Ez a szocikk vagy szakasz lektoralasra , tartalmi javitasokra szorul. A felmerult kifogasokat a szocikk vitalapja reszletezi ( vagy extrem esetben a szocikk szovegeben elhelyezett, kikommentelt szovegreszek ). Ha nincs indoklas a vitalapon (vagy szerkesztesi modban a szovegkozben), batran tavolitsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejere ezt a sablont, ha az egesz cikk megszovegezese hibas. Ha nem, az adott szakaszba tedd, igy segitve a lektorok munkajat!

Ehhez a szocikkhez tovabbi forrasmegjelolesek , labjegyzetek szuksegesek az ellen?rizhet?seg erdekeben. Emiatt nem tudjuk kozvetlenul ellen?rizni, hogy a szocikkben szerepl? allitasok helytalloak-e. Segits a szocikk fejleszteseben tovabbi megbizhato forrasok hozzaadasaval.

Dedukcio vagy levezetes , bizonyitas logikai fogalom.

Dedukcion egy olyan m?veletet ertunk, amelynek soran bizonyos el?feltevesekb?l ( premisszakbol ) bizonyos, el?re meghatarozott modszerekkel (levezetesi szabalyokkal) altalaban szintaktikai jelleg? atalakitasokat vegzunk. Az eredmeny a konkluzio (kovetkezmeny).

Sz?kebb ertelemben ezek szigoruan meg kell hogy feleljenek a klasszikus ketertek? deduktiv logika szabalyainak. A kovetkeztetesek a premisszak elfogadasanak feltetelevel igy bizonyitottak lesznek.

A dedukciot nem szabad osszekeverni bizonyos mas kovetkeztetesekkel, amelyek a feltevesek igazsaga eseten is csak valoszin?sitik a konkluziot, nem bizonyitjak. Ilyen peldaul az indukcio , amely altalaban az egyedi premisszak igazsaga eseteben sem teszi bizonyossa az altalanos allitast, hanem legfeljebb igazolja azt. Ugyanakkor a teljes indukcio egy matematikai bizonyitasi szabaly a termeszetes szamok axiomarendszereben, azaz dedukcio.

Peldak:

Ha a premisszam az az univerzalis allitas , hogy ?Minden ember halando”, akkor ebb?l a klasszikus ketertek? logika szabalyai szerint dedukalhatom azt az egyedi allitast , hogy ?Szokratesz halando”. Ezt a levezetest bizonyitasnak tekinthetjuk, amely az altalanos allitas igazsagatol fugg.

Ugyanakkor, ha csak veges sok egyedi allitasom van: ?Szokratesz halando”, ?Russell halando”, ?Nietzsche halando” stb., akkor ebb?l ugyan altalanosithatok, hogy ?minden ember halando”, azonban ez a kovetkeztetes nem lesz dedukcio, ugyanis a deduktiv logika szerint ez nem kovetkezik, azaz nem biztos a levezetes, nem ad bizonyossagot akkor sem, ha a veges sok egyedi allitasom igaz. Veges sok ember megfigyeleset adottnak veve logikailag meg barmikor bekovetkezhet, hogy egy nem halando embert figyelunk meg.

Forrasok [ szerkesztes ]

• Bokor Jozsef (szerk.). Dedukcio , A Pallas nagy lexikona . Arcanum: FolioNET (1893?1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X