Delvina

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
A cimszoban szerepl? n?nem? alban helynev hatarozatlan es hatarozott alakja Delvine , illetve Delvina .
A nemzetkozi ajanlasnak megfelel?en a himnem? alban helynevek hatarozatlan, a n?nem?ek hatarozott alakjat hasznaljuk.
Delvina
Delvina címere
Delvina cimere
Kozigazgatas
Orszag   Albania
Megye Vlora
Kozseg Delvina
Alkozseg Delvina
Iranyitoszam 9704
Korzethivoszam 0815
Nepesseg
Teljes nepesseg 5754 f? (2011)
Foldrajzi adatok
Tszf. magassag 200 m
Id?zona
Elhelyezkedese
Térkép
e. sz. 39° 56′ 58″ , k. h. 20° 05′ 45″ Koordinatak : e. sz. 39° 56′ 58″ , k. h. 20° 05′ 45″
Delvina weboldala
A Wikimedia Commons tartalmaz Delvina temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Delvina varos Albania delnyugati reszen, Gjirokastratol legvonalban 15, kozuton 44 kilometerre del-delkeleti iranyban, a Delvinai-medenceben. Vlora megyen belul Delvina kozseg (wd) szekhelye, a tiz telepulesb?l allo Delvina alkozseg kozpontja. [1] A 2011-es nepszamlalas alapjan az alkozseg nepessege 5754 f?. [2]

Az oszman hodoltsag es kozigazgatas 16. szazadi megszilardulasaval a karavanutak metszespontjaban fekv? Delvina szandzsakkozpont, fontos kereskedelmi szerepkor? piachely lett. Viragzasanak koszonhet?en nemzetisegi es felekezeti szempontbol is sokszin? eletet elt a varos, mignem a 20. szazad elejen hanyatlasnak indult. Az elmult evszazadban els?sorban agrartelepules volt, a termekeny Delvinai-medence mez?gazdasagi termenyeit feldolgozo elelmiszer-ipari kisuzemek otthona. F?bb nevezetessegei a 11?12. szazadi delvinai var es a Xhermehalla iszlam monasztikus kozpont maradvanyai.

Fekvese [ szerkesztes ]

Delvina 220 meteres tengerszint feletti magassagban, a Delvinai-medence mely tektonikus besullyedeseben fekszik. Eszakkeletr?l es keletr?l a Mal i Gjere (wd) (’Hosszu-hegyseg’) kopar hatanak hegylabi csucsai, a Blecicio-hegy (Maja e Blecicios, 1117 m) es a Kopre-hegy (Maja Kopres, 718 m) ovezik, eszaknyugatrol pedig az alacsonyabb Kokimara-hegy (Maja e Kokimares, 529 m) valasztja el a Kalasa (wd) volgyet ovez? domb- es hegyhataktol. Deli iranyban er?sen tagolt, 400-500 meteres tengerszint feletti magassagu dombsor ereszkedik ala a Bistrica (wd) volgyebe. A Delvinai-medence egykor mocsaras teruletet s?r?, gyakran id?szakos vizfolyasok erezik be. Bar a varos evszazadokon at karavanutak metszespontjaban fekudt, koszonhet?en a Mal i Gjere-t es a Stugara-hegyseg (wd) kozotti gerincen atkelesi lehet?seget biztosito Muzinai-hagonak, mara csak a kevesbe forgalmas, Sarandat a hagon keresztul Gjirokastraval osszekot? SH78-as jel? f?ut szeli at. [3]

Neve [ szerkesztes ]

Schutz Istvan ertelmezese szerint a telepules neve etimologiailag az alban dele (’juh’) vagy delmer (’juhpasztor’) szavakhoz is kapcsolhato. [4] A tortenelme soran Anjou es oszman fennhatosag alatt allt telepules olasz neve Delvino, torok neve Delvine, Devline vagy Delvinaki volt. A helyben lako gorog nemzetiseg?ek Δ?λβινο / Delvino neven emlitik varosukat. A 20. szazad kozepeig magyarul is gyakori volt az olaszos Delvino alak hasznalata. [5]

Tortenete [ szerkesztes ]

A mai Delvina varosanak otthont ado lesullyedt medencet az okorban a s?r?n benepesult teruletek kozott tartottak szamon, lakosai az epirotak koze tartozo khaonok voltak. [6]

Oszman fennhatosag alatt [ szerkesztes ]

A kozepkorban feltehet?leg egy korabbi er?dites alapjan, a 11?12. szazadban epitettek fel a delvinai varat , ekkor vette kezdetet a modern Delvina tortenelme. [7] 1354-ben Delvino ura Pjeter Losha (wd) es a kes?bbi artai despota (wd) , Gjin Bua Shpata (wd) lett. Az ezt kovet? evtizedekben a telepules a f?nemesi Shpata-csalad birtokai koze tartozott. [8] Az Oszman Birodalom el?szor tobb mas del-albaniai terulettel egyutt 1417-ben hoditotta meg, [9] de fennhatosaga ekkor meg nem veglegesult. Id?legesen az Anjou-hercegek vezette Epiruszi Despotatus terjesztette ki hatalmat a videkre, es vegul az Oszman Birodalom az 1537. evi korfui hadjarata soran ragadta magahoz a del-albaniai teruleteket. A 16. szazad masodik feleben az oszman kozigazgatas megszilardult, torok neven Delvine a het albaniai szandzsak egyikenek szekhelye lett a Rumeliai vilajeten belul. [10]

Delvine a 16?17. szazadban fontos keresked?varossa, piackozpontta fejl?dott, [11] aminek kedvezett, hogy az Avlonyat (ma Vlora ) es Janinat ( Joanina ), valamint az Ergirit ( Gjirokastra ) a tengerparti videkkel, Aja Szarandi ( Saranda ) kikot?jevel osszekot? karavanutak egyik fontos allomashelye m?kodott itt. [12] Ezt az utat ellen?rizte a delvinai var, amelyr?l az 1670-ben itt jart Evlija Cselebi is beszamolt. Tudositasa szerint a gazdag keresked?varosban szaz lakohaz, tobb mecset es medresze allt, a kornyez? hegyoldalban narancs- es olajfaligetek terultek el. [13] A 18. szazadra Delvine fontos pasalikkozpont lett, ekkorra jelent?segeben a kozeli Aja Szarandit es Konispolt is maga moge utasitotta. [14]

A 18. szazad masodik feleben az epiruszi alban pasak kozotti pozicioharc terepe lett tobbek kozott Delvine is. 1784-ben Ali Tepeleni pasa a szultan beleegyezesevel janinai pasalikjahoz csatolta a telepulest, 1785-ben pedig mar mutesarifkent (wd) uralta a videket. [15] Hamarosan azonban Delvine korabbi uranak, Kaplan pasanak a fia, Ali kaparintotta meg a telepulest, es ebben tamogatokra taralt a Jon-szigeteket elfoglalo, Ali Tepeleni ellen is harcolo orosz hadvezetesben. [16] Vegul 1811-ben Ali Tepeleni vegleg magahoz ragadta Delvinet es Ergirit, pasalikja ezzel erte el legnagyobb kiterjedeset. [17]

Az 1847-ben a katonai soroztatas es a magas adok miatt kitort felkeles fegyveresei Zenel Gjoleka (wd) vezetesevel els?kent Delvinet foglaltak el, es a lazadas innen terjedt ki a kornyez? videkekre. [18] A 19. szazad folyaman ugyanakkor a varos jelent?sege lehanyatlott. Bar tovabbra is kaza (torvenyhatosagi jaras) kozpontja volt, a 20. szazadra Saranda vette at regionalis szerepkoret, es Delvina a kisebb, 3-4 ezer lakosu adminisztracios kozpontok soraba tartozott. [19]

Az alban fuggetlenseg elnyerese utan [ szerkesztes ]

Albania 1912-es fuggetlensegenek elnyereset kovet?en Gorogorszag szinten igenyt tartott a Delvinat is magaban foglalo del-albaniai videkekre (Eszak-Epirusz). A londoni nagykoveti konferencia azonban 1913-ban Albanianak itelte a teruletet, amit az 1913. december 17-ei firenzei egyezmeny meg is er?sitett. [20] A gorog hadsereg ezt kovet?en meg honapokig megszallva tartotta Del-Albaniat. [21] Delvinai helyzetuket azonban ideiglenesen megnehezitette, hogy a korabban az Oszman Birodalom katonai kotelekeben Manasztirban allomasozo Mehmet Ali Delvina a fuggetlenseg kikialtasanak hirere birtokai vedelmere negy-ot zaszloaljjal Delvinaba ment, ahol kiepitette az alban kormanytol is fuggetlen katonai igazgatasat. [22] A gorog hadsereg evakualasaval egy id?ben Delvina is az 1914. februar 28-an gorog kormanytamogatassal kikialtott Eszak-epiruszi Autonom Koztarsasag resze lett annak 1916-os felbomlasaig. [23]

1937. majus 15-en Et’hem Toto (wd) korabbi belugyminiszter vezetesevel itt robbant ki az 1925 es 1939 kozott hatalmon lev? Amet Zogu elleni fegyveres lazadasok soraban az utolso, a delvinai felkeles . Bar a lazadas reszleteit nem dolgoztak ki, a delvinai hivatalok elfoglalasa utan a felkel?k atmasiroztak Gjirokastraba , elfoglaltak a varost, es a helyi bortonb?l kiengedett 300 elitelttel felhizlalva sereguket Vlora bevetelere indultak. A kormanyer?k es a csend?rseg azonban majus 17-en leverte lazadasukat, majus 18-ara helyreallt a rend, a f?kolomposok sorsa a kivegzes lett. [24]

Albania olasz annexioja idejen, 1939. aprilis 7-en Delvina a legels? varosok kozott kerult olasz megszallas ala, es aprilis 9-eig innen kiindulva foglaltak el Gjirokastra es Tepelena korzetet. [25] Az olasz?gorog haboruban az el?retor? gorog csapatok 1940. december 7-en foglaltak el Delvinat, [26] a masodik vilaghaboru pedig 1944. oktober 15-en ert veget Delvinaban, amikor kommunista partizanosztagok vonultak be a varosba. [27]

A 20. szazad kozepe utan megnyilt nehany, a kornyek mez?gazdasagara epul? elelmiszeripari uzemegyseg a varosban. Delvina jelent?sege ennek dacara lehanyatlott, kulonosen miutan az 1960-as evekben megepitettek a Sarandat Gjirokastraval osszekot?, a Bistrica (wd) volgyet kovet? m?utat. [28]

Az 1997-es zavargasok soran gorog nemzetiseg?ek keritettek kezre a varost, amelyet a Sali Berisha vezette kormany bombazott is. A delvinai lazadok nem tortek meg, s?t, felhaborodasukban a kozeli Sarandat is elfoglaltak. [29]

Vallasi elete [ szerkesztes ]

Romos tekke Delvina hataraban
A Xhermehalla-komplexum romjai

Delvina nepesseget az evszazadok soran vallasi sokszin?seg jellemezte. Az oszman hoditasig gorogkeleti lakossag nagy resze ugyan az oszman kori felviragzassal muszlim lett, de a f?kent gorog ajku ortodox kozosseg tovabbra is szamottev? maradt. Delvina az 1937-ben onallosodott alban ortodox egyhaz gjirokastrai puspoksegenek egyik egyhazkorzeti kozpontja lett. [30] Az 1967-es ateista kampany idejen meg negyven ortodox szerzetes elt Delvina kornyeken, akiket ekkor nyilvanosan megszegyenitve er?szakkal megborotvaltak es szerzetesi ruhaiktol megfosztottak. [31]

Az iszlamot tekintve nem csupan a szunnita ag , de a szufi szerzetesrendek is nepszer?ek voltak ezen a tajon. A halvetik (wd) rendjenek a 18. szazadra Delvina lett az egyik legnevezetesebb monasztikus kozpontja, [32] de tobb bektasi tekke is m?kodott a telepulesen. A muszlimok es az ortodoxok mellett a 19. szazadban kisebb zsido kozosseg is elt a telepulesen. [33]

Ma a telepulesnek muszlim, gorogkeleti, romai katolikus es evangelikalista kozossege es istenhaza egyarant van.

Gazdasaga [ szerkesztes ]

Delvina Albania egyik legfontosabb mez?gazdasagi videke, a Delvinai-medence kozpontja, agrarjelleg? telepules. [34] A 20. szazad kozepeig a gyenge lefolyasu medencet tobb helyen mocsarak tarkitottak, ezeket a szazad masodik feleben csapoltak le, ezzel novelve a kedvez? talajmin?seg? szantoteruleteket. Albaniaban itt a legnagyobb, 30% feletti a szantom?veles alatt allo teruletek aranya. F?kent gabonafeleket, buzat es kukoricat termelnek, szamottev? a szarvasmarha-tenyesztes, de a kozeli hegylabakon a juh- es kecsketartas is jelent?s. [35] Emellett Delvina es Murzina kozott huzodik Albania egyik legfontosabb sz?l?term? videke. [36]

Nevezetessegei [ szerkesztes ]

A telepules f? nevezetessege a velhet?en egy kisebb kes? romai kori vagy kora bizanci er?dites alapjain a 11?12. szazadban epult, az oszman hoditasig folyamatosan b?vitett delvinai var romja. [37] A varromtol delre a Xhermehalla neven ismert iszlam monasztikus kozpont epiteszeti emlekei lathatoak, koztuk a 17. szazad vegi Kiraly-mecset (Xhamia e Mbretit) romja, egy medresze , egy hamam , valamint tobb kisebb, feltehet?en bektasi ritusu epulet falmaradvanyai. [38]

A kozeli Rusan (wd) telepulesen megtekinthet? Albania legregebbi iszlam vallasi epuleteinek egyike, a Gjin Aleks-mecset (Xhamia e Gjin Aleksit). A korulotte lathato hatszog? epuletek egyiket korabban bektasi imahazkent hasznaltak, a tobbi turbekent , egykori vallasi vezet?k sirhelyekent funkcional. [39]

Nevezetes delvinaiak [ szerkesztes ]

Sylejman Delvina

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ Ligj Nr. 115/2014 per ndarjen administrativo-territoriale te njesive te qeverisjes vendore ne Republiken e Shqiperise. Fletorja Zyrtare, 137. sz. (2014) 6365?6390. o. arch
  2. ↑ Censusi i popullsise dhe banesave / Population and housing census: Vlore 2011. Tirane: Instituti i Statistikes. 2013. 84. o.  
  3. ↑ Somogyi 1955  :171.;  Sheme & Mara 2017  :166?167.; Soviet military 1:50,000 scale topographic maps. Москва: Военно-топографическое управление Генерального щаба. 1977?1983.   ; Shqiperia e Jugut / Southern Albania: Harte rrugore & turistike / Road & tourist map. Tirane: Vektor. 2013. terkep (1:200 000)  
  4. ↑ Schutz 2002  :140.
  5. ↑  Lasd peldaul  Szegh 1913  :727.
  6. ↑ Sheme & Mara 2017  :168.
  7. ↑ Gilkes 2013  :148.
  8. ↑ Jacques 2009  :166.;  Elsie 2013  :414.
  9. ↑ Pollo & Puto 1981  :63.
  10. ↑ Pollo & Puto 1981  :88.;  Elsie 2013  :21.;  Zavalani 2015  :92.
  11. ↑ Andrasfalvy 1962  :328. (69. sz. jegyzet).
  12. ↑ Csaplar 2010  :35.;  Gilkes 2013  :147.
  13. ↑ Gilkes 2013  :147.
  14. ↑ Gilkes 2013  :147.;  Zavalani 2015  :104.
  15. ↑ Pollo & Puto 1981  :99.;  Elsie 2013  :8.
  16. ↑ Pollo & Puto 1981  :100.;  Zavalani 2015  :107.
  17. ↑ Pollo & Puto 1981  :101.;  Vickers 2014  :20.
  18. ↑ Pollo & Puto 1981  :110.
  19. ↑ Szegh 1913  :727.;  Csaplar 2010  :87.;  Gilkes 2013  :147.
  20. ↑ Pearson 2004  :45., 52.;  Csaplar 2010  :300.
  21. ↑ Pearson 2004  :57.
  22. ↑ Csaplar 2010  :349.
  23. ↑ Pearson 2004  :58.;  Vickers 2014  :76.
  24. ↑ Pearson 2004  :386?389.;  Fischer 2012  :250?251.
  25. ↑ Pearson 2004  :447., 457.
  26. ↑ Pearson 2005  :86.
  27. ↑ Pearson 2005  :398.
  28. ↑ Gilkes 2013  :147.
  29. ↑ Vickers 2014  :236.
  30. ↑ Jacques 2009  :457.;  Elsie 2010  :176.
  31. ↑ Jacques 2009  :488.
  32. ↑ Elsie 2010  :182?183.
  33. ↑ Csortan 2002  :98.
  34. ↑ Sheme & Mara 2017  :91.
  35. ↑ Sheme & Mara 2017  :168., 170?171.
  36. ↑ Andrasfalvy 1962  :328.
  37. ↑ Gloyer 2012  :222.;  Gilkes 2013  :148.
  38. ↑ Gloyer 2012  :222.;  Gilkes 2013  :148.
  39. ↑ Gloyer 2012  :222.
  40. ↑ Elsie 2013  :99.;  Qafoku 2017  :44., 50.
  41. ↑ Elsie 2013  :98.
  42. ↑ Elsie 2013  :20.
  43. ↑ Elsie 2013  :293.
  44. ↑ Elsie 2010  :168?169.

Forrasok [ szerkesztes ]

  • ↑   Andrasfalvy 1962: Bertalan Andrasfalvy: Formen des albanischen Weinbaues. Acta Ethnographica, XI. evf. 1?2. sz. (1962) 293?373. o.
  • ↑   Csaplar 2010: Csaplar-Degovics Krisztian: Az alban nemzettevalas kezdetei (1878?1913): A Rilindja es az allamalapitas korszaka. Budapest: ELTE BTK Tortenelemtudomanyok Doktori Iskola. 2010. ISBN 978-963-284-176-2  
  • ↑   Csortan 2002: Csortan Ferenc: Albanok: terek, id?k, epuletek. Limes, XV. evf. 6. sz. (2002) 75?118. o.
  • ↑   Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886  
  • ↑   Elsie 2013: Robert Elsie: A biographical dictionary of Albanian history. London; New York: Tauris. 2013. ISBN 978-1-78076-431-3  
  • ↑   Fischer 2012: Bernd Jurgen Fischer: King Zog and the struggle for stability in Albania. Tirana: Albanian Institute for International Studies. 2012. ISBN 9789928412522  
  • ↑   Gilkes 2013: Oliver Gilkes: Albania: An archaeological guide. London; New York: I. B. Tauris. 2013. ISBN 9781780760698  
  • ↑   Gloyer 2012: Gillian Gloyer: Albania: The Bradt Travel Guide. Chalfont St Peter: Bradt Travel Guides. 2012. ISBN 9781841623870  
  • ↑   Jacques 2009: Edwin E Jacques: The Albanians: An ethnic history from prehistoric times to the present. Jefferson: McFarland. 2009. ISBN 9780786442386  
  • ↑   Pearson 2004: Owen Pearson: Albania and King Zog: Independence, republic and monarchy 1908?1939. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2004. = Albania In the Twentieth Century, 1. ISBN 1845110137  
  • ↑   Pearson 2005: Owen Pearson: Albania in occupation and war: From fascism to communism. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2005. = Albania In the Twentieth Century, 2. ISBN 1845110145  
  • ↑   Pollo & Puto 1981: Stefanaq Pollo – Arben Puto: The history of Albania from its origins to the present day. Ass. by Kristo Frasheri, Skender Anamali; transl. by Carol Wiseman, Ginni Hole. London: Routledge & Kegan. 1981. ISBN 071000365X  
  • ↑   Qafoku 2017: Roland Qafoku: Historia e 33 kryeministrave te Shqiperise nga Ismail Qemali te Edi Rama (’Albania 33 miniszterelnokenek tortenete Ismail Qemalitol Edi Ramaig’). 2. kiad. Tirane: Onufri. 2017. ISBN 978-9928-226-63-1  
  • ↑   Schutz 2002: Schutz Istvan: Feher foltok a Balkanon: Bevezetes az albanologiaba es a balkanisztikaba. Budapest: Balassi. 2002. ISBN 9635064721  
  • ↑   Sheme & Mara 2017: Selman Sheme – Valbona Mara: Gjeografia 11. Tirane: Albas. 2017. ISBN 9789928028631  
  • ↑   Somogyi 1955: Somogyi Sandor: Albania termeszeti foldrajza. Foldrajzi Kozlemenyek, LXXIX. evf. 2. sz. (1955) 167?188. o.
  • ↑   Szegh 1913: Szegh Dezs?: Az albanok. Katholikus Szemle, XXVII. evf. 7. sz. (1913) 787?800. o.
  • ↑   Vickers 2014: Miranda Vickers: The Albanians: A modern history. London;  New York: I.B. Tauris.  
  • ↑   Zavalani 2015: Tajar Zavalani: History of Albania. Ed. by Robert Elsie, Bejtullah Destani. London: Centre for Albanian Studies. 2015. = Albanian Studies, ISBN 9781507595671  
A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Delvina&oldid=25814107 ”