A diszkurziv paradoxon , mas neven diszkurziv dilemma , doktrinalis paradoxon vagy biro-paradoxon a tarsadalmi valasztasok elmeletenek egyik alapvet? paradoxona , ami nagy vonalakban azt mondja ki, hogy racionalis velemenyek tobbsegi szavazassal torten? osszegzese nem feltetlenul eredmenyez racionalis velemenyt. Mas megfogalmazasban: ha a resztvev?k arrol szavaznak, hogy egy bizonyos kovetkeztetes premisszai igazak-e, majd az eredmeny alapjan eldontik, hogy biztosan igaz-e a konkluzio , az nem feltetlenul ugyanazt az eredmenyt adja, mintha kulon-kulon dontenenek a konkluziorol, majd szavaznanak rola. A paradoxonnak nagy jelent?sege van a jogban es a tarsadalmi valasztasok elmeleteben .

Egy pelda a paradoxonra: Y bepereli X-et szerz?desszegesert. Ha a szerz?des ervenyes volt es X valoban megszegte, akkor (es csak akkor) karteritest kell fizetnie. A harom biro velemenye a tablazatban lathato. Mindharmuk velemenye racionalis abban az ertelemben, hogy akkor es csak akkor itelnek karteritest, ha annak a ket feltetele fennall; a kozos tobbsegi dontesre azonban ez mar nem igaz.

Ha tehat a birok arrol szavaznak, hogy fennallnak-e a karterites feltetelei (premissza-alapu megkozelites), akkor arra az eredmenyre jutnak, hogy a karteritest meg kell fizetni, ha viszont kozvetlenul arrol, hogy kell-e karteritest fizetni (konkluzio-alapu megkozelites), akkor arra, hogy nem.

Altalanosabban megfogalmazva, ha adott logikailag osszefugg? allitasok egy halmaza, es minden szavazo egy logikailag konzisztens velemenyt formal arrol, hogy melyik igaz es melyik hamis, akkor az egyes allitasokrol valo tobbsegi szavazassal kapott velemeny mar nem feltetlenul lesz konzisztens.

A paradoxon a Condorcet-paradoxon altalanositasanak is felfoghato: a preferencia-rendezes is egy specialis velemeny. Hasonloan ahhoz, ahogy a Condorcet-paradoxon altalanosithato minden termeszetes szavazasi eljarasra ( Arrow-tetel ), a diszkurziv paradoxon altalanositasa a List?Pettit-tetel , ami szerint a kollektiv dontes nemcsak a tobbsegi szavazasnal lehet ellentmondasos, hanem minden olyan velemenyosszegzesi eljarasnal , ami teljesit nehany termeszetes feltetelt.

Forrasok [ szerkesztes ]

• Csaji Balazs Csanad: A velemenyosszegzes problemai (a racionalis kollektiv donteshozas korlatairol) , diplomamunka , ELTE-BTK, 2006

Irodalom [ szerkesztes ]

• List, C. and Pettit, P.: Aggregating Sets of Judgments: Two Impossibility Results Compared , Synthese 140 (2004) 207?235

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Judgment aggregation ? Christian List ismertet?je es irodalomjegyzeke a paradoxonrol
• Politikai filozofia.lap.hu - linkgy?jtemeny

Ez a jogtudomannyal kapcsolatos lap egyel?re csonk (er?sen hianyos). Segits te is, hogy igazi szocikk lehessen bel?le!