Henry Clifford Allison
(
Brough
,
1932
.
februar 8.
?
Brough
,
2005
.
aprilis 7.
) brit autoversenyz?, volt
Formula?1
-es pilota.
[1]
Kortarsahoz hasonloan szinten apjanak motorsport iranti rajongasa, valamint csaladi vallalkozaskent m?kodtetett szerel?m?helyuk hatasara kezdett vonzodni a versenyzes fele. 20 eves volt, amikor el?szor versenyszer?en kormanyt ragadott, es harom evbe telt, mire eszrevetette magat a porondon, akkor viszont nem is akarki, hanem a sajat
Formula?1
-es csapatat felallitani keszul?
Colin Chapman
figyelt fel ra.
[2]
Tobbszor is reszt vett a
Le Mans-i 24 oras autoversenyen
, de csak
1957-ben
sikerult celba ernie csapattarsaval, amikor a 14. helyen vegeztek, de ez a pozicio a sajat osztalyaban kategoria gy?zelmet ert.
Amikor a
Lotus
1958-ban
megjelent a kiralykategoriaban, a legendas tulajdonos meg is kereste Allisont egy ajanlattal, igy ? es
Graham Hill
reszesultek abban megtiszteltetesben, hogy el?szor versenyezhettek a
Lotus
zaszlaja alatt az
Formula?1
-ben. A kezdes Allisonnak sikerult jobban, hiszen mig
Hillt
folyamatos technikai hibak sujtottak, ? ket hatodik hellyel debutalt, majd a kovetkez? futamon,
Spaban
mar a pontszerz?k koze is feliratkozott, amikor negyedikkent intettek le. Am azon a futamon nem is csak a dobogohoz, hanem a gy?zelemhez is kozel kerult, ugyanis a leintes pillanataban az el?tte vegz? mindharom pilotat utolerte a technika ordoge. A celegyenes akkor meg a La Source es az Eau Rouge kozotti padlogazos szakaszon volt, am ezzel az utolso emelked?vel a dobogosok mar alig tudtak megkuzdeni. A gy?ztes
Tony Brooks
a La Source-bol kihajtva a valtojaval kezdett kuszkodni, a mogotte erkez?
Mike Hawthornnak
a motorja ment tonkre a celvonal atlepesekor, mig
Stuart Lewis-Evans
ugy lett harmadik, hogy a verseny utolso kanyarjara
Vanwalljanak
felfuggesztese mar felmondta a szolgalatot. Mindharman csak eppen el tudtak jutni a kockas zaszloig.
Abban az evben ez maradt a legjobb helyezese, am ekozben az
Formula?2
-ben es sportautokkal is sikereket ert el, igy a kovetkez? szezonra a
Ferrari
vetett ra szemet, ahol
Peter Collins
halala es
Hawthorn
visszavonulasa okan nagy atszervezesekre keszultek. Allisonnak ot verseny soran vegul csak egy pontszerzes jutott
1959-ben
, de az ? ideje az uj ideny kezdeten jott el, amikor Phil Hill oldalan megnyerte a Buenos Aires 1000 sportauto-versenyt, majd par hettel kes?bb masodik lett az
argentin nagydijon
Bruce McLaren
mogott. Hirtelen mindenki nagy dolgokat vart t?le, am a kovetkez? nagydijhetvegen,
Monacoban
csunya balesetet szenvedett, amely soran kirepult autojabol, es eszmeletlenul, kartoressel, valamint az arcan szerzett sulyos serulesekkel szallitottak korhazba.
[3]
Az ev vegere felepult, de a
Ferrari
ekkor mar csak tesztpilotakent szamitott ra, Allison viszont mindenkepp versenyezni akart, igy
1961-re
leszerz?dott a privat
Lotusokat
futtato
UDT Laystall
csapattal. Am mar csak egy futam volt hatra karrierjeb?l,
Monacoban
a 8. helyen ert celba, de aztan
Spaban
ujabb nagy balesetet veszelt at, mikozben mindket terdet eltorte..
[4]
Innent?l azonban nem kisertette tovabb a sorsot, befejezte palyafutasat es visszatert apja altal elkezdett csaladi vallalkozasahoz.
Teljes Formula?1-es eredmenysorozata
[
szerkesztes
]
(
Tablazat ertelmezese
)
(
Felkover
:
pole-poziciobol
indult;
d?lt
: leggyorsabb kort futott)
Le Mans-i 24 oras autoverseny
[
szerkesztes
]
- ↑
?
Cliff Allison
”,
The Independent
, 2005. aprilis 9. (Hozzaferes: 2010. december 21.)
- ↑
Henry, Alan:
Looking back, with Cliff Allison
.
Motor Sport
, 1984. februar 1. (Hozzaferes: 2015. marcius 17.)
- ↑
Grand Prix Course in Monaco Is Too Slow, Drivers Complain
, New York Times, 10 May 1959, Page S3.
- ↑
Sports Datelines
,
Los Angeles Times
, 17 June 1961, Page A5.
Kuls? hivatkozasok
[
szerkesztes
]