A dobb?r rezgese hangot kelt
A
dob
ut?s hangszer, fogalmaba sokfele, m?kodesi elveben, mereteben, anyagaban jelent?sen kulonboz?
hangszer
tartozik. Legjellemz?bben
membranofon
(kifeszitett hartya rezgese altal hangot ado) hangszerek tartoznak ide, de sok
idiofon
(szilard test rezgese altal hangot ado) hangszert is dobnak nevezunk. Kozos bennuk az, hogy megutessel szolaltatjak meg, es altalaban tompa,
felhangszegeny
, rovid lecsengesi idej?, ?dobolo” hangot adnak.
A dob leggyakrabban egy nagyjabol kor keresztmetszet? ureges test, melynek egyik, vagy mindket vegere b?r vagy ujabban m?anyag hartyat feszitenek. A dob teste keszulhet kivajt, kiegetett fatorzsb?l, ahogyan a leg?sibb dobok keszultek, hordoszer?en osszeillesztett dongakbol, retegelt furnerlemezb?l, femb?l, keramiabol, m?anyagbol es meg sokfele mas anyagbol.
A dobb?r, a membran rogzitesere, megfeszitesere is sokfele modszer alakult ki a hangszer tortenete soran, ekekkel, szegekkel, kotelekkel, b?rszijakkal es ezek kombinacioival lehet a b?rt a megfelel? feszessegre hangolni. A mai doboknal a legelterjedtebb eljaras, hogy a b?r peremet el?szor egy femgy?r?re tekerik, majd azt egy femkeret kozvetitesevel csavarokkal feszitik a dob testere.
A test formaja is sokfele lehet: az
ustdob
femb?l keszul, es ust formaju; a
salsaban
hasznalt
timbales
szinten femb?l van, de hengeres, a masik vegen nyitott. A szinten karibi
konga
karcsu hordoformaju, keszitesi modja is ennek megfelel?; a
samandobnak
szinte nincs is teste, az egesz egy keskeny keretre feszitett b?r. A kisdob vagy
perg?dob
teste lapos, alul-felul membranja van, az alsohoz perg?hur feszul; a
tom-tom
egy vagy ket membranos lehet, utobbi valtozataban az also membran perg?hur nelkuli. A membran atmer?je, vastagsaga, rugalmassaga, a test formaja, terfogata, nyitott vagy zart jellege egyuttesen hatarozzak meg a dob hangzasat.
Aceldobokon
jatszo ?steelband”
A
resdobok
leggyakrabban fabol keszult ureges testek, melyek egyik feluleten hosszu, egyenes vagy mas, meghatarozott formaju hasitek van, amely ugy gyengiti meg a test szerkezetet, hogy az ? a dob b?rehez nemileg hasonloan ? ut?vel rezgesbe hozhatova, megszolaltathatova valik. Legjellemz?bb el?fordulasi helyuk az
egyenlit?
menten a bolygonkat korbeolel? sav, a
Kongo
, az
Amazonas
videke es
Oceania
, talan azert, mert els?sorban ebben az ovezetben talalhatoak azok a fak, melyek anyaga alkalmas ilyen hangszer keszitesere.
A resdobok merete valtozatos: nehany centimetert?l a tiz meteresig terjedhet. A nagyobb meret? dobokat
beszel? dobnak
hasznaltak, hangerejukre jellemz?, hogy tiz-husz kilometerre is tudtak uzeneteket tovabbitani veluk.
Dobnak nevezhetjuk meg a
Trinidad es Tobago
-ban honos nepszer?, 55
gallonos
olajoshordobol keszult idiofon hangszert, az
aceldobot
. Ez csak kinezete es hasznalata alapjan hasonlit dobhoz, valojaban egy igen kifinomult dallamhangszer. Leginkabb a behangolt
gong
-sorozatokra emlekeztet, azzal a kulonbseggel, hogy egy hangszer tobb hangmagassagot is kepes megszolaltatni.
Japan
taiko
dob behangolasa
A
dobfelszereles
a modern nyugati
jazz
- es szorakoztatozene igenyeinek megfelel?en jott letre. Sokfele ut?hangszert gy?jt ossze, egyesit magaban olyan modon, hogy egyetlen zenesz kezelhesse ?ket. A hagyomanyos membranos dobokon kivul, mint a kisdob, a tom-tom, a nagydob, meg
cintanyerok
,
kolompok
, fadobok es egyeb ut?hangszerek tartozhatnak hozza.
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
Zeneportal
? osszefoglalo, szines tartalomajanlo lap