Chotek Zsofia, Chotkova es Wognin grofn?je
(
nemetul
Sophie Maria Josephine Albina Chotek Grafin von Chotkowa und Wognin;
csehul
?ofie Marie Josefina Albina roz. hrab?nka Chotkova z Chotkova a Vojnina),
(
Stuttgart
,
1868
.
marcius 1.
?
Szarajevo
,
1914
.
junius 28.
)
cseh
grofn?,
1900
-tol
Habsburg?Lotaringiai Ferenc Ferdinand f?herceg
, tronorokos felesege, e min?segeben Hohenberg hercegne
(Furstin von Hohenberg,
1909-t?l
Herzogin von Hohenberg).
Ferjevel egyutt politikai gyilkossag aldozataul esett. Az eletuket kiolto
szarajevoi merenylet
az
els? vilaghaborut
kirobbanto esemenynek tekinthet?.
Zsofia grofkisasszony
1868
-ban szuletett. Edesapja
Bohuslaw Chotek
, Chotkowa es Wognin grofja, cseh nemesember es diplomata, edesanyja
Wilhelmine Kinsky
, Wchinitz es Tettau grofn?je.
A leany
Izabella f?hercegnenek
,
Habsburg?Tescheni Frigyes f?herceg
felesegenek kiseretehez tartozott, udvarholgykent.
1896
-ban (mas forrasok szerint
1894
-ben vagy
1897
-ben)
Pragaban
megismerkedett
Ferenc Ferdinand f?herceggel
(Franz Ferdinand von Osterreich-Este).
Viszonyukat
1899
-ig titokban tartottak. Ferenc Ferdinand szandeka volt, hogy Zsofiat felesegul veszi, am ez sok gonddal jart szerelme alacsonyabb szarmazasa miatt. Amikor ez kitudodott, botrany tort ki, de Ferenc Ferdinand a csaszari csaladdal szembeszallva kitartott valasztottja mellett, es nyilvanosan is eljegyezte Zsofiat.
Hazassaga az osztrak?magyar tronorokossel
[
szerkesztes
]
1900
.
julius 1-jen
az eszak-
csehorszagi
Reichstadtban
(ma: Zakupy, Csehorszag) Ferenc Ferdinand f?herceg felesegul vette Chotek Zsofiat. A csaszari csalad tavol maradt, csak Ferenc Ferdinand mostohaanyja,
Maria Terezia portugal infansn?
(Maria Theresa von Portugal)
,
Karoly Lajos f?herceg
ozvegye jott el ket leanyaval,
Maria Annunciata
es
Erzsebet Amalia
f?hercegn?kkel, Ferenc Ferdinand feltestvereivel. A tronorokos edestestverei sem jelentek meg batyjuk eskuv?jen.
I. Ferenc Jozsef
csaszar, Ferenc Ferdinand f?herceg nagybatyja csak hosszu vitak es veszekedesek utan, sulyos es megalazo feltetelek aran engedelyezte unokaoccse hazassagat. A
Habsburgok
a tronorokos hazassagat rangon alulinak
(?unstandesgemaß”)
min?sitettek. A Chotek csaladot nem tartottak onmagukkal egyenl? rangban szuletetteknek
(?Ebenburtigkeit”),
bar a Chotekeke volt az egyik leg?sibb cseh f?nemes csalad. Lehetseges tovabba, hogy a Chotekek szlav szarmazasa is hozzajarult ehhez (ekkoriban ugyanis parazslottak a nemzetisegi ellentetek a Monarchian belul). A csaszar makacsul megtagadta, hogy a grofn? csaladjat a Habsburgokkal azonos rangunak
(?ebenburtig”)
ismerje el, azaz a birodalmi f?nemesek soraba emelje. Csak
morganatikus hazassagot
engedelyezett unokaoccsenek, ami azt jelentette, hogy Ferenc Ferdinand tronorokosnek e hazassagbol szuletend? gyermekeit kizartak a tronoroklesb?l.
Az eskuv? napjan a csaszar Chotek Zsofiat f?nemes hercegn?
(Furstin von Hohenberg)
rangra emelte; ez alacsonyabb rang volt az uralkodo csalad tagjainak hercegn?
(Herzogin)
cimenel. A csaszar kikototte, hogy a szuletend? gyermekeknek a
von Hohenberg
csaladnevet kell viselniuk.
Zsofia hercegn?nek, bar a csaszari tron orokosenek felesege volt, szamos megalazo intezkedest kellett elviselnie. Senki sem nevezhette vagy szolithatta ?t
a jovend? csaszarnenak (?die kunftige Kaiserin-Gemahlin”)
, csupan
a jovend? csaszar felesege (?die Gemahlin des kunftigen Kaisers”),
vagy a
csaszari es kiralyi feleseg
(kaiserliche und konigliche Gemahlin)
cimet hasznalhatta. A uralkodo csalad tagjai minden alkalommal masodosztalyu szemelykent kezeltek. Szinhazi el?adasokon nem foglalhatott helyet a csaszari diszpaholyban
(Hofloge),
diszszemleken nem utazhatott ferje, a tronorokos hintajaban. Egy id? utan ezek az eljarasok mar nagyon zavartak a szigoru csaszari udvari protokollt. A helyzet enyhitesere Ferenc Jozsef
1909
-ben megadta Zsofianak az uralkodo csalad n?tagjait megillet? hercegn?
(Herzogin von Hohenberg)
cimet, es az ezzel kijaro
Fenseg (?Hoheit”)
megszolitas jogat. A csaszari csalad tagjai kozul csak
Stefania koronahercegne
(1864?1945),
Rudolf koronaherceg
ozvegye allt mellejuk, aki
1900
-tol
Lonyay Elemer
magyar grof felesege volt, es gyakran meghivta a tronorokos hazaspart az
oroszvari
Lonyai-kastelyba (ma:
Pozsony
resze).
Ferenc Ferdinandrol ismert, hogy nem kedvelte a magyarokat, viszont sokkal kozvetlenebb volt a Monarchia szlav alattvaloival szemben. Emiatt szamos szlav politikus abban bizott, hogy megvalosulhat a trialista Monarchia es tobbek kozott a cseheknek is ugyanannyi beleszolasuk lesz az allam iranyitasaba, mint a magyaroknak. Ferenc Ferdinand rokonszenve a szlavok irant velhet?en felesege szarmazasabol is adodott.
A csalad a
becsi
Belvedere kastelyban
lakott. Nyari rezidenciajuk a
csehorszagi
Konopi?t? kastelyban
volt. Ferenc Ferdinand es Chotek Zsofia hazassagabol negy gyermek szuletett:
- Zsofia hohenbergi hercegn?
(Sophie Furstin von Hohenberg,
1901?1990), aki
1920
-ban Friedrich von Nostitz-Rieneck grofhoz (1893?1973) ment ferjhez.
- Miksa hohenbergi herceg
(Maximilian Herzog von Hohenberg,
1902?1962), aki
1926
-ban Elisabeth von Waldburg, Wolfegg und Waldsee grofn?t vette felesegul.
- Ern? hohenbergi herceg
(Ernst Furst von Hohenberg,
1904?1954), aki
1936
-ban
Marie-Therese Wood
-ot vette felesegul.
- Egy fiu (halva szuletett */†
1908
).
Az uralkodo hercegi cimet
(Herzog)
csak a legid?sebb fiu orokolte, a tobbiek az alacsonyabb, f?nemes hercegi cimet
(Furst)
viseltek.
Meggyilkolasa Szarajevoban
[
szerkesztes
]
1914
.
junius 28-an
Ferenc Ferdinand f?herceg, Zsofia kisereteben hivatalos latogatast tett
Boszniaban
, a
k. u. k.
csapatok ott folyo hadgyakorlatanak szemlezese celjabol.
Szarajevoban
a ?
Mlada Bosna
” nev? bosnyak-szerb nacionalista terrorszervezet egyik tagja, a 20 eves
Gavrilo Princip
pisztolyabol ket lovest adott le 11 ora korul a gepkocsijaban ul? tronorokosre es felesegere. Zsofia hercegn?t agyekan erte a talalat, ? elverzett a kocsiban. A korabeli szobeszed, miszerint az asszony otodik gyermekuket varta, nincs kell?keppen bizonyitva. Ferenc Ferdinand nyaki ut?eret szakitotta fel a golyo, rovid id? mulva belehalt serulesebe. Gavrilo Princip kes?bb azt vallotta, hogy csak a tronorokost akarta meggyilkolni, Zsofia hercegn?nek artani nem allt szandekaban.
A tronorokos meggyilkolasa utan az
Osztrak?Magyar Monarchia
kormanya ultimatumot kuldott
Szerbianak
, majd
1914
.
julius 28-an
hadat uzent. Az akkori nagyhatalmak szovetsegi rendszereib?l kovetkez?en ez a lepes kirobbantotta az
els? vilaghaborut
.
Ferenc Ferdinandtol es Chotek Zsofiatol ? rangon aluli
morganatikus hazassaguk
miatt ? a
csaszar
megtagadta a hivatalos allami gyaszszertartast.
Alfred von Montenuovo
, a csaszar f?udvarmestere a holttesteket a
becsi
Hofburgban
csak ket oranyi id?re ravataloztatta fel. Chotek Zsofia hohenbergi hercegn? koporsoja melle megalazo modon csak az udvarholgyek jelkepeit (legyez?t es feher keszty?t) helyeztek ki.
Julius 4-en
rovid, zart kor? szertartas utan az
also-ausztriai
artstetteni kastely
csaladi kriptajaban temettek el ?ket szandekoltan szereny, ?harmadosztalyu” kuls?segek mellett
(?Begrabnis III. Klasse”).
A kastelyban kes?bb
Ferenc Ferdinand-emlekmuzeumot
rendeztek be.
- Gonda Imre, Niederhauser Emil.
A Habsburgok. Egy europai jelenseg
, 2. kiadas, Budapest: Gondolat Kiado, 291. o. (1978).
ISBN 963-280-714-6
- Jan Galandauer:
Franti?ek Ferdinand d'Este.
Praga
,
1993
,
ISBN 80-7185-325-9
- Ji?i Pernes:
?ivot plny nep?atel. ?ivot a smrt Ferdinanda d'Este,
Praga,
1994
,
ISBN 80-8589-301-0
- Erika Bestenreiner:
Franz Ferdinand und Sophie von Hohenberg. Verbotene Liebe am Kaiserhof,
Piper,
Munchen
2004
,
ISBN 3-492-04514-6
- Gordon Brook-Shepherd:
Die Opfer von Sarajevo. Erzherzog Franz Ferdinand und Sophie von Chotek,
Engelhorn-Verlag,
Stuttgart
1988
,
ISBN 3-87203-037-X
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
- Ferenc Ferdinand elettortenete (angolul)
- Schloss Artstetten ? Az artstetteni kastely
- Ferenc Ferdinand tronorokos ?fensege es neje Hohenberg Zsofia hercegn? emlekezete. Gyaszbeszed melyet a Budai Izraelita Hitkozseg templomaban 1914. julius 2-an tartott Dr. Kiss Arnold budai f?rabb
; Budai Izraelita Hitkozseg, Bp., 1914
- Gabor Gyula:
Hohenberg Zsofia herczegn? es gyermekeinek jogi helyzete Magyarorszagon
; Lampel, Bp., 1914
- Beate Hammond:
Ferenc Ferdinand tronorokos es Chotek Zsofia. Egy nagy szerelem tortenete
; ford. Kajtar Maria; Gabo, Bp., 2015 (
Kiralyi hazak
)