A sebesseg mertekegysege mindig a hosszusag es az id? mertekegysegenek a hanyadosa. A tudomanyos eletben hasznalt SI-mertekegysegrendszerben a sebesseg mertekegysege a meter per masodperc (m/s), a koznapi gyakorlatban azonban a kilometer per ora (km/h) is hasznalhato. Gyakran hasznalt sebesseg egyseg csillagaszatban a kilometer per masodperc (km/s), a hajozasban es a legikozlekedesben a csomo (kn vagy kt), angolszasz teruleteken a merfold per ora (mph vagy mi/h).

m/s [ szerkesztes ]

Az SI-ben a sebesseg mertekegysege a hosszusag (ut) SI-egysegenek es az id? SI-egysegenek a hanyadosakent meter per masodperc, jele m/s. Keplettel:

${\displaystyle \left[v\right]={\frac {\left[s\right]}{\left[t\right]}}={\frac {\mathrm {m} }{\mathrm {s} }}}$

Korulbelul 1 m/s egy kenyelmesen setalo ember sebessege.

km/h [ szerkesztes ]

Egy km/h , azaz kilometer per ora annak a testnek a sebessege, amely 1 ora alatt 1 km utat tesz meg. 60 km/h atlagosan percenkent egy kilometer megtetelet jelenti. Az SI nem definialja az ora fogalmat, de osszeegyeztethet? a masodperccel (annak 3600-szorosa), igy a szabvanyok ^[1] szerint korlatlanul hasznalhato.

Az Egyesult Allamokon es az Egyesult Kiralysagon kivul a vilag nagy reszen az autok sebessegmer?je, a kozlekedesi tablak es a kozlekedesi szabalyok is egyseguknek tekintik.

km/s [ szerkesztes ]

A km/s , azaz kilometer per szekundum csillagaszatban hasznalatos mertekegyseg, a m/s ezerszerese. A Fold keringesi sebessege korulbelul 30 km/s.

Csomo [ szerkesztes ]

A csomo a hajozas es repules teruleten hasznalt sebesseg-mertekegyseg. A tengeri merfold nev? hosszmerteken alapszik.

Egy nemzetkozi csomo alatt egy tengeri merfold orankent megtett tavolsagat ertjuk. Ez pontosan 1,852 km/h, tehat az SI-vel osszeegyeztethet?. Roviditese: kn ^[2] (knot).

Nevet a hajok sebessegenek meresi eljarasa alapjan kapta. Egy zsinorhoz kotott, lapos fadarabot ( log ) eresztettek a vizfelszinre. A fadarab a vizen nagyjabol ugyanott maradt, a zsinor vegehez ugy volt felkotve, hogy az erny?szer?en beforduljon a haladasi iranyba, a felszinre mer?legesen. Egy feler?sitett suly is segitette, hogy a felszinen mer?legesen alljon. Mikozben a hajo el?rehaladtaval egyre tobb zsinor tekeredett le, amelyre szabalyos kozonkent csomok voltak kotve, egy tengeresz szamolta, hogy hany csomo fut at az ujjai kozott fel perc alatt. Az id?t egy masik tengeresz homokoraval merte. A csomok 47 lab 3 huvelykre (vagyis 14,40 meterre) voltak egymastol. Ez kevesebb, mint a pontosan kiszamolt 15,43 meter (a tengeri merfold 1/120-ad resze), mert a tapasztalatok alapjan figyelembe vettek a forgo orso es a zsinor surlodasat a tengeresz ujjan tovabba a fadarab elmozdulasat is a vizen. A kes?bb elterjedt, egyforma szemcsemeret? anyagokat hasznalo, pontosabb homokorakkal es a mai id?mer?kkel mert id? inkabb 28 masodperc, maradva a 14,4 meter tavolsagu csomoknal.

A hajok sebesseget azert kellett minel pontosabban merni, mert ha napokig felh?s id?ben vagy kodben haladtak, nem tudtak az egitestekr?l szogmerest vegezni, es csak a sebesseg es az id? meresenek segitsegevel tudtak helyzetuket megbecsulni. A 18 ? 20. szazadban ezert mar ennel modernebb megoldast dolgoztak ki. Az ingaorakat csak a 18. szazadra tudtak megfelel? mechanikaval hasznalni a hajokon mert a szel es a hullamok altal okozott mozgas hatassal van az inga mozgasara, igy a pontossaga jelent?sen rosszabb volt, mint a szarazfoldon.

A koordinatak es a tavolsagok konnyen atszamolhato kozvetlen osszefuggese miatt a repulesben es hajozasban mind a mai napig megmaradt a tengeri merfold (mint tavolsag) es a csomo (mint sebesseg) mertekegysege.

Merfold/ora [ szerkesztes ]

A merfold/ora sebesseg-mertekegyseg mer?szama az orankent megtett merfoldek szamat jeloli. Egy angol merfold 1609,344 meter, vagyis 1 merfold/ora = 1,609344 km/oraval.

Az Egyesult Kiralysagban es az Egyesult Allamokban, valamint nehany mas orszagban a kozlekedesi tablakon es a sebessegmer?kon is egysegkent hasznaljak. Ott mph vagy MPH ( m ile p er h our) formaban roviditik, de m?szaki irasokban a mi/h forma is el?fordul.

Nem SI-mertekegyseg.

Atvaltasi tablazat [ szerkesztes ]

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• Mach-szam

Jegyzetek [ szerkesztes ]