Ehhez a szocikkhez tovabbi forrasmegjelolesek , labjegyzetek szuksegesek az ellen?rizhet?seg erdekeben. Emiatt nem tudjuk kozvetlenul ellen?rizni, hogy a szocikkben szerepl? allitasok helytalloak-e. Segits a szocikk fejleszteseben tovabbi megbizhato forrasok hozzaadasaval.

A Csing-dinasztia ( 1644 ? 1912 ; kinaiul : ?朝, pinjin : Q?ng chao; mandzsuul : , Daicing gurun; mongolul : Манж Чин Улс) az utolso csaszari dinasztia volt Kinaban . Szarmazasa alapjan gyakran nevezik mandzsu -dinasztia nak is.

Mandzsu hoditas [ szerkesztes ]

A mandzsu az Eszak-Kinat valaha egy evszazadon at uralo dzsurcsikkel rokon nomad nep. Nurhacsi nev? vezeruk 1616 -ban egyesitette a mandzsu torzseket, es kinai mintara jol szervezett allamot hozott letre Mandzsuriaban , a mai Eszakkelet-Kinaban. A Nurhacsi alapitotta dinasztia 1636 -ban a Csing (? Q?ng ’Tiszta’) nevet vette fel, s hamarosan tamadasokat inditott a vegnapjait el? Mingek Kinaja ellen. Amikor 1644-ben Li Ce-cseng parasztseregei megdontottek a Ming-dinasztiat, de meg nem epitettek ki szilard allamhatalmat, a mandzsu seregek nagyszabasu hadjaratba kezdtek Kina meghoditasara. A kinai nagy fal keleti szakaszat ved? csaszari seregeknek parancsolo Vu Szan-kuj (吳三桂, Wu S?ngui ) tabornok valaszthatott, hogy behodol Li Ce-csengnek es egyutt veszik fel a harcot a mandzsuk ellen, vagy pedig a mandzsuk oldalara all. ? az utobbit valasztotta ? Csin Kuj mellett azota Vu Szan-kuj a hazaarulas masik megtestesit?je a kinaiak szemeben ? beengedte a mandzsukat es veluk egyutt indult a parasztfelkel?k es a birodalomban szetszorva allomasozo volt Ming-seregek ellen. Letezik olyan legenda Vu Szan-kuj szerelmet akarta kiszabaditani, aki a felkel?k fogsagaba esett.

A kovetkez? evtizedek haboruval teltek: az eszakrol tamado mandzsuk es az atpartolt kinai seregek mind delebbre hatolva sorra megsemmisitettek vagy hodoltattak be a szetszort parasztfelkel? csapatokat es a megbukott Ming-hazhoz h? er?ket. Megjegyzend?, hogy a mintegy 290 ezer f?s mandzsu hader?vel szemben ketmillio kinai harcos allt, tehat az ellenallas nem lett volna remenytelen, ha a kinai egysegek parancsnokai kepesek lettek volna osszefogni, es nem allnak at tomegesen a hoditokhoz. A kinaiak kozott azonban oriasi volt a szethuzas, Li Ce-csenget 1645 -ben egy kinai foldesuri osztag meggyilkolta, a maradek Ming er?k pedig jobbara az egymassal valo leszamolassal voltak elfoglalva. Igy aztan a mandzsuknak 1683 -ra sikerult egyesiteni az egesz orszagot es letorni minden ellenallast. Id?kozben f?varosukka Pekinget tettek, s az elfoglalt teruleteken helyreallitottak a Mingek allamszervezetet.

Li Ce-cseng mellett a mandzsukkal szembeni ellenallas legf?bb megtestesit?i Si Ko-fa , Jangcsou varosanak ved?je, es Cseng Cseng-kung , a Ming-hazhoz h? kalozvezer voltak. Ez utobbi 1646 -tol 1658 -ig a delkeleti partvideket vedte, majd 1661-ben kb. 900 hajoval athajozott Tajvan (portugal neven: Formosa, ’Gyonyor?’) szigetere ? amely addig nem volt resze a kinai birodalomnak, s f?leg malaj nepcsoportok laktak ?, el?zte onnan a holland keresked?ket, es vedte a szigetet a mandzsuk ellen. 1662-es halala utan a fia meg egeszen 1683-ig tartotta magat Tajvanon. Cseng Cseng-kung, holland neven Koxinga , Tajvanon maig nemzeti h?snek szamit.

A mandzsu konszolidacio [ szerkesztes ]

A hoditast kovet?en az uj uralkodohaz gyorsan megszilarditotta hatalmat. Tudvan, hogy fegyverrel ugyan el lehet foglalni egy orszagot, de hosszu ideig kormanyozni lehetetlen, hamarosan hallgatolagos kiegyezes jott letre a kinai elit es a mandzsu hoditok kozott. A mandzsuk ugyan hoztak nehany szimbolikus rendelkezest, amellyel a hoditasra emlekeztettek a lakossagot ? peldaul alavetettseguk jelkepekent a kinaiaknak at kellett venniuk az oldalt borotvalt, kozepen copfba font mandzsu hajviseletet ?, de lenyegeben erintetlenul hagytak az eredeti tarsadalmi rendet, ratelepedtek a mar meglev? intezmenyekre, es a kinai hivatalnokertelmiseget bevontak a kormanyzasba. A kinai elit es lakossag pedig elfogadta az idegen, de szamara beket es gazdagsagot biztosito dinasztia uralmat. Ekozben maguk a hoditok elkezdtek elkinaiasodni: felhagytak a regi nomad szokasokkal, megtanultak kinaiul, s?t, a kinai kultura b?kez? tamogatoiva valtak.

A rend megszilardulasa, az engedekeny politika es az Amerikabol a Fulop-szigeteken keresztul Kinaba kerult haszonnovenyek elterjedese kovetkezteben a gazdasag fellendult, a lakossag 1700 es 1840 kozott megnegyszerez?dott (100 milliorol 414 milliora n?tt). A konszolidaciohoz hozzajarult az is, hogy sok Csing csaszar igen tehetseges es m?velt volt, s kozuluk tobb rendkivul hosszu ideig uralkodott. Kang-hszi ( 1661 ? 1722 , 康熙, K?ngx? ), Jung-cseng ( 1723 ? 1736 , 雍正帝, Y?ngzh?ng ) es Csien-lung (1736? 1795 , 乾隆, Qianl?ng ) csaszarok uralkodasanak csaknem masfel evszazada ? a Kang-hszi alatti els? egy-ket evtizedt?l eltekintve ? a beke es a jolet korszaka volt a kinaiak tobbsege szamara.

Csing-kori hoditasok [ szerkesztes ]

Mint a kinai tortenelemben mindig, az orszag gazdasagi meger?sodeset teruleti hoditasok kovettek. Bels?-Kina feletti uralmuk megszilarditasat kovet?en a mandzsuk hozzalattak, hogy birodalmuk hatarait kiszelesitsek. A Kinai Nepkoztarsasag mai hatarai lenyegeben a 17-18. szazadi nagy Csing csaszarok hoditasaival alakultak ki. El?szor 1696 -ban eszaknyugaton elfoglaltak Kelet-Turkesztan ( Hszincsiang-Ujgur Autonom Terulet , 新疆 X?nji?ng) es Kuls?-Mongolia (a mai Mongolia ) nagy reszet, majd 1720 es 1750 kozott fokozatosan Tibetet tettek kinai protektoratussa. A hoditasok az 1750-es evekben fejez?dtek be, amikor is sikerult Kelet-Turkesztan maradek reszet es Dzsungariat is elfoglalni. Ezekkel a gy?zelmekkel a birodalom terulete megduplazodott. Ugyancsak a mandzsu uralom alatt valt Mandzsuria Kina szerves reszeve. A 18. szazadban Korea , Vietnam es Nepal nepei is a Csing Birodalom adofizet?i lettek. A Csingek altal elfoglalt teruletek kozott sok volt, amely a tortenelem soran korabban mar tartozott Kinahoz, de most sikerult ?ket tartosan is Kinahoz csatolni. Kina ekkor erte el a legnagyobb kiterjedeset. (Ehhez kepest mara valamelyest csokkent a terulete: Kuls?-Mongolia 1912-ben fuggetlenne valt, es Oroszorszag is megszerzett kisebb teruleteket.)

Gazdasagi-tarsadalmi stagnalas [ szerkesztes ]

A 18. szazad vegere a kinai gazdasag eljutott abba az allapotba, amelyet a ?magas szint? egyensuly csapdajanak” szoktak nevezni. Ez lenyegeben azt jelenti, hogy a gazdasag elerte azt a szintet, ahonnan az adott keretek kozott tovabb fejl?dni nem lehetett: a mez?gazdasagban nem maradt tobb megm?veletlen terulet, amit meg fel lehetett volna torni, a megm?velt teruleteken pedig a termelekenyseg elerte azt a fels? hatart, amelyet hagyomanyos technologiaval lehetetlen volt tulszarnyalni. (Megjegyzend?, hogy az ekkori vilagban Kinaban voltak a legmagasabbak a teruletegysegenkenti termesatlagok.) Modernizacio, a termeles tudomanyos alapokra helyezese nelkul tehat a mez?gazdasagi termelest nem lehetett tovabb novelni. Ennek kovetkezteben az iparcikkek piacanak novekedese is megallt, nem emelkedett tovabb a nem mez?gazdasagi termekek iranti kereslet ? ez pedig az ipari jelleg? vallalkozasok stagnalasahoz vezetett. A tovabbi fejl?dest lehet?ve tev? technikai (vagy ipari) forradalom azonban ? maig nem egeszen feltart okokbol ? elmaradt. Valoszin?leg nagy szerepe volt ebben a mandzsu csaszari udvar bezarkozo politikajanak, az ipart es a kereskedelmet szigoruan az ellen?rzese alatt tarto allami burokracianak, a gyakorlati ismereteket oktato iskolak hianyanak, a benito hatasnak, amelyet a hivatalnokvizsgak fejtettek ki a kinai ertelmisegre, illetve annak, hogy Kina nem talalkozott olyan kulfoldi hatalommal, amely hozza merhet? erej? vagy fejlettseg? lett volna, s ez onelegultseghez vezetett. A 18. szazad vegen, a 19. szazad elejen Kina tehat magas foku fejlettseget elert, de zsakutcaba jutott, a hagyomanyos utakon tovabb fejl?dni nem kepes, magaba zarkozott birodalom volt.

Ugyanebben az id?ben Nyugat-Europaban vegbementek a polgari, majd az ipari forradalmak , aminek kovetkezteben a Nyugat technikailag, gazdasagilag es katonailag minden mas civilizacional er?sebb lett, s jocskan lehagyta a korabban nala fejlettebb Kinat.

A nyugati hatalmak megjelenese Kinaban [ szerkesztes ]

Anglia 1699-ben letesitett kereskedelmi kirendeltseget a del-kinai Kantonban , s ezutan tobb mint egy evszazadon at ez a varos lett a kinai-nyugati kereskedelem kozpontja. A 18. szazadban az aruforgalom korlatozott maradt: angol reszr?l a Brit Kelet-indiai Tarsasag , kinai reszr?l pedig a szoros allami felugyelet alatt allo Kohong (v. Kunghang ) ceg szerzett monopoliumot a joreszt angol tea- es selyemimportbol allo kereskedelmen. A pekingi kormanyzat, bar tetemes hasznot huzott a Kantonon athalado aruk vamjabol, igyekezett korlatozni es kezben tartani a kulkereskedelmet.

A 18. szazad veget?l a kantoni kereskedelem keretei kezdtek sz?knek bizonyulni, ezert az angolok 1793 -ban Lord Macartney vezetesevel kovetseget kuldtek a kinai csaszarhoz, azt kerve, hogy Pekingben allando angol kepviseletet nyithassanak, a kormanyzat nyisson meg nehany eszaki kikot?t az angol keresked?k el?tt, rogzitse a vamtarifakat es bocsasson Anglia rendelkezesere egy-ket szigetet, ahol az elraktarozhatna aruit es javithatna hajoit. Az angol kuldottseget a meghodolo barbar uralkodo kovetenek kijaro fogadtatasban reszesitettek, az altaluk vitt ajandekokat ?hodolati adonak” nyilvanitottak, de az angol kereseket elutasitottak.

?Te, o, uralkodo, messze lakozol, sok tengeren tul, es megis attol az alazatos kivansagtol vezettetve, hogy civilizacionk jotetemenyeiben osztozhass, kovetseget kuldtel, amely engedelmesen eljuttatta hozzank uzenetedet” ? irta Csien-lung csaszar elutasito leveleben III. Gyorgy kiralynak . ? ? Azok a komoly kifejezesek, amelyekb?l az uzenet all, bizonyitjak reszedr?l a tiszteletteljes alazatossagot, mely rendkivul dicseretre melto. Ami azt a kerelmedet illeti, hogy egy alattvalodat mennyei udvaromhoz kuldhesd, hogy ellen?rizze orszagod kereskedelmet Kinaval, ugy ez a keres ellentmond dinasztiam minden szokasanak, es semmilyen modon sem fogadhato el. (…) Reszkess, engedelmeskedj, es ne kovess el tiszteletlenseget!”

Mivel Angliat egy id?re lekotottek a francia forradalom es az azt kovet? napoleoni haboruk , Kina er?szakos megnyitasara meg nem tettek kiserletet.

A briteknek a kereskedelem allami korlatozasan kivul meg egy problemajuk volt Kinaval kapcsolatban. Kinaba rengeteg europai ezust aramlott, mert amig a nyugati orszagok szamos arucikket importaltak Kinabol, Kina gyakorlatilag semmit nem vett t?luk, igy a kinai tea-, selyem- es porcelanszallitmanyokert ezusttel kellett fizetniuk. Az 1820-as evekre azonban megallt az ezust Kinaba aramlasa: ekkorra ugyanis Kinaban annyira megn?tt az opiumfogyasztas ? es ezzel egyutt az opiumimport ?, hogy az angoloknak sikerult az Indiabol Kinaba szallitott opiummal kivaltaniuk a kinai arukert eddig fizetett ezustot.

Az opiumfogyasztas novekedesere tobbfele magyarazat van. A torteneszek egy resze szerint a Brit Kelet-indiai Tarsasag emberei szabalyos piackutatast vegeztek a kinaiak koreben, kideritend?, hogy mit lehetne ezust helyett Kinaba szallitani. Amikor arra az eredmenyre jutottak, hogy az opium megfelelne e celra, a modern drogarusok modszereit alkalmazva kinaiak tomegeit ?beetettek” a szerrel. Mas velemeny szerint viszont az opiumfogyasztas ?magatol” kezdett novekedni, amikor a 17?18. szazadban ? a dohanyzas ekkor mar elterjedt szokas volt ? a kinaiak rajottek, hogy a fajdalomcsillapitokent mar ezer eve hasznalt opiumot dohanyba keverve kellemes hatast ernek el. E nezet szerint az angolok csak kihasznaltak az opiumszivas divatjat azzal, hogy jo min?seg? opiumot hoztak be Indiabol. Az els? velemenyt altalaban a kinai torteneszek valljak, az utobbit az angolszaszok. Annyi biztos, hogy a 18. szazad veget?l Kinaban meredeken emelkedett az opiumfogyasztas, es az angol keresked?k oriasi haszonra tettek szert ebb?l.

Az opiumfugg?k szamanak emelkedesevel az eddig Kinaba aramlo ezust az angol opiumkeresked?kon keresztul elkezdett visszaaramlani Europaba. Megjegyzend?, hogy az opium nem csak a nyugati keresked?k szamara volt jo uzlet: Kinan beluli ertekesitesere oriasi keresked?halozatok jottek letre, amelyek valamilyen modon ? altalaban megvesztegetessel ? szamos allami hivatalnokot is megnyertek maguknak. Az opium egyebkent az 1700-as evek eleje ota be volt tiltva Kinaban, de a tilalom papiron maradt, hiszen eppen az opiumkereskedelem felszamolasaval megbizott hivatalnokok voltak az uzlet f? haszonelvez?i.

Az opiumhaboruk [ szerkesztes ]

B?vebben: Opiumhaboru

Az 1820?30-as evekre a Csing-dinasztia mely gazdasagi valsagba jutott. A valsag f? okai a kovetkez?k voltak: ismet megindult foldkoncentracio; egy allami intezkedes nyoman romlott a rez- es az ezustpenz cserearanya, vagyis az ezust erteke emelkedett a rezpenzehez kepest; a nagyaranyu opiumbehozatal miatt ezusthiany lepett fel, ami megingatta az ezustre epult adorendszert. A penzugyi valsag okozojanak a f?hivatalnokok jelent?s resze az opiumimportot tartotta. Az opiumfogyasztas tarsadalmi szinten is ereztette a hatasat, ugyanis a nepes Kinaban nagy szerep jutott az emberi kez altal kifejtett fizikai er?nek, de az opium szeleskor? elterjedesevel tomegek munkavegzesi kepessege illet?leg moralja csokkent.

Az 1830-as evekben az opiumkerdesr?l eles vita tamadt az udvarban: egyesek az opiumkereskedelem legalizalasat, masok a teljes betiltasat javasoltak a csaszarnak. A csaszar vegul az utobbiakra hallgatott, s 1839 -ben az opiumellenes frakcio egyik f? szoszolojat, Lin Co-hszut (林則徐, Lin Zexu ) Kantonba, az opiumkereskedelem kozpontjaba kuldte intezkedni. Lin nagy hevvel latott hozza a feladat vegrehajtasahoz, blokad ala vette a Kantonban el? kulfoldiek mintegy 350 f?s koloniajat, elkobozta es t?zre vetette opiumkeszleteiket.

A briteknek eddig ket f? kovetelesuk volt Kinaval szemben: egyreszt szabadon akartak kereskedni Kinaval es Kinaban; masreszt el akartak erni, hogy a kinai kormanyzat vegre egyenrangu felkent, es ne behodolt barbarokkent kezelje ?ket. Lin Co-hszu akcioja remek urugy volt arra, hogy az angolok fegyverrel szerezzenek ervenyt koveteleseiknek, ezert flottajukat meg 1839-ben Kina partjaihoz kuldtek. Ezzel megkezd?dott az els? opiumhaboru (第一次鴉片戰爭 Diy?ci Y?pian Zhanzh?ng ). Az angoloknak ugyan mindossze nehany tucat hadihajojuk es par ezer emberuk volt, de mivel ?k rendelkeztek az akkori vilag legfejlettebb haditechnikajaval, a jobbara ijakkal es tobb szaz eves agyukkal illetve musketakkal harcolo mandzsu-kinai csapatok tehetetlenek voltak veluk szemben. A kinai l?- es tuzersegi fegyverek nem voltak kepesek nagy tavolsagra l?ni, mint az angolok fegyverei, raadasul az angolok gyorsabban toltottek ujra, mint a kinaiak. Kozelharcra nem kellett folyton sort keriteni, igy a kinaiak meg a szambeli folenyuket se tudtak ervenyesiteni.

Maga a haboru ugy zajlott, hogy az angol hajok megjelentek egy-egy partmenti varos el?tt, raszegeztek agyuikat, s ha a varos megadta magat, akkor az angol katonak ? sokszor fosztogatva es oldokolve ? bevonultak, ha pedig felvette a harcot, addig l?ttek, amig a kinaiak meg nem adtak magukat. Nagyszabasu szarazfoldi hadm?veletekre nem kerult sor, de nem is volt rajuk szukseg, hiszen a kinaiaknak eppen eleg fenyegetest jelentett az, hogy tengerpartjuk es bels? vizi utjaik menten a britek gyakorlatilag azt csinaltak, amit akartak. A kegyelemdofest az adta meg, amikor a britek elfoglaltak a Jangce (?江, Chang Ji?ng ) es a Nagy-csatorna keresztez?desenel fekv? Csencsiang (?江, Zhenji?ng ) varost, ezzel megbenitottak Kina ket legfontosabb vizi utjanak forgalmat. A kormanyzat vegul teljhatalmu megbizottakat kuldott Nanking varosaba targyalni a britek parancsnokaval, Pottinger tabornokkal. A ket fel 1842. augusztus 29-en elfogadta az un. nankingi szerz?dest (南京條約 Nanj?ng tiaoyu? ), ezzel megkezd?dott az a korszak, amit a kinaiak az ? egyenl?tlen szerz?desek ” vagy a ?felgyarmati” alavetettseg koranak neveznek.

A nankingi szerz?des f? pontjai a kovetkez?k voltak: 1) Kina orokos tulajdonkent atadta Nagy-Britannianak Hongkong szigetet; 2) Az angol keresked?k el?tt megnyitott ot kikot?t (Kantont, Hsziament, Fucsout, Ningpot es Sanghajt ); 3) A kereskedelmi vamtarifat 4?10%-ban rogzitettek; 4) Kina nagy osszeg? karteritest fizetett a haboru koltsegeiert, a megsemmisitett opiumert es kinai cegek behajthatatlan adossagaiert. Egy 1843 -as kiegeszitesben az angolok megkaptak a ?teruletenkivuliseg” jogat is, ami azt jelentette, hogy brit allampolgar felett kinai hatosag nem itelkezhetett, csak az angol konzul. (Ez utobbi kikotes kevesse kifogasolhato, a kinai torvenykezessel ugyanis gyakran egyutt jart a kinvallatas es a csonkito, megalazo buntetes, ami a polgarosodott europaiak szamara elfogadhatatlan volt.) A szerz?desekben az opiumrol nem esett szo, de az opiumkereskedelem tovabb viragzott. A kovetkez? evekben a briteknek adott kivaltsagokat megadtak a tobbi nyugati nagyhatalomnak is, igy a megnyitott varosokban hamarosan hatalmas nemzetkozi negyedek jottek letre.

1857 -t?l 60-ig ujabb osszecsapasokra kerult sor a nyugati hatalmak es Kina kozott, amelyek kovetkezteben a kinai kormanyzat ujabb "egyenl?tlen szerz?desekben" tovabbi engedmenyeket tett: engedelyezte a kulfoldiek szabad mozgasat Kina belsejeben, rogzitett vam mellett torvenyesitette az opiumkereskedelmet, a Pekinghez kozeli Tiencsint (天津, Ti?nj?n ) megnyitotta a kulfoldiek el?tt, s ami a legfontosabb, hozzajarult, hogy a nyugati hatalmak allando koveteket allomasoztassanak Pekingben ? ez a regi ?hodolati rendszer” veget jelentette. Az 1857-58-as es az 1860-as hadm?veleteket szoktak masodik, illetve harmadik opiumhaborunak nevezni.

A harmadik opiumhaboru leghiresebb emleke a pekingi Juanming juan (?明? Yuanming Yuan ) romkert. A ?Regi Nyari Palotanak” is nevezett epuletkomplexumot az 1740-es evekben epitettek jezsuita hitterit?k tervei szerint, a versailles-i palotak stilusaban. Az epuleteket 1860-ban az angol?francia seregek porig romboltak. A romokat maig meg lehet tekinteni, a kinaiak ugyanis meghagytak ?ket eredeti allapotukban, az imperialistak pusztitasanak illusztraciojaul. A kinai kiadasu konyvekben nem szerepel, de a tortenethez hozzatartozik, hogy az europai seregek a csaszari epuleteket bosszubol romboltak le, amiert a csaszar emberei elfogtak a brit bekekuldottseg vezet?jet, es kivegeztek husz emberet.

Az opiumhaborukat a kinaiak hosszu megalaztatasuk, kulfoldiek altal valo kizsakmanyolasuk es nyomorba dontesuk kezdetekent ertekelik, s ebb?l az id?b?l ered a kinaiak nagy reszeben maig meglev? kett?s erzes a nyugatiak irant: egyreszt csodaljak fejlett technikajukat, civilizacios vivmanyaikat, gazdagsagukat, masreszt viszont sertettseget es neha ellenseges erzelmeket ereznek a gyarmatosito feher ember iranyaban. Az biztos, hogy Kina kapuinak er?szakos megnyitasa aljas es kegyetlen modon tortent. Az is biztos azonban ? bar ez nem menti az olykor veres meszarlasokat is rendez? gyarmatosito seregeket ?, hogy a magaba zarkozott, elmaradott Kinai Birodalom eletkeptelen volt a masutt gyorsan iparosodo vilagban, igy a nyitas elkerulhetetlen volt. A megnyitott ?engedmenyes” kikot?k reven pedig Kina megismerte a legfejlettebb nyugati technikakat, legujabb eszmeket, sajat ipart epitett ki es bekapcsolodott a vilagkereskedelembe. Jellemz?, hogy az engedmenyes kikot?varosokban 1952 -ben, a kommunista hatalomatvetel utan nem sokkal, az egy f?re es? ipari termeles csaknem harmincszorosa volt a ? kulfoldiek altal erintetlenul hagyott ? bels? teruletekenek, es a fejlett ipar nagy resze maig a partmenti, valaha kulfoldi befolyas alatt allo regiokban koncentralodik.

Felkelesek a mandzsu uralom ellen [ szerkesztes ]

Nagyjabol az opiumhaborukkal egy id?ben Kina-szerte felkelesek tortek ki a Csing-dinasztia ellen. A jelent?sebb megmozdulasokra a nyugati hatalmak terjeszkedeset?l fuggetlenul, a bels? teruleteken kerult sor, a foldkoncentracio, a tulnepesedes, a vizszabalyozasi rendszerek elhanyagolasa (es az ebb?l ered? katasztrofak), valamint a mindent atszov? korrupcio miatt.

A legfontosabb ilyen mozgalom a Tajping-felkeles volt, amelyet a Hung Hsziu-csuan ( 1814? 1864 , 洪秀全, Hong Xiuquan ) nev? bukott hivatalnok vezetett. Hung fiatalkoraban egy protestans traktatuson keresztul megismerkedett a kereszteny tanitasokkal, majd ezeket otvozve a hagyomanyos kinai vallas elemeivel egy sajatos uj vallast alapitott, amelynek vezet?je ? maga ? Jezus Krisztus occse, az uj messias ? volt. A vallas egyszerre hirdette az Isten el?tti egyenl?seget, a konfucianus erenyek tiszteletet es a mandzsu uralom megdontesenek szuksegesseget. Hung a gy?zelme eseten olyan tarsadalmat akart letrehozni, amelyben mindenki egyenl?, mindent koztulajdonba vesznek, s az embereket kozos raktarakbol latjak el elelemmel es ruhazattal. Ez lett volna a Nagy Egyenl?seg Mennyei Birodalma , amir?l a felkel?k a nevuket kaptak. Miutan elegend? hivet toborzott maganak, Hung 1850 -ben Kuanghszi-Csuang Autonom Terulet (?西, Guangxi ) tartomanyban kirobbantotta a felkelest, amelyhez tomegesen csatlakoztak az elszegenyedett parasztok, eddig rablasbol el? fegyveresek es munkajukat vesztett kantoni szallitomunkasok. A tajpingok kezdetben nagy katonai sikereket ertek el, tobb kisebb varost elfoglaltak, majd 1853 marciusaban az ekkor mar tobb mint egymillio f?t szamlalo tajping sereg bevette Nanking varosat, amely ezutan a tajpingok szekhelye lett. A felkel?k hadjaratot inditottak Peking ellen is, de ez sikertelenul vegz?dott. 1853?54-ben a tajpingok ugyan uraltak a Jangce also folyasanak egesz volgyet, de szervezesi tapasztalatok hijan nem tudtak tartos kozigazgatasi rendszert kiepiteni. Raadasul az 50-es evek vegen a tajping vezet?k egymas ellen fordultak, veres bels? harcok tortek ki kozottuk, s ez nagyon meggyengitette ?ket. Ekozben a mandzsu csaszari udvar altal megbizott kinai tabornokok er?s hadseregeket szerveztek a tajpingok altal veszelyeztetett videkek foldesuri er?ib?l, s nemi nyugati segitseggel kemeny ellentamadasokat inditottak Hung seregei ellen. Vegul hosszas es rendkivul veres harcok utan ? 20-30 milliora teszik az aldozatok szamat ? 1864-ben, 14 evnyi kuzdelem utan a tajpingokat levertek.

Mindekozben a birodalom mas teruletein is ? a tajpingoktol fuggetlen ? lazadasok tortek ki. A Nagy-csatorna menten az 50-es evekben a titkos tarsasagok altal szervezett felkel?k sajat kis allamocskat hoztak letre (1853-1868). A delnyugati Junnan (云南, Yunnan ) tartomanyban muzulman felkel?k evtizedekig nagy teruleteket uraltak, s sajat szultansagot alapitottak (1855?1873). Kujcsou (?州, Guizh?u ) tartomanyban a miao nep lazadt fel a kinai uralom ellen, mig Kelet-Turkesztanban az ujgurok (1862?1873). A Csing-dinasztia hatalma az 1850-es evekben alapjaiban megrendult: kivulr?l a nagyhatalmak, belulr?l pedig a kulonboz? felkelesek fenyegettek.

A Csing-dinasztia atmeneti meger?sodese [ szerkesztes ]

Az 1860-as evek elejen a mandzsuknak sikerult valamelyest megszilarditani hatalmukat az orszag felett. Ez reszben a nyugati hatalmakkal valo megbekelesnek koszonhet?, akiknek, miutan mar elertek, amit akartak ? szabad kereskedelmet Kinaval, teruletenkivuliseget, diplomaciai elismerest stb. ?, mar a dinasztia uralmanak fenntartasa allt az erdekukben ? hiszen nagyobb profit remelhet? az er?s kormanyzattal rendelkez?, kezelhet?, mint a szetesett, belhaboruk dulta Kinaval valo kapcsolatokbol. Emellett a kozponti hatalom seregei az engedmenyes kikot?kon keresztul hozzajutottak a legjobb nyugati haditechnikahoz, igy a parasztfelkel?k es a fuggetlensegukert kuzd? nemzetisegek ellen fordithattak azokat a modern t?zfegyvereket, amelyek nehany eve meg az ? vereseguket okoztak. Masreszt pedig ujabb "kiegyezes" jott letre a mandzsu dinasztia es a kinai elit kozott: a 60-as evekt?l kezdve a kinaiak minden eddiginel nagyobb aranyban reszesultek a hatalombol, es mar hadseregek vezeteset is rajuk biztak ? amit az ovatos mandzsuk eddig soha nem tettek meg. Igy aztan a 60-as, 70-es evekben sikerult leverni a felkeleseket, s ezzel elodazni a csaszarsag bukasat.

Az oner?sites [ szerkesztes ]

Az opiumhaboru oriasi sokk volt a kinaiak szamara, hiszen tobb evezredes tortenelmuk soran most el?szor talalkoztak egy naluk katonailag, gazdasagilag es technikailag egyarant joval fejlettebb hatalommal, aminek kovetkezteben valamelyest at kellett alakitaniuk az ?si, Kina-kozpontu vilagkepet. A mandzsu-kinai elit azonban nem ertette meg, hogy a kozepkori jelleg? Kinai Birodalom zsakutcaba jutott, csak azt ismerte el, hogy a nyugati fegyverek jobbak a kinaiaknal. Igy aztan nem kerult sor szeles kor? tarsadalmi-politikai modernizaciora, s Kina a valsagbol azzal igyekezett kilabalni, hogy orszagszerte nyugati tipusu fegyver- es hajogyarakat letesitett. Az 1860 -as, 70-es es 80-as eveket az ?oner?sites” (洋???, yangwu yundong ) korszakanak szokas nevezni: ekkor Kina meg elutasitotta a nyugati eszmeket es intezmenyeket, csak a technika atvetelere volt hajlando.

Az oner?sites kudarcanak els? jele az 1884 ?85-os kinai?francia haboru volt, amikor is a franciak Kinatol elhoditottak Vietnamot.

Az igazi arculcsapast azonban az 1894? 95-os els? kinai?japan haboru ( kinai : 中日甲午??, Zh?ngri Ji?w? Zhanzh?ng ; japan : 日???, romaji : Nisshin Sens? ) jelentette a kinaiak szamara. A harc a Koreai-felsziget feletti befolyasert kezd?dott. Koreaban, amely mindig is Kina erdekszferajaba tartozott, 1893 -ban kitort a Tonghak-lazadas ( hangul : 東學農民運動; handzsa : 東學農民運動), ami jo urugy volt mind Kinanak, mind Japannak , hogy csapatokat kuldjon a felszigetre a koreai kiraly ?megsegitesere”. 1894 nyaran a japan csapatok kivertek a kinaiakat Koreabol, s nem alltak meg a kinai-koreai hatarnal, hanem elfoglaltak az eszakkelet-kinai Liaotung-felszigetet (??半?, Liaod?ng ). Ekozben a modern japan hadihajok az evtizedek alatt felepitett kinai flottat egy-ket utkozetben teljesen megsemmisitettek, mig a deli japan er?k Tajvan szigetenek nagy reszet is elfoglaltak. A kinaiak 1895 februarjaban letettek a fegyvert, majd aprilisban Kina a haborut lezaro simonoszeki bekeben lemondott a Koreaval kapcsolatos jogairol, Tajvanrol, a Liaotung-felszigetr?l, emellett oriasi karteritest fizetett Japannak. (A Liaotung-felszigetet a tobbi nagyhatalom nyomasara Japan nemsokara visszaadta Kinanak.)

A Japantol elszenvedett sulyos vereseg azert volt kulonosen megalazo a kinaiak szamara, mert most nem egy nyugati nagyhatalom, hanem egy olyan szomszedos ? ?barbar” ? orszag gy?zte le Kinat, amely egesz eddigi tortenelme soran a kinai vivmanyokat masolta, a kinai mintakat kovette. Ezutan a megalaztatas utan sokak szamara nyilvanvalova valt, hogy az eddigi, csak a fegyverek masolasara szoritkozo politika nem folytathato: a csaszari udvar altal onkenyesen kinevezett, ket es felezer eves filozofiai ertekezeseken nevelkedett, korrupt hivatalnokok keptelenek a modern korulmenyek kozott sikeresen vezetni a kinai seregeket es eredmenyesen igazgatni az orszagot.

A ?szaznapos reform” [ szerkesztes ]

B?vebben: Szaznapos reform

A japanoktol elszenvedett vereseg utan a kinai irastudok koreben orszagszerte reformmozgalmak indultak, amelyek az 1868 -as japan Meidzsi-reform mintajat kovetve atfogo tarsadalmi, politikai es gazdasagi valtozasokat, lenyegeben az alkotmanyos monarchia megteremteset t?ztek zaszlajukra.

Ezt kulonosen surg?sse tette az, hogy a nagyhatalmak mar-mar kezdtek felosztani maguk kozott Kinat. Tenylegesen vegul is egyik hatalom sem tudta a Kozeps? Birodalmat a gyarmatava tenni ? aminek a legf?bb akadalya a tobbi hatalom feltekenysege lett volna ?, de a szazad utolso evtizedeire az orszagot erdekszferakra tagoltak, es az osszes tengerparti, illetve Jangce-parti nagyvarost megnyitottak a kulfoldiek el?tt. A megnyitott varosokban a hatalmak ugynevezett ?koncesszios teruleteket” kaptak, amelyeken a kulfoldiek a sajat joghatosaguk alatt, sajat torvenyeik szerint, europai stilusu epuletekben elhettek. (Megjegyzend?, hogy Tiencsinben volt osztrak?magyar negyed is, amelynek epuletei maig allnak.)

A koncesszios teruletek lete melyen sertette a kinaiakat, hiszen egy-egy ilyen terulet ?allam volt az allamban”, a kinai hatosagoknak nem volt beleszolasuk az ottani ugyekbe. Sok kulfoldi durva, ontelt viselkedese is mely nyomokat hagyott a helyi lakossagban. Az egyik sanghaji park kapujan fugg? tabla ? ?Kutyaknak es kinaiaknak tilos a belepes!” ? ma is sokszor szoba kerul a kinai?nyugati kapcsolatok torteneter?l szolo beszelgetesek folyaman.

A megujulast nehezitette az, hogy az orszag vezetese az 1860-as evek elejen Ce-hszi anyacsaszarne es klikkje kezebe kerult. Ce-hszi egeszen 1908 -ban bekovetkezett halalaig ki sem engedte kezeb?l a hatalmat; bar ezen fel evszazad alatt nevlegesen voltak az orszagnak csaszarai, tenyleges hatalommal nem rendelkeztek. A gy?lolt Ce-hszi es ultrakonzervativ tamogatoi az ?oner?sitest” ugyan engedelyeztek, de az orszag kormanyzasaban semmifele valtoztatasra nem voltak hajlandok.

A reformmozgalmak elere a Kang Ju-vej ( 1858? 1927 ) (康有?, K?ng Y?uwei ) nev? irastudo allt, aki 1898 -ban memorandumot irt a fiatal Kuang-hszu ( 1875? 1908; 光?, Gu?ngxu ) csaszarnak elkepzeleseir?l. A csaszar Kang szavain fellelkesulve maga allt a reformok elere: a mozgalom f?bb vezet?it fontos posztokba helyezte, s ediktumokat adott ki, amelyek a kozigazgatas gyokeres atalakitasat, modern iskolak felallitasat, a hivatalnokvizsgak korszer?siteset, a hadsereg atszervezeset celoztak, s hosszu tavon Kina alkotmanyos monarchiava alakitasat tettek volna lehet?ve. Mindekozben a csaszar megbizta Juan Si-kaj tabornokot (袁世凱, Yuan Shik?i ), hogy szamoljon le az anyacsaszarne konzervativ frakciojaval, amely eddig az orszagot kormanyozta. Juan azonban elarulta a csaszart, s Ce-hszi hiveinek beszamolt az ellenuk iranyulo tervr?l. Ce-hszi erre embereivel ?rizetbe vetette a csaszart es a reformmozgalom vezet?it, az intezkedesek nagy reszet ervenytelenitette, es ismet sajat kezebe vette a hatalmat. A csaszar elete hatralev? eveit hazi ?rizetben toltotte. Mivel a reformrendeletek korulbelul szaz napig voltak ervenyben, az 1898-as modernizalasi kiserletet ?szaznapos reformnak” nevezik. A csaszarsag tehat keptelen volt megujitani onmagat.

A bokszerfelkeles [ szerkesztes ]

Az els? kinai?japan haboru es az elvetelt ?szaznapos reform” utan az orszagban egyre fokozodott az elegedetlenseg egyreszt a Kinat kizsakmanyolo es megalazo kulfoldiekkel, masreszt pedig a kulfoldiek erdekeit kiszolgalo mandzsu ? tehat szinten idegen ? dinasztiaval szemben. Az el?szor Eszak-Kinaban kibontakozo lazongasnak gazdasagi okai is voltak: a 19. szazad vegen a kulfoldiek altal szorgalmazott nagy vasutepitesek miatt a Nagy-csatorna fuvarosai, hajosai, kikot?inek rakodomunkasai elvesztettek munkajukat es megelhetesuket. F?leg ezeket a nincstelenne valt elemeket szervezte meg az ?Igazsagot es Beket Teremt? Okol” nev? titkos tarsasag ? innen a ? bokszer” elnevezes ?, amely a kulfoldieket tartotta felel?snek minden bajert, bar a mandzsu dinasztiat tamogatta.

Az idegengy?lol?, fanatikus bokszerek 1900 -ban fegyvert fogtak, es az udvar hallgatolagos beleegyezesevel bevonultak Pekingbe, ahol europai uzleteket gyujtottak fel, kereszteny kinaiakat meszaroltak le, es ostrom ala vettek a kovetsegi negyedet. Valaszkent a nagyhatalmak csapatai 1900. junius 17-en partra szalltak Tiencsin mellett, es elindultak Pekingbe, hogy leszamoljanak a bokszerekkel. Ce-hszi anyacsaszarne ekkor ugy dontott, hogy a felkel?k melle all, es hadat uzent a kulfoldi hatalmaknak. A bokszereknek ? akik hittek abban, hogy nem fogja ?ket a kes es a golyo ? es a csaszari csapatoknak nem sok eselyuk volt a jol felszerelt nyugati sereg ellen, amely augusztus kozepere elfoglalta Pekinget, es veres buntet?akciokat szervezett a maradek felkel?k ellen. A csaszari udvar meg idejeben elmenekult a f?varosbol, s amikor a kulfoldiek gy?zelme nyilvanvalova valt, bekekuldottseget menesztett hozzajuk. Ce-hszinek es az uralkodohaznak csak egy celja maradt: hatalmon maradni. Igy azert cserebe, hogy a kulfoldiek meghagyjak tronjukon a mandzsukat, az udvar kovetei minden kovetelesre igent mondtak. 1901 szeptembereben a felek elfogadtak a ?bokszerjegyz?konyvet” , amelyben Kinat hatalmas osszeg? jovatetel megfizetesere koteleztek.

Szun Jat-szen mozgalma [ szerkesztes ]

Az 1890-es evekben a ?szaznapos reformban” szerephez juto mersekelt alkotmanyos monarchistak es a kulonfele fanatikus tomegszervezetek mellett egy harmadik er? is felt?nt, amely az orszag megmenteset t?zte ki celul: a radikalis forradalmarok. A f?leg m?velt ertelmisegiekb?l, katonatisztekb?l es kulfoldon tanult diakokbol allo forradalmi csoportosulasok elere Szun Jat-szen allt, akit azota is a ?kinai forradalom atyjakent” tisztelnek. ?k a mandzsu dinasztia megbuktatasat es a polgari demokratikus rendre valo atterest t?ztek ki celul. Szun Jat-szen, aki m?velt, nyugati kepzesben reszesult orvos volt, a forradalmi mozgalom ?ertelmi szerz?jekent” m?kodott: szervezett, penzt gy?jtott a kulfoldi kinaiak koreben, ujsagot szerkesztett es kidolgozta a kinai forradalom alapideologiajat. A kulonboz? altala alapitott szervezetek ? a Kina Ujjaszuletesenek Tarsasaga es a Szovetseges Liga ? 1895 es 1911 aprilisa kozott tiz varosi felkelest inditottak a mandzsu uralom ellen, de a kormanyh? er?k mindegyiket verbe fojtottak.

A 20. szazad els? evtizedeben a sok sebb?l verz? Csing-dinasztia elszanta magat bizonyos alkotmanyos reformokra. 1906 -ban bejelentettek, hogy Kinat fokozatosan alkotmanyos monarchiava alakitjak. Miutan 1908-ban meghalt Ce-hszi, ez a folyamat felgyorsult, s 1909 -ben a tartomanyokban tanacskozo testuleteket valasztottak, amelyek kes?bb alapjat kepeztek volna a csaszar mellett m?kod? parlamentnek. 1910 oktobereben Pekingben osszeult az Orszagos Tanacskozo Testulet, amely parlamenti funkciot toltott volna be a demokratikus atalakulas kiteljesedeseig. 1910 vegen azonban a gyermekkoru Pu Ji csaszar helyett kormanyzo regens szembefordult a demokratizalasi folyamattal, s igyekezett meggatolni a reformok folytatasat. Ezzel a mandzsu udvar elvesztette azon szeles nepretegek tamogatasat, amelyek eddig a bekes atmenet remenyeben mogotte alltak. 1911 aprilisaban Kantonban kitort a Szun Jat-szen-fele er?k tizedik felkelese, de ezt a helyi katonasag meg le tudta verni. 1911 majusaban egy kormanyzati intezkedes nyoman, amelynek kovetkezteben tomegek vesztettek el vasuti reszvenyekbe fektetett vagyonukat, Szecsuanban elindult az un. ?vasutved? mozgalom” , amelyet csak nagy nehezen tudtak elfojtani. Kinaban mindenutt tet?fokara hagott a mandzsu-gy?lolet.

Ilyen korulmenyek kozott tort ki 1911. oktober 10-en a vucsangi felkeles (klasszikus kinai: 武昌起義, W?ch?ng Q?y ) ami vegul is veget vetett a kinai csaszarsagnak. A Jangce-parti Vucsangban (武昌, W?ch?ng ) (a mai Vuhant (武?, W?han ) alkoto harom varos egyikeben) a helyi forradalmi csoportok ? amelyek laza szalakkal kot?dtek Szun Jat-szen mozgalmahoz ? oktober 11-re terveztek a felkelest, de mivel a terv kitudodott, a vezet?k egy nappal el?rehoztak az akciot, es oktober 10-en este megrohamoztak a varost. 1911. oktober 11-re a varos es kornyeke a felkel?k kezere kerult. A vucsangi felkeles onmagaban jelentektelen lett volna, de orszagszerte ez adta meg a vegs? lokest a Csing-dinasztia bukasat kivano tomegeknek. A kovetkez? hetekben a tartomanyok sorra mondtak ki fuggetlenseguket, decemberre a 18 tartomany kozul csak harom maradt h? a dinasztiahoz. Az orszagon mandzsu-ellenes euforia lett urra, ami rovid id?re ? de csak rovid id?re ? egyesitette a birodalom legkulonboz?bb retegeit, es lehet?ve tette, hogy Kina ne csak a csaknem haromszaz eves Csing-dinasztiatol, hanem a tobb mint ketezer eves csaszarsagtol is megszabaduljon.

A dinasztia elkovette azt a hibat, hogy a felkel?k ellen inditott csapatok elere regi tabornokat, Juan Si-kajt nevezte ki. Juan ugyan harcot inditott a felkel?k ellen, de jelezte nekik azon szandekat, miszerint szivesen megegyezne veluk. 1911 decembereben hazatert Szun Jat-szen, aki eddig az USA -ban tartozkodott, es a vucsangi felkelesr?l ujsagbol ertesult (tehat alaptalan az a hiedelem, hogy a vucsangi felkelest ? szervezte). Az eszakon meg komoly er?kkel rendelkez? uralkodohaztol fuggetlenedett Del-Kinaban, Nankingban 1912. januar 1-jen kikialtottak a Kinai Koztarsasagot , a nagy tekintely? Szun Jat-szent pedig megvalasztottak elnoknek. Juan Si-kaj , a csaszari seregek vezet?je ugy dontott, ahelyett, hogy ratamadna a koztarsasagi er?kre, inkabb uzletet kot veluk: lemondatja a mandzsu dinasztiat, s ezert csereben igenyt tart a koztarsasagi elnoki posztra. Az alku letrejott: Juan nyomasara ? akire a mandzsuk rabiztak a seregeiket ? 1912. februar 12-en a Csing-dinasztia lemondott a hatalomrol, februar 15-en pedig Szun Jat-szen helyebe Juan Si-kajt valasztottak meg koztarsasagi elnoknek. Ezzel a kinai csaszarsag tortenete lezarult, hogy kezdetet vegye a koztarsasag kora, amelyben Kina meg a csaszarsag vegnapjainal is zavarosabb kepet mutatott.

1932 -ben Japan elfoglalta Kinatol Mandzsuriat, ahol egy altala vezetett baballamot alakitott ki csaszarsag formajaban. Ennek elere maga Pu Ji kerult es az orszag a Mandzsukuo nevet vette fel, amely a Csing-dinasztia orokosenek tekintette magat. Igy ezen a teruleten allt fenn legtovabb a csaszarsag intezmenye Kinaban, amig a szovjet csapatok 1945 -ben fel nem szamoltak.

Hivatkozasok [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Kangxi csaszar
• A Csing-dinasztia rovid tortenete
• A korai Csing-dinasztia m?veszete ^{[ halott link ]}
• A Csing-dinasztia osszefoglalo tortenete
• Ce-hszi anyacsaszarne eletenek rovid tortenete

Irodalom [ szerkesztes ]

• Elliot, Mark C. The Manchu Way: The Eight Banners and Ethnic Identity in Late Imperial China . Stanford University Press, Stanford, 2001.
• Spence, Jonathan. The Search for Modern China . W W Norton & Company, New York, 1990.
• Spence, Jonathan. God’s Chinese Son: The Taiping Heavenly Kingdom of Hong Xiuquan . W W Norton & Company, New York, 1997.
• Hsu, Immanuel The Rise of Modern China
• Bai, Souyi An Outline History of China . Foreign Languages Press, Beijing, 2002.
• Dioszegi, Istvan A nagyhatalmi politika masfel evszazada 1789?1939. Budapest, 1994.
• Durr, Bela (szerk.) 20. szazadi egyetemes tortenet. 1890?1945. Korona Kiado, Budapest, 1995.

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• A Csing-dinasztia csaladfaja