A
chicagoi sorlazadas
a varosvezetes es a bevandorlok kozott az italmereseket erint? rendelkezesek miatt kielez?d? feszultseg nyoman kitort zavargas volt,
1855
.
aprilis 21-en
.
1850-ben
Chicago
majd 30 ezres lakossaganak felet
bevandorlok
tettek ki, akik kozott a ket legnagyobb csoport az irek (39%) es a nemetek (32%) voltak.
[1]
1855-ben a valasztopolgarok
Levi Boone
-t emeltek a polgarmesteri szekbe, aki partja, az
Amerikai Part
(ismertebb neven a
Know Nothing mozgalom
) platformjanak megfelel?en a novekv? b?nozes okat a bevandorlokban velte megtalalni.
A varos eszaki reszen el? nemetek zart kozosseget alkottak, sajat maguk altal fenntartott templomokkal, iskolakkal, ujsagokkal - es sorf?zdekkel. Akkoriban se a kikot?, se a mez?gazdasagi termenyek kereskedelme nem indult meg viragzasnak, Chicago gazdasaganak egyetlen (orszagos szinten is) emlitesre erdemes teljesitmenye a nemet
sor
volt. Boone ezen a fronton inditott tamadast: a szeszesital meresi engedelyek dijat evi 50-r?l 300 dollarra emelte, ervenyessegi idejuket pedig harom honapra csokkentette. Tovabba felszolitotta Cyrus P. Bradley rend?rf?nokot, hogy tegyen meg mindent annak a mar tizenket eve letez? rendeletnek a betartatasa erdekeben, ami az italmereseket vasarnaponkent zarva tartasra kotelezte. A haromszorosara emelt letszamu rend?rseg razziai az eszaki keruletek nemet es a varoskozpont ir kocsmaira terjedtek ki, a deli keruletek amerikai tulajdonban lev? intezmenyeit a hatso ajton keresztul tovabbra is nyugodtan lehetett latogatni, akar vasarnap is.
Az Amerikai Part egyik celkit?zese az orszagos
szesztilalom
volt, ezt pedig csak akkor lehet majd zokken?mentesen bevezetni - gondolta Boone -, ha mar csak a fels?bb osztalyok tagjainak kezeben vannak italmeresek, mivel veluk "lehet ertelmesen targyalni".
A nemet es ir kocsmarosok ellenalltak: engedely nelkul is tovabb m?kodtek. A rend?rok tobb mint ketszaz embert tartoztattak le. Az els? probaper, mely az osszes tobbi vadlott ugyeben is precedensul szolgalt, 1855. aprilis 21-en vette kezdetet. Mintegy otszaz tuntet? nyomult a Cook megyei birosag epuletebe, majd amennyien csak tudtak, a targyaloterembe, es kozoltek a varos kepvisel?ivel, hogy szamukra kedvez?tlen dontes eseten er?szakkal is megvedik korabbi jogaikat. Ezutan a Clark es a Randolph utcak keresztez?deseben foglaltak el allasaikat, ahonnan hamarosan husz, husanggal felfegyverzett rend?r kergette szet ?ket.
Az eszaki keruletekbe visszavonult tuntet?k ujabb bajtarsak toborzasaba kezdtek, es Boone polgarmester is er?sites utan nezett: minden rend?rt szolgalatba hivott es ideiglenesen szazotven polgart is a rend fenntartasara rendelt. Delutan negykor korulbelul ezer f?s tomeg kozelitett a birosag fele, botokkal, kesekkel es l?fegyverekkel felszerelkezve. (Meg legalabb ennyi jott volna, a varosvezetes azonban felvonatta a hidakat, igy sokan eszakon rekedtek.) Az epulet ketszaz ved?je egy oran keresztul ellenallt, es az osszecsapas vegul eldontetlenul zarult, a felek eszakra es delre huzodtak vissza. Csodaval hataros modon a szamos serult mellett csak egyetlen halalos aldozat volt.
Boone latta, hogy sajat rend?rsege csak ideig-oraig kepes kezelni a helyzetet, igy a varosba rendelte az
illinois
-i allami
milicia
ket szazadat. Ugyanakkor azt is latnia kellett, hogy az ujabb er?sites dacara sincs nyeregben: a probaper targyalasat abbahagytak, a letartoztatottakat
ovadek
elleneben elengedtek, es alkohol-ellenes rendelkezeseir?l junius elejere
nepszavazast
irtak ki. A szavazason a lakossag 75%-a jelent meg (ez Illinois tortenetenek legmagasabb reszveteli aranya) es tobb mint 15 ezer szavazatnyi kulonbseggel a rendeletek eltorlese mellett dontottek.
Boone-t a kovetkez? evben nem valasztottak ujra, partja (jelent?snek soha nem nevezhet?) nepszer?sege is hanyatlani kezdett.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
USA-portal
? osszefoglalo, szines tartalomajanlo lap