A dokumentumfilm szeles kategoriaja azon filmeknek, melyek celja a valosag "dokumentalasa". Ez lehet vizualis abrazolas is szavak, cselekmenyes tortenet nelkul; de leggyakrabban valos esemenyekr?l es emberekr?l szol, tenyeken alapul. Utobbi eredete a filmhiradokban gyokerezik.

A m?faj megnevezese a francia Documentaire kifejezesb?l szarmazik, amelyet eredetileg utifilmekre hasznaltak.

Sok eszteta szerint az igazi dokumentumfilmnek tartalmaznia kell a szocialis ertekeket, azzal a cellal, hogy a tarsadalmi es gazdasagi korulmenyeken javitani lehessen.

Tortenete [ szerkesztes ]

Angliaban Scott kapitany deli sarki expediciojarol gyartottak 90 perces dokumentumfilmet, ami 1911 -ben jelent meg. Az USA -ban D. W. Griffith forgatta a Pancho Villa altal vezetett mexikoi nepfelkelesr?l szolo filmet, melyeket m?termi felvetelekkel kombinalt ossze. 1914 -ben John Ernest es George M. Williamson tengeri filmeket keszitettek. A kreativ filmes dokumentarizmus az USA -ban Robert Flaherty filmjeivel szuletett meg 1922 -ben, aki az eszkimok eleter?l forgatott filmeket.

A Szovjetunioban Dziga Vertov letrehozta az orosz dokumentaristakat osszegy?jt? Kinoglanzt a 20-as evekben . Itt vagasi es egyeb kepmanipulacios eljarasokat alkalmaztak. Leghiresebb filmje a rejtett kameras technikat hasznalo Ember a felvev?geppel lett. Szergej Mihajlovics Eisenstein Oktober cim? filmje a szocialista forradalom elmenyeit egy dokumentumfilm hitelessegevel keltette eletre. A szovjet filmesek munkai gyakran szolgaltak propagandafilmnek.

A kor filmjei nem foglalkoztak a tarsadalom mondanivaloival. A Nanook viszont bebizonyitotta, hogy a mindennapi elet bemutatasa is kelthet dramai hatast a nez?kben. Vertovek megmutattak, hogy a szovjet montazs alkalmazasaval befolyasolhatjak a nez?k erzelmeit. Walter Ruttmann 1927 -ben bemutatott Berlin, egy nagyvaros szimfoniaja cim? mozija mar impresszionista hatast ert el. A kovetkez? evtizedben Grierson, skot tudos a kommunikacios media tarsadalomra gyakorolt hatasat tanulmanyozta.

Leni Riefenstahl ^[1] Az akarat diadala , illetve a Berlini Olimpia cim? filmjei leny?goz? er?vel mutattak be a nacizmus filmkeszitesre gyakorolt hatasat. Leni eredeti kepi es kamerai megoldasokat alkalmazott filmjeiben. Az el?bbi a nemzetiszocialista part nurnbergi taggy?lesen keszult, a masik a nemetseg faji fels?bbrend?segenek allit emleket, Gobbels utasitasa es izlese szerint.

A Szovjetunio propagandafilmjeit gyakran hires filmrendez?k keszitettek, peldaul Jean Renoir . A masodik vilaghaboru kirobbanasat kovet?en a dokumentumfilm szarnyalasa kezd?dott meg Hollywoodban, a haborus propagandafilm elere Frank Capra , John Huston es Walt Disney allt.

A vilaghaboru vege visszaesest okozott a dokumentumfilm gyartasban. Kelet-Europaban az allami tamogatas reven szunet nelkul szulettek meg a kozponti kormanyzatok propagandafilmjei. Magyarorszagon Gyarmathy Livia , Ember Judit , Forgacs Peter , Cs?ke Jozsef es Sara Sandor valtak elismert dokumentumfilmesse.

Napjainkban nem egy m?holdas televizio csatorna m?kodik, amely napi 24 orajaban kizarolag dokumentum filmeket sugaroz: Spektrum, National Geographic.

Jatekfilmesek dokumentumai [ szerkesztes ]

A leghamisabb film a dokumentumfilm ? irja Francois Truffaut . Godard viszont egesz eleteben egy vegtelen filmhiradot szeretett volna kesziteni. Ismert vandormotivum az a rendez?i vagy, hogy milyen jo is volna egy gyufasskatulyarol filmet csinalni.

Meg mindig a dokumentumok hamissaganal tartunk. Ha a filmrendez?k titkos vagyat, hogy ugyanis filmet lehetne csinalni egy gyufaskatulyarol , valaki megvalositana ? azt a filmet csakis fikciokent bamulhatnank. (Kulonben mi ertelme volna, hogy a vasznon nezzuk, s ne a dohanyzoasztalon?) Alfred Hitchcock legdedelgetettebb terve az volt, hogy az etel, a taplalek korforgasarol forgat nagy filmet. ? talan dokumentumnak hitte volna (a vilag els? nem-hazug dokumentumfilmjenek), a nez? fikcios jatekfilmnek.

Ket megkerulhetetlen peldanal id?znek kicsit el, a dokumentumfilm tortenetenek klasszikusainal. A Nanook (es Flaherty masik sokat idezett klasszikusa, a Louisianai tortenet ) hamisitatlan jatekfilm, mindkett? megrendezett jelenetekre epul. Az a furcsa bennuk azonban, s azert (is) remekm?vek, mert jatekfilmkent sem hamisak: igazi dokumentumok. Ilyen furcsa es logikatlan a m?veszet.

S itt a harmadik pelda. ?A kecske es a fust”. Bunuel egy elkepeszt?en nyomor pusztitotta videken forgat, ahol term?fold nincs, csak sziklak, s a kenyer ismeretlen. A nyomorgok sziklarol lezuhant kecske husat eszik. Bunuel turelmetlenul kiigazitja a valosagot. Nem varta ki, mig a kecske lezuhan: lelovette a sziklan. Arulkodo kis fustfelh? gomolyodik a kep bal sarkan. Csalt a rendez?. Aprosag talan, de az mar nem, hogy filmjenek alapja, kiindulopontja is vitathato talan. Ugyanis, mint Bunuel kes?bb elmondja, a Hurdes videkenek csak a fels? taja k?sivatagi, kenyer es noveny nelkuli pokol, jo nehany hurdesi telepules nem el nyomorban. A film err?l hallgat. A szikar tenyfeltaro alapreteg folebe kerekedik a metafizikai sik. A filmet athatja a halal mindenhatosaga, a kakasfej-letepesi viadaltol a filmet zaro ejjeli?r-szovetsegeig. A rendez?k nem avatkoznak a valosagba, csak atitatjak sajat szemelyisegukkel.

Magyar dokumentumfilm [ szerkesztes ]

A magyar dokumentumfilmes hagyomanyra szembeszok?en jellemz? a szubjektiv fogalmazas es latasmod. ?Emberleptek? hagyomany” ? irta egy meltatas a Pocspetrire celozva, jogosan. A Recsk , a Csepl? Gyuri , ^[2] A Dunanal megkerulhetetlen peldaja is ide kivankozik. E filmek erzelmekhez (is) szolnak. Bennuk aldozatok beszelnek es emlekeznek. Gyakoriak a konnyek. Egyedi sorsokat kovetnek. Jatekfilmes elemekkel elnek, s?t gyakran zavarba ejt?en a jatekfilm hataran imbolyognak. Nem targyilagos oknyomozas ez a folyamat, hanem hinaros sorsokba merules, veletlenekkel, elkanyarodasokkal, z?rzavarral.

A legjelent?sebb dokumentumfilm fesztivalokat Bolognaban , Brusszelben , Budapesten , Lipcseben , Edinburgh -ben es Velenceben rendezik.

Dokumentumfilmek szavak nelkul [ szerkesztes ]

Kiserleti dokumentumfilmek koze soroljak a Qatsi trilogiat ( Koyaanisqatsi , Powaqqatsi , Naqoyqatsi ) es a Vilagok arca: Baraka -t, melyek egyedi filmes nyelvezetukr?l valtak ismertte. Nem tartalmaznak szovegeket, dialogusokat, csak zenevel es keppel abrazolnak.

Dokumentumfilmes m?fajok [ szerkesztes ]

• Portrefilm
• Werkfilm
• Koncertfilm
• Termeszetfilm
• Utifilm
• Ismeretterjeszt? film

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• forras: Bikacsy Gergely irasa a Filmvilagbol. (jatekfilmesek dokumentumai es a magyar dokumentumfilm resz) ^{[ forras? ]}
• Dokumentumfilm link-gy?jtemeny: http://www.dokumentumfilm.lap.hu/
• Dokumentumfilm-sorozatok: https://archive.today/20121130053639/dokumentumfilmek.blogspot.com/
• Patkos Daniel: A hazug varazsdoboz (Az al-dokumentumfilmek manipulacios technikai)
• Paul Rotha: A dokumentumfilm ; ford. Maar Gyula, Sandor Andras; Magyar Filmtudomanyi Intezet es Filmarchivum, Budapest, 1961 ( Filmm?veszeti konyvtar )
• John Grierson: Dokumentumfilm es valosag ; ford. Ivanyi Norbert; Magyar Filmtudomanyi Intezet, Budapest, 1964 ( Filmm?veszeti konyvtar )
• A hirado- es dokumentumfilm problemai ; val., szerk. Homorody Jozsef, Sallay Gergely, ford. Filmtudomanyi Intezet munkakozossege; Magyar Filmtudomanyi Intezet es Filmarchivum, Budapest, 1965 ( Filmm?veszeti konyvtar )
• Beszelgetes a dokumentumfilmr?l. Gy?jtemeny. Informacios anyag ; bev. Darday Istvan,interjuk Poros Geza et al.; Nepm?velesi Intezet, Budapest, 1980
• Beszelgetesek a dokumentumfilmr?l ; szerk. Durst Gyorgy, Kovacs Sandor, Poros Geza; NPI, Bp., 1982
• Zalan Vince: Fejezetek a dokumentumfilm torteneteb?l ; Magyar Filmtudomanyi Intezet es Filmarchivum, Bp., 1983 ( Filmm?veszeti konyvtar )
• A XX. szazad els? fele a korszak dokumentumfilmjeinek tukreben. Szovegkonyv ; szerk. Fischer Ferenc; University Press, Pecs, 1999
• Rejt?zkod? tortenelem. 50 ev 100 dokumentumfilmje. Tanulmanyok, dokumentumok az elmult evtizedek filmjeib?l ; szerk. Kisfaludy Andras, kozrem. Gereb Anna; MADE, Budapest, 2003
• A rendszervaltozas dokumentumfilmjei ; szerk. Varga Tamas; MADE, Budapest, 2003
• Toth Klara: A lathatatlan orszag. A magyar dokumentumfilm es a media, 1992?2010 ; Magyar Szemle Alapitvany, Budapest, 2011 ( Magyar szemle konyvek )
• Sarkozy Reka: Elbeszelt multjaink. A magyar tortenelmi dokumentumfilm utja ; 1956-os Intezet?L'Harmattan, Budapest, 2011
• A befogado kamera. Beszelgetesek magyar dokumentumfilmesekkel ; szerk. Fenyvesi Kristof; Irott Szo Alapitvany, Budapest, 2016
• Lakatos Robert Arpad: Rendez?i beszelgetesek. A jatekfilm dokumentarizmusa es a dokumentumfilm megrendezettsege ; Erdelyi Magyar Filmszovetseg?M?vel?des, Kolozsvar, 2016 ( EMFSZ fuzetek )
• Lakatos Robert Arpad: Dokumentumfilmes hatasok a jatekfilmben. Kozep-kelet-europai filmes karrierek kezdete az ezredfordulot kovet? evekben ; Erdelyi Muzeum-Egyesulet, Kolozsvar, 2017
• Sarkozy Reka: Kinek a tortenelme? Emlekezet, politika, dokumentumfilm ; OSZK?Gondolat, Budapest, 2018
• St?hr Lorant: Szemelyesseg, jelenlet, narrativitas. Paradigmavaltas a kortars magyar dokumentumfilmben ; Gondolat, Budapest, 2019
• 100 magyar dokumentumfilm, 1936?2013. Fejezetek a magyar dokumentarizmus torteneteb?l ; szerk., el?szo Buglya Sandor; MMA, Budapest, 2022
• Biczo Gabor?Soos Zsolt?Szabo Henriett: Kisvilagok. Kelet-magyarorszagi telepulesek kortars tarsadalmi folyamatai es dokumentumfilmes abrazolasa ; DE GYGYK, Hajduboszormeny, 2022 ( Studia Cingarorum )

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• Mannheimi tizenkett?