40 Ittrium ← cirkonium → niobium Ti ↑ Zr ↓ Hf 40 Zr Periodusos rendszer
Altalanos
Nev, vegyjel , rendszam	cirkonium, Zr, 40
Latin megnevezes	zirconium
Elemi sorozat	atmenetifemek
Csoport , periodus , mez?	4 , 5 , d
Megjelenes	ezustfeher
Atomtomeg	91,224(2)  g/mol
Elektronszerkezet	[ Kr ] 4d² 5s²
Elektronok hejankent	2, 8, 18, 10, 2
Fizikai tulajdonsagok
Halmazallapot	szilard
S?r?seg (szobah?m.)	6,52 g/cm³
S?r?seg (folyadek) az o.p. -on	5,8 g/cm³
Olvadaspont	2128  K (1855 ° C , 3371 ° F )
Forraspont	4682 K (4409 ° C , 7968 ° F )
Olvadash? ${\displaystyle \Delta _{fus}{H}^{\ominus }}$	14 kJ/mol
Parolgash? ${\displaystyle \Delta _{vap}{H}^{\ominus }}$	573 kJ/mol
Molaris h?kapacitas	(25 °C) 25,36 J/(mol·K)
G?znyomas P /Pa 1 10 100 1 k 10 k 100 k T /K 2639 2891 3197 3575 4053 4678
Atomi tulajdonsagok
Kristalyszerkezet	hexagonalis
Oxidacios szam	4 ( amfoter oxid)
Elektronegativitas	1,33 ( Pauling-skala )
Ionizacios energia	1.: 640,1 kJ/mol
	2.: 1270 kJ/mol
	3.: 2218 kJ/mol
Atomsugar	155 pm
Atomsugar (szamitott)	206 pm
Kovalens sugar	148 pm
Egyebek
Magnesseg	nincs adat
Fajlagos ellenallas	(20 °C) 421 nΩ·m
H?merseklet-vezetesi tenyez?	(300 K) 22,6 W/(m·K)
H?tagulasi egyutthato	(25 °C) 5,7 μm/(m·K)
Hangsebesseg (vekony rud)	(20 °C) 3800 m/s
Young-modulus	68 GPa
Nyirasi modulus	33 GPa
Poisson-tenyez?	0,34
Mohs-kemenyseg	5,0
Vickers-kemenyseg	903 MPa
Brinell-kemenyseg	650 HB
CAS-szam	7440-67-7
Fontosabb izotopok
F? cikk: A cirkonium izotopjai izotop termeszetes el?fordulas felezesi id? bomlas mod energia ( MeV ) termek 88 Zr mest. 83,4 d ε - 88 Y γ 0,392 D - 89 Zr mest. 78,4 h ε - 89 Y β + 0,902 89 Y γ 0,909 D - 90 Zr 51,45% Zr stabil 50 neutronnal 91 Zr 11,22% Zr stabil 51 neutronnal 92 Zr 17,15% Zr stabil 52 neutronnal 93 Zr mest. 1,53·10 6 y β - 0,060 93 Nb 94 Zr 17,38% Zr stabil 54 neutronnal 88 Zr mest. 83,4 d β ? 0,368, 0,400 88 Y γ 0,724, 0,756 - 96 Zr 2,8% >3,9·10 20 y β ? β ? ? 96 Mo
Hivatkozasok

A cirkonium az atmenetifemek koze tartozo kemiai elem. Rendszama 40, vegyjele Zr , nyelvujitaskori neve jacany . ^[1] Ezustfeher szin?, jol alakithato, nagy szilardsagu fem, az olvadaspontja 1857 °C. Kemiailag ellenallo. F?kent otvoz?elemkent hasznaljak, peldaul acelotvozetek keszitesere. A vegyuleteiben f?kent +4 oxidacios szammal talalhato meg.

Neve arab eredet?: zargun = aranyszin?. Ez a cirkondragak? elnevezese, amelyben Martin Heinrich Klaproth az elemet felfedezte 1789-ben. Elemi allapotban Jons Jakob Berzelius allitotta el? 1824-ben.

Kemiai tulajdonsagai [ szerkesztes ]

A tomor cirkonium ellenall a leveg? oxigenjenek, drot formajaban azonban meggyujthato. Egesekor cirkonium-dioxid keletkezik. Kemiailag ellenallo alacsonyabb h?mersekleteken. A sosav , a kensav es a saletromsav meg magasabb h?mersekleten is alig oldja. Kiralyvizben , illetve a hidrogen-fluorid oldataban viszont konnyen feloldodik.

El?fordulasa a termeszetben [ szerkesztes ]

A termeszetben rendkivul szetszortan talalhato meg, gyakorlatilag minden szilikatk?zetben el?fordul. A legfontosabb asvanya a cirkon (ZrSiO ₄ ).

El?allitasa [ szerkesztes ]

Az el?allitas soran termeszetes alapanyagokbol indulnak ki. Cirkonium-dioxidot a legfontosabb asvanyaibol, a cirkonhomokbol es a cirkonfoldb?l nyerik. A magas min?seg? vegtermek szempontjabol a megfelel? szemcsemeret es az anyag tisztasaga nelkulozhetetlen.

Felhasznalasa [ szerkesztes ]

• Atomer?m?vekben reaktorszerkezeti anyag. Az acelnal sokkal kevesbe nyeli el a neutronokat, jol birja a reaktor magjaban uralkodo viszonyokat. A gyujtobombak es nyomjelz? lovedekek kopenye is cirkoniumbol keszul. A cirkonium-oxid a csiszolotarcsak, dorzspapirok bevonata.
• A cirkonium-dioxid a keramiahoz hasonlo tulajdonsagokkal biro de azzal nem osszetevesztend? anyag. A fogaszatban es a kulonlegesen nagy hajlitoszilardsagot igenyl? esetekben hasznaljak.
• Cirkoniummal dezoxidaljak az acelolvadekot acelgyartas soran.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Erdey-Gruz Tibor: Vegyszerismeret. 3. kiadas. Budapest: M?szaki Konyvkiado. 1963. 113. o.  
• Kis kemiai szotar. Forditotta Harsing Laszlone. Budapest: Gondolat. 1972. 72. o.  
• Hans Breuer: Atlasz ? Kemia. Forditotta Ungvarai Janos es Ungvaraine dr. Nagy Zsuzsanna. Harmadik, javitott kiadas. Budapest: Athenaeum 2000 Kiado Kft. 2003. 232. o. ISBN 963-9471-35-6  
• Dr. Otto – Albrecht Neumuller: Rompp vegyeszeti lexikon. Budapest: M?szaki Konyvkiado. 1981. 1 kotet., 514?516. o. ISBN 963-10-3269-8  
• N. N. Greenwood – A. Earnshaw: Az elemek kemiaja. Budapest: Nemzeti Tankonyvkiado. 2004. 3 kotet., 1311., 1326 es 1329. o. ISBN 963-19-5255-X  

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

A Wikimedia Commons tartalmaz Cirkonium temaju mediaallomanyokat.

• Kepek cirkonium vazas fogpotlasokrol Archivalva 2007. marcius 8-i datummal a Wayback Machine -ben

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• Cirkonia

Ez a kemiai targyu lap egyel?re csonk (er?sen hianyos). Segits te is, hogy igazi szocikk lehessen bel?le!