|
|
Ez a szocikk vagy szakasz
lektoralasra
, tartalmi javitasokra szorul.
A felmerult kifogasokat
a szocikk vitalapja
reszletezi (
vagy extrem esetben a szocikk szovegeben elhelyezett, kikommentelt szovegreszek
).
Ha nincs indoklas a vitalapon (vagy szerkesztesi modban a szovegkozben), batran tavolitsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejere ezt a sablont, ha az egesz cikk megszovegezese hibas. Ha nem, az adott szakaszba tedd, igy segitve a lektorok munkajat!
|
Szkennerek az Orszagos Szechenyi Konyvtarban
Digitalis jelfeldolgozasnak
(angolul
Digital Signal Processing, DSP)
vagy
digitalizalasnak
nevezzuk azt a folyamatot, amikor egy fizikai mennyiseget valamilyen modon
szamitogeppel
feldolgozhatova teszunk.
A digitalizalas szo a
digitalis
szobol ered, ?atalakitas digitalis formatumura” jelentessel. A fizikai dolgokat (melyek ?
analog
”, szamitogepek altal kozvetlenul nem kezelhet? formaban leteznek) valamilyen modon jellemezni kell digitalis formaban ahhoz, hogy azokkal a szamitogepek dolgozni tudjanak.
A digitalizalas nagyon tag fogalom: a digitalizalas pontos modja nemcsak a fizikai dologtol fugg, hanem attol is, hogy azt milyen celbol vagy modon akarjuk szamitogeppel felhasznalni.
A digitalis jelfeldolgozas f? temakorei a
hangdigitalizalas
,
digitalis kepfeldolgozas
, a
digitalis beszedfeldolgozas
es a
digitalis merestechnika
.
Mintavetelezesi eljaras
[
szerkesztes
]
A szamitogepek elterjedesevel szuksegesse valt a digitalis jelfeldolgozas hasznalata. Hogy egy analog jelet egy szamitogepen hasznaljunk, digitalizalnunk kell ezt egy analog/digitalis atalakito (A/D konverter) segitsegevel.
A digitalizalas altalaban 2 lepcs?b?l all:
mintavetelezes
es
kvantalas
. A mintavetelezeskor a jelek helye egyenl? osztalyokra osztodik, majd egyenertek? reprezentativ jelekre cserel?dnek, az azonos osztalyokban. A kvantalas alatt a reprezentativ jelek ertekei egy veges keszlet megkozelit? ertekeit veszik fel.
A kvantalas a digitalizalas azon resze, amikor is atalakitja az analog jel amplitudo ertekeit binaris szamokka, amelyeknek alapegysege a bit. A mintavetelezes es kvantalas m?velete megmutat nehany, a digitalizalt jel spektrumaban bekovetkez? jelent?s valtozast. Ezek a valtozasok nagymertekben fuggnek a kvantalas pontossagatol es a mintavetelezes gyakorisagatol, amelyek megfelel?en illeszkednek a digitalizalas felteteleihez.
Ahhoz, hogy megfelel? mintank legyen, a Nyquist-Shannon mintaveteli elvnek kell teljesulnie. Ez roviden annyit tesz, hogy a mintavetelezesi frekvencianak nagyobbnak vagy egyenl?nek kell lennie, mint a jel
savszelessegenek
ketszerese, felteve, ha megfelel?en van sz?rve. (A
savszelesseg
itt a frekvencia alternativaja.)
A digital-analog (D/A) atalakitot a digitalis jel analog jelle valo konvertalasahoz hasznaljuk. A digitalis szamitogep hasznalata a digitalis rendszerekben kulcsfontossagu.
Frekvenciatartomany
[
szerkesztes
]
Peldak a digitalizalasra
[
szerkesztes
]
Kepek digitalizalasa
[
szerkesztes
]
A
digitalis kep
numerikus reprezentacioja egy ketdimenzios kepnek. Attol fugg?en, hogy a kepfelbontas rogzitett, a digitalis kep lehet vektor vagy raszter tipusu.
A raszteres kepek veges ertekek halmaza, azaz kepelemek vagy pixelek. A digitalis kep allando szamu sor es oszlop pixelt tartalmaz. A pixelek a legkisebb elemek egy kepen, amelyek meghatarozzak egy pont szinarnyalatat. Jellemz?en a pixelek a szamitogep memoriajaban vannak tarolva, mint egy raszteres kep vagy raszteres terkep, egy ketdimenzios tomb kis egesz szamokbol. Ezek az ertekek gyakran vannak tovabbitva vagy tarolva tomoritett formaban.Raszteres kepeket lehet letrehozni a kulonboz? beviteli eszkozokkel es technikakkal, mint peldaul a digitalis fenykepez?gepek, szkennerek, koordinata-mer?gepek, szeizmografikus profilalkotok, es igy tovabb. El? lehet allitani ?ket tetsz?leges nem-kepadatokbol, mint peldaul a matematikai fuggvenyek vagy haromdimenzios geometriai modellek, amelyek a szamitogepes grafika reszterulete.
A felhasznalok akkor erintkeznek a raszteres kepekkel amikor digitalis fenykepez?gepekkel dolgoznak, amelyek tobb kep formatumot hasznalnak. Egyes digitalis fenykepez?gepek hozzaferest biztositanak szinte minden adathoz amit rogzitett a kamera, felhasznalva egy nyers kepformatumot. Az Universal Photographic Imaging Guidelines ( UPDIG) szerint ezek a formatumok akkor hasznalhatok, ha a fajlok a legjobb min?seg? kepek. Ezek a fajlformatumok lehet?ve teszik a fotos szamara a legnagyobb szint? ellen?rzest es pontossagot a kepek szerkeszteseben. Ezek hasznalatat gatolja a vedett informaciok gyakorisaga, de voltak mar olyan kezdemenyezesek, mint peldaul az OpenRAW amely befolyasolni probalta a gyartokat, hogy kiadjak ezeket a nyilvantartasokat a nyilvanossagnak. Masik lehet?seg lehet a Digital Negative (DNG), egy szabadalmaztatott Adobe termek.
Vektoros kepek a matematikai geometriabol (vektor) szarmaznak. Matematikailag kifejezve a vektor egy iranyitott szakasz, tehat rendelkezik irannyal es hosszal. Gyakran el?fordul, hogy a raszteres es vektoros elemeket osszekapcsoljuk egy kep megszerkesztesenel. Peldaul: egy reklamtabla eseteben a szoveg (vektor) es a fenykepek (raszter).
A korai digitalis faxok, mint a kabel kep atviteli rendszer evtizedekkel megel?zte a digitalis fenykepez?gepeket es a szamitogepeket. Az els? kep amit szkenneltek, taroltak es digitalis keppontokka alakitottak, a SEAC-en (Standards Eastern Automatic Computer) volt megjelenitve. A haladas a digitalis kepek teren folytatodott az 1960-as evekben. Projektek folytak tobbek kozott a Jet Propulsion laboratoriumnal, az MIT-n, a Bell laboratoriumnal es a Marylandi Egyetemen ahol digitalis kepeket hasznaltak, hogy korszer?sitsek a m?holdkepeket, fejlesszek az orvosi kepalkotast, a videotelefon technologiajat, a karakterfelismerest es javitsak a fenykepek min?seget.
Gyors fejl?dese a digitalis kepalkotasnak azzal kezd?dott, hogy kidolgoztak a mikroprocesszorokat az 1970-es evek elejen, amellyel parhuzamosan el?relepest ertek el a tarolasi es kijelz? technologiakban. A szamitogepes axialis tomografia feltalalasa, amely az X-sugarakkal keszit egy haromdimenzios targy egy ?szeleter?l” egy digitalis kepet, nagy jelent?seg? volt, az orvosi diagnosztikaban. Ugyanakkor az analog kepek digitalizalasa el?segitette a regeszeti leletek b?viteset es helyreallitasat es olyan teruleteken kezdtek hasznalni, mint a nuklearis medicina, a csillagaszat, a b?nuldozes, a vedelem es az ipar.
Hangok digitalizalasa
[
szerkesztes
]
3D targyak digitalizalasa
[
szerkesztes
]
Kapcsolodo fogalmak
[
szerkesztes
]
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]