A dializis veseelegtelenseg eseten a ver salakanyagoktol valo megtisztitasara szolgalo eljaras. Lenyege, hogy egy feligatereszt? hartya egyik oldalan a vert, masik oldalan a dializisoldatot aramoltatjak, es a salakanyagok a hartyan keresztul a verb?l a dializisoldatba mennek at. A dializis szo gorog eredet?, δι?λυσι? feloldast jelent. Nepi nevet, a vermosast az orvosok helytelenitik, mivel valojaban nem atmossak, hanem csak atsz?rik a vert.

Az els? dializist Georg Haas vegezte 1924-ben Gießenben. Az attorest Willem Kolff erte el 1945-ben a hollandiai Kampenben celofan hasznalataval, ami lehet?ve tette az ellen?rzott sz?rest. Nils Alwall keszuleke (1946) meg az odemafolyadekot is ki tudta sz?rni a szovetekb?l.

Modszerei [ szerkesztes ]

Ismertek testen beluli es testen kivuli modszerek aszerint, hogy a ver a testben marad-e, vagy kivezetik bel?le. A legtobbet alkalmazott testen kivuli modszer a hemodializis, de hasznaljak a hemofiltraciot es a hemodiafiltraciot is. A hemoperfuziot meregtelenitesre, az aferezist mas celokra, peldaul a maj egyes funkcioinak potlasara hasznaljak. A peritonealis dializist testen belul vegzik. A kezelest szakorvos vegzi, mivel mindezek a modszerek es mellekhatasaik ismerete atfogo tudast igenyel.

Hemodializis [ szerkesztes ]

Az eljaras a diffuzio elve alapjan m?kodik. Ez azt jelenti, hogy a ket, feligatereszt? hartyaval elvalasztott oldat kozott az oldott anyagok az alacsonyabb koncentracio iranyaba mozognak. A hartya egyik oldalan aramlik a dializis alatt allo ver a fontos asvanyi anyagaival, mergekkel es salakanyagokkal ; a masik oldalon a dializisfolyadek, egy csiraszegeny, gondosan osszeallitott oldat, ami mentes a mergekt?l es a salakanyagoktol, es tartalmazza a beteg szuksegletenek megfelel? asvanyi anyagokat. A feligatereszt? hartya porusai atengedik a kis molekulakat, peldaul a vizet, az asvanyi anyagokat es az eltavolitando veszelyes anyagokat, de visszatartja a sejteket es a nagy molekulakat mint peldaul a feherjeket .

Alapfeltetelei a stabil verkeringes , a megfelel? verterfogat es az, hogy konnyen el lehessen talalni egy megfelel? ert . Ennek megkonnyitesere arterias-venas sontot ultetnek a beteg karjaba . Problemas esetekben erprotezist hasznalnak. Nagy ritkan a sontot a fels? combba vagy a kulcscsont ala (az arteria subclavia es a vena subclavia koze) helyezik. Egy tovabbi lehet?seg katetert vezetni egy eleg nagy venaba; ez legtobbszor egy nyaki vena, a vena iugularis interna , neha viszont a fels? combbeli vena femoralis , vagy a kulcscsont alatti vena subclavia .

A kezeles alatt a beteg testeb?l a vert a gepbe pumpaljak, ott vegigvezetik a feligatereszt? hartya mellett, majd megtisztitva vezetik vissza a testbe. A mergek es mas kis molekulaju anyagok a verb?l a dializisfolyadekba diffundalnak, ezzel kikerulnek a verb?l. A gep ujra es ujra friss dializisfolyadekot pumpal a feligatereszt? hartyahoz. A kezeles alkalmankent 4-5 oraba telik, kiveve az ejjeli dializist, ami 8 ora is lehet. Hetente legalabb haromszor kell a kezelest elvegezni; a kezelesek szama a testmerett?l, a vese maradek teljesitmenyet?l es a sziv teljesit?kepesseget?l fugg. Akik otthon vegzik a kezelest, azok gyakrabban vegzik ezt a m?veletet: minden masnap, vagy akar naponta.

A kronikusan veseelegtelen betegek gyakran vizesednek is. A folosleges vizet tulnyomassal hajtjak ki a verb?l. Ezzel szabalyozzak az eltavolitott viz mennyiseget, es utanozzak a vese sz?r? funkciojat. A kivont viz mennyiseget gondosan szabalyozzak, mivel a szervezet nem tud tetsz?leges gyorsasaggal vizet juttatni a verbe, es a vernyomas veszelyesen lezuhanhat. Emellett a viz kulonboz? sebesseggel tavozik a kulonboz? szervekb?l, igy az izmok mar akkor begorcsolhetnek a vizhianytol, ha meg elegend? folyadek maradt a szervezetben. Emiatt a dializissel eltavolithato vizmennyiseg merteke korlatozott, tehat a beteg folyadekfogyasztasat is korlatozzak. A napi megengedett mennyiseg a maradek vizelet mennyisegenel 500 ml-lel tobb. Sok beteg allandoan szomjas a szervezeteben felhalmozodo karos anyagok miatt, igy ez tovabbi szenvedest jelent szamukra.

Orvosi szempontbol kivanatos a rovidebb, amde gyakoribb, akar naponkenti dializis, mivel igy az eloszlas egyenletesebb, es az eljaras els? fele hatekonyabb, mint a masodik. A mindennapi dializis egyesiti a peritonealis dializis es a szokasos hemodializis el?nyeit. Azoknak, akiknek nincs lehet?seguk otthon dializalni, az ejszakai dializis kinal lehet?seget a dializis idejenek meghosszabbitasara. Vannak, akik tudnak kozben aludni, mig masoknak el?bb hozza kell szokniuk; vegul vannak, akiknek ez sehogy sem megy. Azonban ritkan kinalnak lehet?seget a mindennapi dializisre, mivel a betegek kevesbe fogadjak el, a szervezes nehezebb, es a tarsadalombiztositas sem mindig tudja tamogatni. Kivetel lehet az er?s vizesedes, vagy a kezdeti id?szak, amikor egy hetig minden nap dializaljak a beteget.

Hemofiltracio [ szerkesztes ]

Hemofiltracioval dializisoldat nelkul, a hatarolo hartyara gyakorolt nyomassal vonnak ki folyadekot a verb?l. A hartyan ataramlo verplazmaval a kisz?rend? anyagok is tavoznak. Ez a modszer lassu meregtelenitest tesz lehet?ve, es szukseg eseten nagy mennyiseg? folyadek tavolithato el a beteg szervezeteb?l. A kivont folyadekot elektrolitoldattal helyettesitik.

A spontan filtracio az ut?erek sajat nyomasat kihasznalo hemofiltracio. Ezt a kevesse hatekony es a vernyomastol er?sen fugg? modszert hamar felvaltotta a pumpaval hajtott folyamatos vena-vena hemofiltracio, amit az intenziv osztalyokon hasznalnak az akut veseelegtelensegben szenved? betegek kezelesere.

Hemodiafiltracio [ szerkesztes ]

A hemodiafiltracio egy testen kivuli eljaras, a hemofiltracio es a hemodializis kombinacioja. Kulonosen a kronikus veseelegtelenseg eseten hasznaljak. Lehet?ve teszi mind a kis, mind a kozepes molekulaju anyagok kisz?reset. Az elektrolitot hemodializis el?tt, vagy utan adjak a verhez, majd ismet atnyomjak egy hartyan, igy a hartyan athalado aramlaser?sebb lehet, es ezzel a mereganyagok hatekonyabban eltavolithatok.

Hemoperfuzio [ szerkesztes ]

A hemoperfuzio nem a vese potlasara, hanem akut mergezes eseten a mereganyagok eltavolitasara szolgalo eljaras. A vert elnyel? anyagon, peldaul aktiv szenen pumpaljak at, igy egyes zsirban oldodo es feherjehez kot?d? mergek, peldaul tuladagolt gyogyszerek, szerves oldoszerek, rovarirtok, gombaol? szerek is eltavolithatok.

Peritonealis dializis [ szerkesztes ]

A peritonealis dializis testen beluli modszere a hashartyat hasznalja feligatereszt? hartyakent. A hashartya a beleket borito tobb reteg? hartya. Erekkel gazdagon besz?tt kot?szovet , ami az immunrendszert segiti. A peritonealis dializisnek tobb fajtaja is van. Vegezhet? otthon, kezi modon, de geppel is. A pontos modszer a hashartya atereszt?kepesseget?l es az alapbetegsegt?l fugg.

A peritonealis dializishez katetert ultetnek a hasuregbe . Ezen at dializisoldatot toltenek a hasuregbe; a modszert?l fugg?en 20-30 percig, vagy orakig bent tartjak, majd lecsapoljak, es ujabb adagot toltenek be. A hashartya ereib?l a kis molekulaju anyagok a dializisoldatba diffundalnak . Hogyha vizet is el akarnak tavolitani, akkor a dializisoldatnak tomenyebbnek kell lennie, mint a vernek, ezert sz?l?cukrot , dextrineket es kiserletileg mas anyagokat adnak hozza. Mivel a hashartya a feherjek szamara is atjarhato, ezert ez a folyamat feherjevesztessel jar, igy a betegnek tobb feherjet kell bevinnie, mint a hemodializalt betegnek.

Az eljaras el?nye a verkeringes kimelese, igy id?s es szivbeteg alanyokon is vegezhet?. Tovabbi el?ny a dializisosztalytol valo fuggetlenseg: a kezeles otthon vegezhet?, es a beteg el is utazhat. A hemodializis modern eszkozei azonban hasonloan el?nyosek lehetnek. A peritonealis dializis hatranya, hogy a hasureg nyitva all, igy a korokozok is konnyen bejutnak, es hashartya-gyulladast okozhatnak. Eppen ezert a betegnek nagyon gondosan, lehet?leg sterilen kell valtogatnia a folyadekokat. Hatekonysaga er?sen fugg a beteg testsulyatol es a maradek vesefunkciotol: minel nehezebb a beteg, es minel kevesbe m?kodik a veseje, annal kevesbe hatasos a modszer. Az evekig a hasuregben valtott sz?l?cukoroldat hatasara a hashartya atereszt?kepessege megn?, ezzel tobb natriumot es sz?l?cukrot vesz fel. A vizesedes es a magas vernyomas megel?zese erdekeben az oldatok sz?l?cukortartalmat novelni, es a valtasokat s?riteni kell. A feherjeveszteseg es a sz?l?cukor felvetele anyagcserezavarokhoz vezethet, amik konnyen erelmeszesedest okozhat. Vegul at kell terni a peritonealis dializisr?l a hemodializisre.

A kezeles megkezdese [ szerkesztes ]

A kezeles szuksegesseget tobb tenyez? alapjan dontik el. Ezek a tenyez?k lehetnek akutak, vagy kronikusak.

Akut tenyez?k:

• Akut veseelegtelenseg balesetet, vagy m?tetet kovet?en
• Hiperkalemia, a kalium magas szintje a verben
• Metabolikus acidozis, savasodas
• Vizeny? , tobbnyire tud?odemakent legszomjjal
• Akut mergezesek dializissel eltavolithato mergekkel, peldaul litiummal vagy acetil-szalicilsavval
• Uremias szeritozis, peldaul szivbelhartya-gyulladas , vagy agyvel?gyulladas hugyver?seggel

Kronikus tenyez?k:

• Szimptomas veseelegtelenseg
• A vese m?kod?kepessegenek nagy mertek? romlasa

A vese m?kod?kepesseget ml/min/1,73m²-ben merik. A 10-15 ml/min/1,73m² mar tul rossz ahhoz, hogy a vese egyedul is ki tudjon mindent sz?rni.

• Mashogy nem lekuzdhet? hiperfoszfatemia (tul sok foszfat a verben), vagy hugyver?seg, tul sok karbamid a verben

Forrasok [ szerkesztes ]

• Michael Ehrreich: Bitterzucker. Diabetes, Dialyse, Transplantation . edition riedenburg, Salzburg 2008, ISBN 978-3-9502357-4-6
• Zeitschrift Der Nierenpatient . Offizielles Organ des Bundesverbandes Niere e. V., Verlag Kichheim & Co., Mainz, ISSN 0724-0252
• Gerd Breuch, Willi Servos: Dialyse fur Einsteiger . Verlag Urban & Fischer, 2006, ISBN 3-437-27790-1
• Gunther Schonweiß: Dialysefibel 2 . Abakissverlag, Bad Kissingen, ISBN 3-931916-01-4