Csel?tei Laszlo
(
Rakospalota
,
1925
.
januar 3.
?
Alcsutdoboz
,
2012
.
februar 29.
)
allami dijas
kerteszmernok, egyetemi tanar, a
Magyar Tudomanyos Akademia
tagja. Az ontozes, zoldsegtermesztes, egyes zoldsegfelek vizhasznositasa vizsgalatanak teruleten folytatott kutatomunkat. 1960 es 1962 kozott a
Godoll?i Agrartudomanyi Egyetem
Kerteszettudomanyi Karanak dekanja, majd 1978?1981-ben az egyetem rektora. 1975 es 1990 kozott orszaggy?lesi kepvisel?.
Az intenziv agrargazdalkodasarol hires
rakospalotai
kornyezetben nevelkedett, munkas csaladban. 1943-ban erettsegizett a budapesti
?Fasori” Evangelikus F?gimnaziumban
. Kozepiskolai evei alatt a Fellner Pal Alapitvany palyazatain els? dijakat nyert ipartorteneti dolgozataival. Erettsegi utan a
Goldberger Textilm?vek
Kozpontjaban dolgozott.
1943-ban iratkozott be a budapesti
Magyar Agrartudomanyi Egyetem
Kert- es Sz?l?gazdasagi Karara, ahol 1947-ben vegzett. Ebben az id?szakban a
MEFESZ
Intez? Bizottsaga tagja is volt. A masodik vilaghaboru idejen emellett el?bb az
Orszagos Foldhitelintezet
gazdasagi gyakornoka volt, illetve a szovjetek bevonulasa utan a
Magyar Allamvasutak
Istvantelki F?m?helyeben dolgozott.
1948 es 1951 kozott a
bajai
szekhely? Bacs varmegyei Magyar Orszagos Szovetkezeti Kozpont termelesi ellen?re, majd a delkeleti orszagresz keruleti termelesiranyitoja volt, ezutan a Szovetkezetek Orszagos Szovetsegeve alakult szervezet kozpontjaba kerult. Ezt kovet?en harom evre aspirans lett az egyetem zoldsegtermesztesi tanszeken.
1954-ben a
Godoll?re
koltozott egyetemen az altala megszervezett kerteszeti tanszek megbizott vezet?je lett, majd 1955-ben veglegesitettek egyetemi docensi beosztasban. 1962-ben kapott
egyetemi tanari
cimet,
Losonczi Pal
akkori foldm?velesugyi miniszter1962. julius 31-i el?terjesztese alapjan.
[1]
Kozben ? mindossze harmincot evesen ? az egyetem Mez?gazdasagtudomanyi Karanak dekanjava valasztottak, tisztseget ket evig toltotte be.
1978-ban megbiztak az egyetem rektori feladatainak ellatasaval; az intezmenyt 1981-ig iranyitotta, tanszeke elen pedig 1994-ig allt. 1995-ben kutatoprofesszori, kes?bb
professor emeritusi
megbizast kapott.
Egyetemi allasai mellett 1961 es 1995 kozott az MTA Ontozesi Kutato Munkakozossegenek vezet?je volt, valamint 1970-t?l az
ENSZ Elelmezesi es Mez?gazdasagi Szervezete
(FAO) mez?gazdasagi munkabizottsagaban dolgozott.
1955-ben vedte meg a mez?gazdasagi tudomanyok kandidatusi, 1965-ben akademiai doktori ertekezeset. Az MTA Kerteszeti Bizottsaganak lett tagja, 1955 es 1960 kozott a bizottsag titkara, majd 1990-t?l 1996-ig elnoke volt. Emellett a Mez?gazdasagi Vizgazdalkodasi Bizottsagba (amelynek 1963?1975 es 1996?2008 kozott volt elnoke) es az Agrartorteneti es Faluszociologiai Bizottsagba is bekerult. 1970-ben megvalasztottak a
Magyar Tudomanyos Akademia
levelez?, 1976-ban pedig rendes tagjava. Levelez? tagsaga idejen az Agrartudomanyok Osztalya elnokhelyettese, majd 1990-ig az akademia es az Orszagos Vizugyi Hivatal Vizugyi Tudomanyos Bizottsaganak elnoke volt. Akademiai tisztsegei mellett 1952-ben a
Magyar Agrartudomanyi Egyesulet
tagja lett, illetve 1970?1990-ben az
Orszagos Fajtamin?sit? Tanacs
tagjakent is dolgozott. 1961-t?l a
Mez?gazdasagi Kiado
szerkeszt?segi tanacsanak tagja. 1974 es 1994 kozott a
Kertgazdasag
cim? tudomanyos szakfolyoirat szerkeszt?bizottsaganak elnoke, majd 1994-t?l a
Kerteszeti Tudomany
szerkeszt?bizottsaganak tagja.
Kozeleti palyafutasa
[
szerkesztes
]
Aktivan reszt vett a magyarorszagi kozeletben. Az
1940-es evekben
reszt vett a Reformatus Egyetemi Ifjusag Kabai Marton Kore rendezvenyein, illetve a
Nemzeti Parasztpart
tagja volt, majd a masodik vilaghaboru utan bekapcsolodott a
Magyar Demokratikus Ifjusagi Szovetseg
(MADISZ) munkajaba, a hettagu intez?bizottsagban az oktatasi felel?s tisztseget toltotte be. A szocializmus idejen partonkivuli volt, de 1970 es 1990 kozott az
aszodi
egyeni valasztokeruletben az
Orszaggy?les
kepvisel?jekent tevekenykedett. 1977 es 1990 kozott a mez?gazdasagi bizottsag elnoke volt.
F? kutatasi terulete az
ontozes
, a
zoldsegtermesztes
, valamint egyes zoldsegfelek vizhasznositasanak vizsgalata.
A kornyezeti tenyez?knek a novenyek vizforgalmara, illetve az elter? vizellatasnak a
termes
, illetve a termeskomponensek alakulasara gyakorolt hatasat, valamint a vizellatottsagi
stresszhatasok
kikuszobolesenek lehet?segeit kutatta. Eredmenyei alapjan az egyes zoldseg-, illetve kerteszeti novenyek es termeszeti technologiak ontozesi rendjet sikerult megalapozni, illetve kes?bb modernizalni. Tobb publikacioban foglalkozott a kerteszet fejlesztesenek tudomanyos koncepciojaval. Szamos kerteszettudomanyi egyetemi tankonyv, illetve jegyzet szerz?je, szerkeszt?je. Munkait els?sorban magyar, nemet, angol es orosz nyelven adja kozre.
Apja, Csel?tei Andras (1895?1984), a
Magyar Allamvasutak
rakospalotai Istvan-telki F?m?helyeben dolgozott. Tizezer negyzetmeteres szantofoldi kertgazdasaguk jelent?s jovedelmet jelentett. Edesanyja D. Varga Erzsebet. 1920-ban szuletett meg Erzsebet nev? n?vere.
Ket fia szuletett, ifj. Csel?tei Laszlo, es Csel?tei Peter (1967)
Dijai, elismeresei
[
szerkesztes
]
A
Farkasreti temet?
Urnahaza. Itt talalhato Csel?tei Laszlo urnafulkeje is
- Kerteszet I?VI.
(tarsszerz?kent es tarsszerkeszt?kent, 1962?1996, hat kiadas)
- A kerteszeti novenyek ontozese I. Zoldsegnovenyek ontozese
(1964)
- Az ontozes kezikonyve
(tarsszerz?kent es tarsszerkeszt?kent, 1968)
- Az ontozes fejlesztesenek alapjai a zoldsegtermesztesben
(1971, In.: Agrartudomanyi Kozlemenyek)
- Uj iranyok es feladatok a novenyek vizellatasaban
(1977, In.: Agrartudomanyi Kozlemenyek, 1978)
- Az ontozeses gazdalkodas ujabb kutatasi eredmenyei
(tarsszerz?, 1988)
- Az ontozes alapjai a zoldsegtermesztesben
(1991)
- A zoldsegnovenyek ontozese
(1997)
- A mez?gazdasag vonzasaban
(2004)
- ↑
[A foldm?velesugyi miniszter el?terjesztese a Magyar Forradalmi Munkas-Paraszt Kormanyhoz dr. Csel?tei Laszlo egyetemi docensnek, az Agrartudomanyi Egyetem Kerteszeti Tanszeke vezet?jenek egyetemi tanarra torten? kinevezeser?l. 1962. julius 31. Magyar Nemzeti Leveltar Orszagos Leveltara, XIX-K-1-c-170, 005/49/1962.]