A
csuangak
(vagy csuangok) egy
Kina
deli reszen el? nepcsoport.
Kuanghszi Csuanga Autonom Tartomany
(a csuanga nemzetiseg altal lakott terulet),
Junnan
es
Kuangtung
teruleten elnek. Szamuk vilagszerte tobb mint 19 millio, ebb?l 97% el Kinaban, els?sorban Kuanghszi autonom tartomanyban, es kisebb csoportjaik talalhatoak
Vietnamban
,
Kambodzsaban
,
Laoszban
,
Thaifoldon
,
Malajziaban
,
Japanban
,
Nemetorszagban
es az Amerikai Egyesult Allamokban.
A csuangak Kina masodik legnepesebb nemzetisege,
[1]
szamuk kb. 18,54 millio (2010). Els?sorban a
Kuanghszi Csuangak Autonom Tartomanyban
es Junnanban elnek, ahol a nepesseg 94,84%-at teszik ki. Kinaban a nepesseg 1,3%-aval, Kuanghszi Csuangak Autonom Tartomanyban a nepesseg 32,40%-at, Junnanban 2,7%-at,
Kuangtungban
0,67-at teszik ki (2000).
[2]
Huang Hszien-fan tortenesz szerint a csuangak az okorban a Kuanghszit benepesit? un. liucsiang nepek egyes csoportjainak leszarmazottai. A regeszeti leletek tanusaga alapjan az i. e. 9. evezredben ezek a csoportok meg a mai Kuanghszi es Junnan varosok helyen eltek.
A csuangak egeszen 1949-ig dont?en hagyomanyos vallasukat kovettek. Ekkor a nepesseg legnagyobb resze f?leg a moizmus kovet?je volt. A 2010-es nepszamlalas el?zetes adataibol a csuangak vallasi megoszlasa nem derul ki, de a 96,5%-ban csuangak altal lakott
Kuanghszi Csuangak Autonom Tartomany
lakossaganak 82,3%-a a kinai moizmus, 12,2%-a a
taoizmus
, 5,5%-a a
buddhizmus
kovet?je volt.
Nyelvuk, a csuang tai-kadai a
sino-tibeti nyelvcsalad
tagja. Az irashoz a kinai irast es a latin bet?ket is hasznaljak.
A csuangak eletmodja a mez?gazdasagon alapul.
- Ez a szocikk reszben vagy egeszben a
Zhuang people
cim? angol Wikipedia-szocikk forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.
Kuls? hivatkozasok
[
szerkesztes
]