Cseljabinszk (Челябинск)
Cseljabinszk kozpontja
Cseljabinszk cimere Cseljabinszk zaszlaja
Kozigazgatas
Orszag	Oroszorszag
Foderacios alany	Cseljabinszki terulet
Alapitas eve	1736
Polgarmester	Jevgenyij Nyikolajevics Tyeftyelev (2014-t?l)
Iranyitoszam	454000?454999
Korzethivoszam	351
Testvervarosok	Lista Columbia Omszk Nottinghamshire Kazany Ramla Ufa Urumcsi Csangcsun
Nepesseg
Teljes nepesseg	1 182 517 f? (2023. jan. 1.)
Foldrajzi adatok
Id?zona	YEKT ( UTC +6)
Elhelyezkedese
Cseljabinszk Pozicio Oroszorszag terkepen
e. sz. 55° 08′ 00″ , k. h. 61° 25′ 00″ 55.133333333333 , 61.416666666667 55.133333°N 61.416667°E Koordinatak : e. sz. 55° 08′ 00″ , k. h. 61° 25′ 00″ 55.133333333333 , 61.416666666667 55.133333°N 61.416667°E
Cseljabinszk Pozicio a Cseljabinszki terulet terkepen
Cseljabinszk weboldala
A Wikimedia Commons tartalmaz Cseljabinszk temaju mediaallomanyokat.

Cseljabinszk ( oroszul : Челябинск ) varos Oroszorszagban a Cseljabinszki terulet kozpontja.

Lakossagat tekintve Oroszorszag 8. legnepesebb varosa. A del-urali regio fontos kulturalis, oktatasi, politikai, penzugyi, kereskedelmi es gazdasagi kozpontja.

Lakossaga: 1 130 132 f? (a 2010. evi nepszamlalaskor), ^[1] melyb?l 936 457 orosz, 54 400 tatar, 33 716 baskir, 15 638 ukran, 7096 nemet, 3999 feherorosz, 3666 ormeny, 3097 mordvin, 2966 tadzsik, 2866 kazah, 2706 uzbeg, 2224 zsido, 2159 csuvas, 2149 azeri stb.

Fekvese [ szerkesztes ]

Az Ural-hegyseg delkeleti lejt?in epult a varos a Miassz folyo partjan. Fontos kozlekedesi csomopont Cseljabinszkon keresztul halad a Transzsziberiai vasutvonal tortenelmi deli nyomvonala.

A Nyugat-sziberiai-alfoldet , a Finn-tovidekhez hasonloan, tavak ezrei boritjak. A to-taj itt is a jegkorszak visszahuzodasa idejen alakult ki.

Tortenete [ szerkesztes ]

1736-ban epitettek fel Cseljaba er?djet. Varosi rangot 1781-ben kapott. Az 1900-as evek elejen a Transzsziberiai vasutvonal epitesenek kozpontja volt. A vasutvonal megnyitasat kovet?en Cseljabinszk jelent?sege gyorsan n?tt.

Cseljabinszktol 150 km-re eszaknyugatra a Majak nuklearis f?t?anyag feldolgozo uzemben sulyos, a csernobili atomer?m?-baleset utan, a legtobb aldozatot kovetel? nuklearis baleset volt 1957-ben.

2013. februar 15-en, helyi id? szerint fel 10 korul a varos felett egy legkorbe belep? meteor er?s fenyjelenseg es hanghatas kisereteben felrobbant. Az esemeny kovetkezteben tobb mint ezren megserultek, szamos epulet ablakai betortek, megremegtek az epuletek, es autoriasztok is beindultak. ^{[2] [3]}

Oktatas [ szerkesztes ]

Cseljabinszk legfontosabb fels?oktatasi intezmenye az 1943. december 15-en alapitott Del-urali Allami Egyetem ( oroszul : Южно-Уральский государственный университет, ЮУрГУ ).

Kutatas, kultura [ szerkesztes ]

A Cseljabinszki Muzeum Regeszeti Osztalya erdekes es fontos kutatasokat vegez a Kelet-Ural teruleten. Szergej Botalov, a muzeum regesze 2011 tavaszan Budapesten is el?adast tartott az MTA Regeszeti Intezeteben a honfoglalas kori magyar sirokhoz igen hasonlo lovastemetkezesi leletekr?l.

Gazdasagi elet, kozlekedes [ szerkesztes ]

Gazdasag [ szerkesztes ]

A varos gazdasagaban meghatarozo a nehezipar . Jelent?seget tekintve kiemelkedik a kohaszat es a gepgyartas. A varos harom kiemelked?en fontos uzeme a Cseljabinszki Kohaszati kombinat, a Cseljabinszki Traktorgyar es a Cseljabinszki Cs?hengerm?vek. (Челябинский трубопрокатный завод).

A Cseljabinszki Traktorgyar at 1933-ban letesitettek. 1940-ben a haborus igenyeknek megfelel?en ez a gyar is hadiuzemme valt itt keszultek a Voros Hadsereg szamara olyan legendas harckocsitipusok, mint a T?34 , a SZU?152 , az ISZ?1 es kes?bb a T?90 . Napjainkban a traktorgyar nehez traktorokat , buldozereket es rakodogepeket gyart.

A Cseljabinszki Cs?hengerm?vek (Челябинский трубопрокатный завод) olaj- es gazvezetekek celjara keszit csoveket. Vasarloi kozott nem csak europai orszagok , hanem Japan , Iran , es az Amerikai Egyesult Allamok cegei is megtalalhatok.

Kozlekedes [ szerkesztes ]

Cseljabinszk fontos vasuti csomopont, vasuti f?vonal koti ossze Moszkvaval , Harkivon keresztul Europaval es Jekatyerinburggal .

Cseljabinszk repul?tere a Balandino repul?ter CEK ( IATA : CEK , ICAO : USCC ) kepes minden forgalomban lev? repul?geptipus fogadasara.

Testvervarosok [ szerkesztes ]

• Columbia , USA (1995)
• Nottinghamshire , Egyesult Kiralysag (2000)
• Ramla, Izrael (2000)
• Urumcsi , Kina (2004)
• Harbin , Kina (2012)

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• 2013-as oroszorszagi meteoresemeny

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Irodalom [ szerkesztes ]

• Epimakhov Andrej V., Koryakova Ludmila N. (2007): The Urals and Western Siberia in the Bronze and Iron Ages. Cambridge World Archaeology, Cambridge University Press ( ISBN 978-0-521-82928-1 )
• Mangerud, J. et al. (2004). Ice-dammed lakes and rerouting of the drainage of northern Eurasia during the Last Glaciation. Quaternary Science Reviews 23 (2004), pp. 1313?1332.

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

A Wikimedia Commons tartalmaz Cseljabinszk temaju mediaallomanyokat.

• varosi portal
• Del-urali Allami Egyetem
• Szergej Botalovnak, a Cseljabinszki Muzeum regeszenek el?adasarol.
• A Del-Urali Egyetem Regeszeti Intezetenek kutatasairol. Archivalva 2020. szeptember 20-i datummal a Wayback Machine -ben
• Kirandulasok a Deli Ural-hegysegben honlap