Csataj
(
szlovakul
?ataj
,
nemetul
Schattein
) kozseg
Szlovakiaban
, a
Pozsonyi keruletben
, a
Szenci jarasban
.
Szenct?l
9 km-re eszakkeletre fekszik.
A kozseg teruleten a regeszeti leletek tanusaga szerint mar k?korszaktol fogva eltek emberek, de el?kerultek itt bronzkorbol,
vaskorbol
(
kelta
) es
Avar Kaganatus
id?szakbol szarmazo leletek is.
A telepulest
1244
-ben
Chatey
neven emlitik el?szor.
1296
-ban
II. Andras
kiraly a Bugar csaladnak adja. Plebaniajat
1397
-ben alapitottak es valoszin?leg els? temploma is ekkor epult. A
14. szazadban
nemet telepesek erkeztek a kozsegbe, mely a
18. szazadig
a
pozsonyi
, a
szomolanyi
, a
bazini
es a
szentgyorgyi
uradalom resze volt.
1533
-tol Seredi Gaspar birtoka, majd a
17. szazadban
Illeshazy Istvan, majd az Apponyiak a birtokosai. Iskolaja
1617
-ben letesult. A 18. szazadtol a
kiralyfai
uradalom resze, birtokosa a
Palffy csalad
lett. Ekkor a szlovakok betelepulesevel kezdetet vette a telepules elszlovakosodasa, mely mara mar tiszta szlovak falu lett. Lakoi f?kent mez?gazdasaggal foglalkoztak.
Valyi Andras szerint
"CSATAJ. Tot falu Poson Varmegyeben a’ fels? jarasban, foldes Ura Grof Palfy Urasag, lakosai katolikusok, es evangelikusok, fekszik Nemet Gurabnak, es Igramnak szomszedsagokban, hatarja harom nyomasbeli, ’s kivaltkepen termekeny, rettyei, ’s sz?leje is gazdagon term?k, Csandal pusztaja is van, es Csade nevezet? allo vize, nevezetes javaihoz kepest, az els? Osztalyba szamlaltatott."
[2]
Fenyes Elek szerint
"Csataj, tot falu, Pozsony vmegyeben, Szenczt?l eszaknyugotra 2 kis oranyira. Szamlal 151 kath., 521 evang., 13 zsido lak. Kath. paroch. templom. Sok retje, erdeje, s jo szantofoldje van. F. u. gr. Palffy Ferencz."
[3]
A
trianoni bekeszerz?desig
Pozsony varmegye
Szenci jarasahoz
tartozott.
1910-ben 997 lakosabol 836 szlovak, 142 magyar es 19 nemet anyanyelv? volt.
2011-ben 1085 lakosabol 1060 szlovak volt.
- Szent Margit tiszteletere szentelt romai katolikus temploma
1775
-ben epult
barokk
stilusban,
1820
es
1830
kozott
klasszicista stilusban
alakitottak at. Kivulr?l
1965
-ben, belulr?l
1991
-ben restauraltak.
- A kozsegnek gazdag nepi hagyomanyai, nepviselete, nepi egyuttese es zenekara van.
- Budaj, M. - Prohaszka, P. 2014: Ein Solidus des ostromischen Kaisers Anastasius I. aus ?ataj. Zbornik Slovenskeho narodneho muzea - Archeologia 24, 145-149.
- Radoslav ?ambal
?
Zden?k Farka?
?
Peter Nagy
2013: Nalezy z obdobia ludanickej skupiny z ?ataja a Smolenic. Zbor. SNM - Archeologia 23.
- Peter ?alkovsky
2007: Stredoeneoliticke a v?asnostredoveke sidlisko v ?ataji. ?tudijne zvesti 42
- Jozef Zabojnik
1997: Das volkerwanderungszeitliche Graberfeld von ?ataj. In: J. Tejral - H. Friesinger - M. Kazanski (Hrsg.): Neue Beitrage zur Erforschung der Spatantike im mittleren Donauraum. Spisy Archeologickeho ustavu AV ?R Brno 8. Brno, 77?85.
- Gabriel Fusek
1994: Slovensko vo v?asnoslovanskom obdobi. Nitra, 193-194.
- Bohuslav Chropovsky -
Jozef Hromada
1990: Pokra?ovanie vyskumu kostroveho pohrebiska zo 7.-8. storo?ia v ?ataji. AVANS 1988, 67-68.
- Juraj Pavuk
1981: Die ersten Siedlungsfunde der Gruppe Chłopice-Vesele aus der Slowakei. Slov. Arch. XXIX/1, 163-176.
- Milan Hanuliak
1978: Vyskum slovansko-avarskeho pohrebiska v ?ataji. AVANS 1977, 92-95.
- J. Pavuk 1976: Zachranny vyskum na trase autostrady v ?ataji. AVANS 1975, 177?185.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]