A
csaposuger
(Perca fluviatilis)
a
sugarasuszoju halak
(Actinopterygii)
osztalyaba, a
sugeralakuak
(Perciformes)
rendjebe
es a
sugerfelek
(Percidae)
csaladjaba
tartozo
faj
. Nepies nevei
Herman Otto
osszeallitasaban a kovetkez?k: bules, dibbancs, dober, dubar, duber, duber, fes?shal, kandro, kormoshal, parcs, persli, rappihoher, retidurbincs, siger, singer, suder, suget, surge, suger, szolgabiro, moshal, paris, duber, barsling.
A csaposuger
Finnorszag
nemzeti hala.
[1]
Eurazsiaban
a gyors folyasu hegyi patakok kivetelevel, szinte minden folyo- es allovizben megtalalhato.
Mivel igen kedvelt horgaszhal, eredeti elterjedesi teruleten kivul betelepitettek a
Del-afrikai Koztarsasag
,
Uj-Zeland
es
Ausztralia
folyoiba is, ahol f?kepp Ausztraliaban kifejezetten karos, invaziv fajnak szamit.
Legszivesebben a novenyzet kozott tartozkodik. A fiatalok kisebb csapatokat alkotnak, az id?sebbek egyedul elnek. A 30 cm hosszu es fel kg-os peldanyok ritkak.
Taplaleka vegyes osszetetel?, els?sorban azonban apro halakbol all.ejjel nem taplalkozik.
3-4 eves koraban ivarerett. Marcius-aprilisban 10-12 C h?merseklet? vizben ivik. Paros ivo. Az ikraszemek kocsonyas anyagban csipkeszer? szalagot alkotnak, amelyet kemeny aljzatra vagy vizinovenyekre ragaszt. Egy-egy kifejlett n?steny 200 ezer ikrat is lerakhat. Ezutan a szul?k elhagyjak az ivohelyet. Az ivadek 2-3 het alatt kel ki.
Legjobban gilisztaval csalizott horogra kap. De pergetve is lehet fogni. Elkapja a kis gumihalat vagy a twister-t is.
Az
Elelmezesugyi es Mez?gazdasagi Vilagszervezet
(FAO) adatai szerint 2013-ban 28 920 tonna csaposugert fogtak ki; a legtobbet
Oroszorszag
(15 242 t),
Finnorszag
(7666 t),
Esztorszag
(2144 t),
Lengyelorszag
(1121 t) es
Kazahsztan
(1103 t).
[2]