines represented one of the many abbreviations of 'P,' and the 'S' indicated the plural. The abbreviation '$.' was also used for the peso, and is still used in Argentina.”

[6] Riesco Terrero, Angel (1983). Diccionario de abreviaturas hispanas de los siglos XIII al XVIII: Con un apendice de expresiones y formulas juridico-diplomaticas de uso corriente . Salamanca: Imprenta Varona, 350. ISBN 84-300-9090-8

[7] Bureau of Engraving and Printing: ' What is the origin of the $ sign?' in FAQ Library . [2015. majus 5-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2010. december 14.)

[8] F. Cajori discusses the origins of the slash-8, the Potosi mint mark, the Pillars of Hercules, the "U.S.", the Roman sestertius, and the Boaz and Jachin theories and discounts them in A History of Mathematical Notations (Vol. 2), 15-20.

[9] Gettings, Fred. The Dictionary of Occult, Hermetic, and Alchemical Sigils and Symbols . London: Routledge & Kegan Paul Ltd, 86. o. (1981). ISBN 0-7100-0095-2

[10] James, James Alton. Oliver Pollock: The Life and Times of an Unknown Patriot . Freeport: Books for Libraries Press, 356. o. [1937] (1970). ISBN 9780836955279

[11] Ovason, David. The Secret Symbols of the Dollar Bill . Harper Paperbacks (reprint) (2004. november 30.). ISBN 0-06-053045-6

[Dollar_Sign_($)-12] ↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ ^j ^k ^l ^m ⁿ ^o Dollar Sign ($) (PDF). (Hozzaferes: 2010. marcius 28.) (Note: this paper essentially reproduces an older version of this Wikipedia article.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

Irasjelek
$ A magyar tipografiaban nem hasznalt jelek, valamint az elterjedtebb idegen vagy koznyelvi elnevezesek zarojelben vannak megadva. pont `.` kerd?jel `?` ( `¿`) felkialtojel `!` ( `¡`) vessz? `,` pontosvessz? `;` kett?spont `:` harom pont `…` ( `...`) aposztrof (hianyjel) `’ (')` idez?jelek `? ” ≫ ≪ (" ")` zarojelek `( ) [ ] { } 〈〉` nagykot??, gondolat? es parbeszedjel – ( — ) kot?jel `? (- ?)` szokozok
Tovabbi irasjelek
csillagjel `` jegyzetjel `¹` stb. keresztjel `†` `‡` ferde vonal, tortvonal (?perjel”) `/` paragrafusjel `§` hullamvonal (tilde) `~` ismetlesjel `″` fordits!* jel `˙ /.` et jel `&` kukac ( at jel) `@`
Szamokkal hasznalt irasjelek
osszeadas jele `+` kivonas jele `?` szorzas `?` v. `×` v. `*` osztas `:` v. `/` v. `÷` egyenl?segjel `=` fokjel `°` perc- `′` es mp-jel `″` szazalekjel `%` vo. `‰`, `‱` szamjel (kett?s kereszt) `#` es `<` `>` `±` `^` `√` `?` stb.
Penznemjelek
altalanos penznemjel `¤`, euro `€`, font `￡`, dollar `$`, stb.
Egyeb tipografiai jelek
alahuzasjel `_` allo vonal (virgula) `\| \|` bekezdesjel `¶` diszpont (bullet) `•` kozeps? pont (interpunct) `·` forditott tortvonal `\` haztet? `^`
Diakritikus jelek
eles , tompa es kupos ekezet , hacsek , trema , tilde , karika , horog , athuzas stb.
A karaktertablakban
ISO/IEC 8859-2 : a kozep-europai bet?ket es irasjeleket tartalmazo szabvany ASCII es 852-es kodlap
Sablon:Irasjelek m v sz