Dak Kiralysag

	Dak Kiralysag
	i. e. 60 ? 106
	; Dak Kiralysag zaszlaja
	; Dak Kiralysag zaszlaja
F?varosa	Sarmisegethuza
Vallas	Thracian mythology
	A Wikimedia Commons tartalmaz Dak Kiralysag temaju mediaallomanyokat.

A Dak Kiralysag egy okori barbar allamalakulat volt, amely tobb jelenkori orszag ? f?leg Romania ? teruleten helyezkedett el. Nevet az ?slakos dakokrol kapta, habar szamos mas nepcsoport ? peldaul keltak, germanok, getak, gorogok es a szkitakkal rokon irani nepek is ? eltek a teruleten. Tortenelmet es 200 evnyi fennallasat a Romai Birodalommal valo folytonos haboruskodas jellemezte, es ez vezetett az osszeomlasahoz is.

Kialakulasa [ szerkesztes ]

Kezdetek [ szerkesztes ]

B?vebben: Gava-kultura

A regeszeti leletek egyertelm? tanusaga szerint a dakok nem voltak ?shonosak a Karpat-medenceben es kornyeken. A kiralysag kialakulasanak tortenete az id?szamitas el?tti ezredik ev kornyekere nyulik vissza, ?seik ugyanis ekkor vandoroltak be erre a teruletre. Ekkor jelent meg ugyanis Erdelyben a Gava-kultura, amelynek terulete kiterjedt a Karpat-medence keleti felere, Galiciara es Besszarabiara , a Balkan-hegyseg es az Al-Duna kozott elterul? siksagra es a mai Dobrudzsara is. ^[1]^[2] Ennek a hamvasztasosan, urnaba temetkez? nepessegnek a telepei eljutottak egeszen a Dnyeper videkeig, Kijev kornyekere is. Az allattartas es a foldm?veles hozamanak novekedesevel parhuzamosan fellendult a femm?vesseg, es a bronztargyak mellett megjelentek a vas hasznalatanak els? nyomai is. Utobbi osszefugg azzal a jelenseggel, hogy a Gava-kultura teruleten mar a kezdetekkor megjelent egy keleti eredet? lovas nepcsoport, akik jelent?s valtozasokat hoztak az addig csak paraszti kozossegek eleteben. A vasmegmunkalas, es a bronzbol keszult loszerszamok megjelenese mellett, beindult a tarsadalmi tagozodas is: er?ditett hatalmi kozpontok es telepulesek jottek letre, es a modos keleti vezet?reteg megjelenesevel a az ujfajta gazdag halomsirok ( kurganok ) is megjelentek. Peldanak emlithet?ek Olahlapos es Rigosfurd? kurganjai. Az egykori barbar kiralysag alapjait ez a regeszeti kultura teremtette meg, amely folyamatosan fejl?dott a helyi ?slakos nepesseg es a betelepul? jovevenyek fokozatos osszeolvadasanak koszonhet?en. E fejl?des torzsterulete valoszin?leg a Maros , Tisza , Duna folyok, es a Deli-Karpatok altal kozrezart teruleten volt, ahonnan reszben nepi, reszben kulturalis terjeszkedessel magyarazhato a Gava-kultura joval nagyobb terulet? kiterjedese. Irott forrasok hianyaban nepr?l es nyelvr?l nem lehet beszelni, ugyanakkor e regeszeti kulturalis egysegnek felreerthetetlen kapcsolatai vannak az Al-Duna videkenek egykoru nepessegevel, a havasalfoldi Babadag- es az eszak-Bulgariai P?eni?evo regeszeti kulturakkal. ^[3] E kapcsolatokat kezenfekv? azzal magyarazni, hogy egymashoz kozel allo, rokon nyelveket beszel? nepek eltek ezeken a teruleteken, a kes?bbi irott forrasok alapjan pedig mar azonositani is lehet ?ket. Herodotosztol tudjuk, hogy a Balkan-hegysegt?l eszakra az i. e. 6. szazad vegen a getak laktak, azok a getak, akikr?l Augusztus csaszar koranak foldrajtudosa Sztrabon azt irja, hogy ugyanazt a nyelvet beszelik, mint a dakok . ^[3] A nyelvtudomany mai eredmenyei alapjan a dakokat es a trakokkal azonos (vagy legalabbis igen kozel allo) nyelvet beszel? etnikumoknak tartjuk. ^[2] Szinten Sztrabonnal olvashato, hogy a getak a m?szokkel (latinul moesi , gorogul μυσοι) es a trakokkal keveredtek, V. Georgievnek pedig sikerult nyelveszeti adatokkal valoszin?sitenie, hogy a dakok es a m?szok hasonlo nyelvet beszelhettek. ^[3] A kes?-bronzkor vege es az emlitett nepeknek az irott forrasokban valo felt?nese kozott, ezen hatalmas teruleten nem szamolhatunk olyan nepessegcserevel, amely alapjaiban valtoztatta volna meg az etnikai viszonyokat, azert a Gava-kultura nepet, es a rokon nepcsoportokat biztosan a dakok, getak, es m?szok el?deinek kell tekinteni. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a nepesseg e nagy terulet minden reszen folyamatosan valtozatlan maradt, es ne szamolhatnank nepcsoportok koltozesevel, kisebb nepmozgasokkal. ^[4]

A keleti lovas nepek hatasa [ szerkesztes ]

Meg a kiralysag megalakulasa el?tt, a teruleten keleti, ? irani nyelvet beszel? ? a szkitakkal rokon lovas-nomad nepek telepedtek le, akik jelent?s valtozasokat hoztak a helyiek eleteben. Ezek a valtozasok nem egyforma mertekben erintettek a helyi kozossegeket. Volt, ahol az uj betelepul?k kulturaja valt a dominanssa, mashol pedig ?k asszimilalodtak a helyiek koze. Bar hatasuk jelent?s volt a dak kiralysag fejl?desere, nem beszelhetunk tisztan szkita kulturarol. A Karpatok mar akkor is sikeresen alltak utjat a kulonboz? kulturalis hatasoknak, ezert a Gava-kultura teruletet harom, jol elkulonithet? reszre lehet osztani. Ezeken mind a szkita betelepul?k, mind az egyeb nepek mas-mas mertekben hagytak nyomot.

A kesei bronzkor vegen, az i. e. 8. szazadban keleti nepcsoportok jelentek meg ezen a teruleten, akik megbolygattak a helyi lakossag viszonyait. E keleti lovas nepr?l biztosan tudjuk, hogy irani nyelvet beszelt. Nep- es szemelyneveik, mint szigunna , agathursz , Szpargapeithesz vilagosan vallanak nyelvukr?l, amely nem allhatott tavol a kelet-europai szkitaketol . ^[5] Irani nyelvet beszel? nepek betelepulese erre a teruletre egyebkent sem tartozik a ritkasagok koze. Mar a Gava-kulturat megel?z?en nagyobb csoportjaik telepedtek le Erdelyben es az Eszakkelet-Alfoldon ( Noua-kultura ), illetve a Duna torkolatvideken is folyamatosan jelen voltak az i. e. 7. szazadtol . A kora vaskori szigunnak es agathurszok megjelenese eppen a kes?bbi dak kiralysag kozponti teruleten ? Erdelyben ? vezettek melyrehato tarsadalmi valtozasokhoz, ahol ennek kovetkezteben a korabbi lakossag szinte teljesen elt?nt. Az uj jovevenyek anyagi kulturajaban f?kent azok a jegyek felt?n?ek, amelyek Kelet-Europa szkita kulturajara is jellemz?ek: a jellegzetes nyilhegyek, a szkita t?rok es rovid-kardok ( akinakeszek ), es a bronztukrok. A Gava-kultura teruleten mashol ilyen mertek? valtozassal nem szamolhatunk, s?t, eppen a helyi ?slakossag folyamatossagara mutatnak adatok az Al-Duna videken, es a Karpat-medence Tisza menti es alfoldi reszein is. ^[6] Utobbi teruleteken a betelepul? szkitak gyorsan osszeolvadtak az ?slakokkal, a temet?kben fokozatosan a helyiek hamvasztasos temetkezesi ritusa jut uralomra. Ez a fajta osszeolvadas a kes?bbiekben is folytatodott, amikor az ujabb szkita jovevenyek mellett, a Balkan-felsziget kozeps? reszer?l (a kes?bbi Moesiabol ) is erkeztek betelepul? csoportok a Tisza videkere. A korai es a kesei vaskor fordulojan (nagyjabol i. e. 500 korul) a Karpat-medenceben megjelent a Vekerzug-kultura , a Keleti- es Deli-Karpatokon tul pedig a Ferigile-Barse?ti-kultura.Ezek szinten a helyi ?slakossag, a szkita jovevenyek, es a balkani bevandorlok otvoz?desenek az eredmenyei, de minden esetben mas-mas aranyokkal es jellemz?kkel. A Karpat-medencere csak nagyon ritkan jellemz? a halmok ala temetkezes, mig a Karpatokon kivul szinte altalanos. Ennek eredmenyekent, a kesei vaskor kezdetere letrejott egy - a Gava id?szakhoz hasonlo - nagy kiterjedes? kulturalis egyseggel rendelkez? terulet, amely egysegen belul, neha jelent?s helyi kulonbsegek alakultak ki. Jo pelda erre az erdelyi agathurszok elkulonulese, akik meg?riztek temetkezesi ritusukat, majd nyom nelkul elt?ntek az i. e. 5. szazad vegen. Helyukre csak elvetve telepedtek nyugatrol ? az Alfoldr?l ? a Vekerzug-kultura dak csoportjai. ^[6]

A deli, kes?bb Havasalfold neven ismert teruletek tortenete egeszen maskent alakult. Az Al-Duna menten el? geta torzsek fejl?deseben a Fekete-tenger partjan sorakozo gorog gyarmatvarosok jatszottak egyre nagyobb szerepet, melynek hatasara a getak anyagi kulturaja atalakult. Ezek kozott legfontosabb a miletoszi telepesek altal, i. e. 657-ben alapitott Histria (ma Istria ) volt. ^[7] A terulet nagy resze azonban az i. e. 5. es 4. szazadban lakatlan marad, amire a regeszeti leletanyag hianyan tul, az irott forrasok is utalnak. Herodotosz es Arrianosz ezt a teruletet pusztasagkent irtak le. Ez az ovezet resze volt egy, a Dunantulra is atnyulo lakatlan savnak, amely ? aligha veletlenul eppen az erdelyi agathurszok elt?nese utan ? az i. e. 4. szazadban kezdett benepesulni. Az idetelepul?k a sav nyugati reszen keltak voltak, akik nemcsak a lakatlan ovezetet foglaltak el, hanem az Alfoldet is megszalltak, es a kes?bbi Erdelybe is behatoltak.

A keltak szerepe [ szerkesztes ]

Az i. e. 4. szazad harmincas eveiben a Balkan-felsziget kozeps? reszen is felt?n? keltak Erdely egesz teruleten megtelepedtek a szazad vegere. Igaz ugyan, hogy kozottuk jelent?s szamu alfoldi dak telepes is volt, a terulet tortenetet egeszen az i. e. 1 szazadig megis els?sorban a kelta lakossag hatarozta meg. ^[7] Legjobban a keleti kelta penzveres helyi megjelenese ? amely a roman szakemberek szerint valojaban dak ? jelzi ezt. A penzveres sulypontja a Karpat-medence bels? teruletein volt, es a leletek tobbsege a kes?bbi dak teruleten belul is, Erdelyb?l kerultek el?. A Karpatokon kivul joval ritkabbak. Az i. e. 3. szazad kozepe tajan kezd?d? barbar eremveresnek egyebkent is keves koze lehet a dakokhoz, akikr?l az i. e. 1. szazadig nincs olyan adat, amely jelent?s politikai szerepukre utalna. A Karpat-medence keleti teruleter?l tobb kelta torzs is neve is ismert: anartoi , teuriskoi , es kotinoi . Erdelyben tehat az i. e. 4. szazadtol kelta uralommal lehet szamolni, aminek a Karpatokon tuli kiterjedeset is jelent?s mennyiseg? adat igazolja, azonban a dakoknak nem jutott jelent?s politikai szerep az i. e. 1. szazadig. ^[8]

Boirebisztasz, az allamalapito [ szerkesztes ]

B?vebben: Boirebisztasz

Boirebisztasz vagy mas atiratban Burebista volt az els? dak uralkodo es a kiralysag nev szerint ismert megalapitoja, aki a dakokat politikai tenyez?ve tette. Egyes ? f?leg roman ? torteneszek szerint nem Boirebisztasz volt az els? dak uralkodo, hanem az i. e. 3. szazadi Dromikhaitesz, esetleg az i. e. 2. szazadi Oroles vagy Rubobostes. Az els? valojaban a trak odrusziak uralkodoja volt, mig az utobbi ket nev egyszer? elirasa, az i. e. 1. szazadi Burebostes (Boirebisztasz) es es Roles neveknek. ^[8] Politikai helyzete nem volt konny?, ugyanis ekkoriban (az i. e. 1. szazadban) a Balkan deli reszen mar romai uralom volt, amit a mai Belgrad kornyeken elt kelta scordiscusok veszelyeztettek. A Fekete-tenger partjan fekv? gorog varosok VI. Mithridatesz pontoszi kiraly uralma alatt alltak, es ott voltak meg a basztarnak is, akik tobb hullamban, rendszeresen atkeltek a Dunan. A nehezsegek ellenere orszaga sikeresen egyesitette a Karpat-medence keleti reszen, kelta uralom alatt el? dak alapnepesseget, az ekkor mar szarmatanak nevezett irani eredet? de helyben el? lovasnepeket, a Karpatoktol keletre el? karpokat , valamint az Al-Duna menti geta parasztfalvakat, amelyekben gyakran megfordultak pontoszi gorog es trak keresked?k is. Hatalmi kozpontja a Szeret also folyasanal lev? Zargidava (Ma Poiana ) volt, melyen az i. e. 1 szazadban harom meter magas sancot emeltek, megkozeliteset pedig arokkal nehezitettek meg. ^[9] Eletevel kapcsolatban minden mas bizonytalan. Uralkodasanak kezdetet i. e. 82 es i. e. 60 koze teszik. Ezutan Boirebisztasz uralma ala hajtotta a kelta scordiscusokat es szovetsegeseve tette a basztarnakat is, akik segitsegevel jelent?s gy?zelmeket aratott. A veluk valo kozeli kapcsolatra utal nevenek - bisztasz, -bista utotagja, valamint a hatalmi kozpontja teruleten el?kerult gazdag basztarna emlekanyag is. Kes?bb hatalmat kiterjesztette a Fekete-tenger partjan lev? gorog gyarmatvarosokra is, egeszen Apolloniaig (ma Szozopol , Bulgaria ). Ezek meghoditasanak id?pontjat hagyomanyosan i. e. 55 es 48 koze szokas helyezni, azonban az akkori politikai esemenysor ismereteben ez valoszin?leg nehany evvel korabban tortent. ^[10] A gorog varosok elfoglalasat a boiok es a tauriszkuszok elleni haboru kovette, majd hadjaratokat vezetett a Morvaorszagban lako germanok ellen is. Hatalma nyugaton a Morva folyonal fekv? Carnuntumig terjedt, habar lehetseges hogy a dak hadak messzebb is eljutottak. Amennyiben a Visztula menten ismert Setidava varos (ma Kalisz , Lengyelorszag ) nem Ptolemaiosz tevedese, akkor a jellegzetes dak varnev Boirebisztasz eszaki hoditasaira utalhat. ^[11] Kes?bb tobb hadjaratot vezetett a Balkan-felszigeten is, ennek kovetkezmenye, hogy a balcsiki feliraton ?Trakia els? es legnagyobb” kiralyanak nevezik. Keleti iranyu hoditasokrol nincsen adat, azonban mivel a basztarnak a fennhatosaga ala tartoztak, es ismert hogy elpusztitottak Olbiat , hatalma keleten legalabb a Dnyeper folyoig terjedt. ^[12]