A
catalaunumi csata
(maskepp:
catelaunorumi csata
) a
hunok
es a
Nyugatromai Birodalom
kozott zajlott a mai
Franciaorszag
teruleten, a mauriacumi (a mai champagne-i) siksagon, Tricassis (Trecas, ma
Troyes
) kornyeken,
451
-ben. A
nepvandorlas koranak
legjelent?sebb
csatajakent
tartjak szamon. Az altalaban
Chalons-sur-Marne
(ma: Chalons-en-Champagne) varosahoz kapcsolt catalaunumi csata tulajdonkeppen hibas elnevezes; kes?bbi, a helyszint nem ismer? kronikasok (
Cassiodorus
,
Sevillai Izidor
,
Iordanes
) nyoman terjedt el, viszont az egykoru galliai es italiai forrasok (
Chronica Gallica
,
Fredegar-kronika
stb.) a Troyes-tol 7,5 km-re nyugatra fekv?
Mauriacum
nev? helyseg koruli siksagra helyezik a csatat. A ket helyszin kozott mintegy 80 kilometer a tavolsag.
A catalaunumi csatanak nem volt igazi gy?ztese, viszont mindket fel oriasi vesztesegeket szenvedett. Az
Attila
altal vezetett hun invaziot az
Aetius
altal iranyitott romai csapatok es szovetsegeseik megallitottak, de a gy?zelmet nem sikerult kivivniuk.
452
-ben Attila megszallta
Italiat
, es csak
I. Leo papa
kozbenjarasara vonult el
Roma
varosa alol.
Torteneti forrasok
[
szerkesztes
]
A csataval szamos torteneti forras foglalkozik. A romai-got tortenesz
Jordanes
leirasa, ami az esemeny utan kozel 80 evvel keletkezett, reszletes osszkepet szandekozott a csatarol alkotni, bar a seregek letszamadataiban nyilvanvaloan tulzott.
Agathiasz
es
Prokopios
tortenetirok is erintik munkaikban a csatat.
A csata el?zmenyei
[
szerkesztes
]
450-ben
II. Theodosius bizanci csaszar
baleset aldozata lett. Utodja,
Marcianus csaszar
a Keletromai Birodalom jelent?s er?forrasaira tamaszkodva megvaltoztatta a hunok iranti politikajat,
[1]
megszuntette a 443-tol fizetett 20 700 font arany evi ado folyositasat.
[2]
Ez komoly bels? fizetesi nehezsegeket okozott a hun birodalomban. A helyzet kezelesere Attila sajat aranybol bizanci mintara solidusokat veretett, hogy a german szovetsegeseknek folyositani tudja szokott jarandosagukat. A hun kiraly es a nyugat-romai birodalom kapcsolatait
Honoria
tarscsaszarn? esete bonyolitotta, aki levelben felesegul ajanlkozott es gy?r?t kuldott Attilanak, mert occse,
III. Valentinianus romai csaszar
gyakorlatilag fogsagba vetette. Attila komolyan vette az ajanlatot, es hozomanyul
Gallia
tartomanyt kerte, amit mar korabban szeretett volna megkaparintani. Valentinianus ezt megtagadta, arulonak tartott n?veret pedig eltuntette. Egyuttal a
Nyugatromai Birodalom
is megszuntette az adofizetest a hunoknak.
[3]
Attila ebben a helyzetben Gallia megtamadasa mellett dontott, ami jelent?s zsakmannyal kecsegtethette german szovetsegeseit is. Elenk diplomaciai tevekenyseggel igyekezett a korabeli Gallia
frank
er?it megosztani. Ebben nemi segitseget kapott a
Loire
-menti parasztfelkel?k,
bagaudak
egykori vezet?jet?l, Eudoxiustol, aki 448-ban Attila udvaraba menekult.
[4]
A hun nagykiralynak a nyugatromaiak es german szovetsegeseik megnyeresere, megosztasara iranyulo politikai, diplomaciai er?feszitesei nem sok sikert hoztak, vezet?ik tobbnyire atlattak a szandekain. Az ingadozok Attila seregenek megindulasa utan alltak at a romaiak taboraba.
451 elejen Attila elinditotta addig Europaban talan soha nem latott tomeg? haderejet Galliaba. A 30-50 ezres sereg f?leg a german szovetsegekb?l allt, reszt vettek benne a
gepidak
,
osztrogotok
,
rugiak
,
szkirek
,
szvebek
,
alemannok
,
herulok
,
turingek
, valamint a
burgundok
es
frankok
egy resze ? ezeknek a nepcsoportoknak a masik resze a romaiak oldalara allt.
[4]
A germanok Galliaba vonulo tomeget csak kisebb hun lovassag kiserte, es ?k sem tudtak kibontakoztatni gyorsasagukat, sajatos taktikajukat a lomha german tomegek mellett. A hun f?er?k, a felelmetes lovassag zome ebben az id?ben a
Kaukazusban
harcolt a
perzsa uralom
ellen felkelt
ormenyeket
megsegitend?, azonban a sz?k hegyszorosokon nem tudott attorni es igy nem akadalyozhatta meg az ormenyek katasztrofalis vereseget.
[4]
A
Rajna
bal partjan el? ripuari frankok
Aetius
, a romai sereg vezet?je melle alltak, aki eppen Italiabol
Galliaba
tartott, s minden rendelkezesre allo romai katonai egyseget es ugyanigy a szovetseges csapatokat is magahoz rendelte. Hozza csatlakoztak a
burgundok
, az
Orleans
kornyeki
alanok
es a vizigotok, akik az utolsok voltak, de Aetius szamara kulonos jelent?seggel birtak seregenek er?siteseben. Els?sorban a vizigotok kiralya,
I. Theuderich
akarta a hunokat sajat orszagaban,
Aquitaniaban
varni, talan azert is, mert nehany evvel korabban kozte es Aetius kozott harcok voltak. Aetius arra kerte a valamikori galliai pretorianus prefektust, Avitust, aki german letere a romaik kozott veluk azonos tiszteletnek orvendett, hogy emlekeztesse I. Theuderichet szovetsegesi kotelezettsegere. Avitus faradozasanak koszonhet?en a vizigot kiralyt sikerult meggy?zni a kozos fellepes szuksegesseger?l.
Amig ezek a targyalasok folytak, addig Attila serege
Argentoratum
ot (
Strasbourg
) es
Divodurum
ot (
Metz
) teljesen megsemmisitette, majd
Aurelianum
[5]
(
Orleans
) iranyaban
Lutetia
(
Parizs
) fele vonult. Miutan megerkezett a mai Orleans falai ala, megkezdte a 400 x 500 m-es negyszoger?d
(quadriburgium)
ostromat. Attilanak az volt a celja, hogy megszerzi a varosbol kivezet?
Loire
-hidat es ezzel szabad utat nyit a vizigotok orszagaba. A jol vedett, kes? romai er?d ideig-oraig ellenallt, vegul a hatalmas tuler? csaknem elfoglalta az er?dvarost, viszont a hidf?nel kiepitett kiser?d meg tartotta a hidat.
[6]
Aetius, immar a vizigotokkal meger?sodve, delnyugatrol eppen Orleans fele menetelt, majd at is kelt a Loire, akkori neven Liger hidjan, es osszecsapott a hunokkal. Attila itt talalta magat szembe a romaiak vezette tarka koalicio (tobbek kozott alanok, burgundok, frankok,
szarmatak
) hatalmas seregevel, majd lassan hatralni kezdett, csatara alkalmas helyet keresve. Ovatossagat az is indokolta, hogy jovend?mondoi a
kinai joslocsont
mintajara, parazsba dobott allati lapockacsontokbol vereseget josoltak neki.
[7]
A csata helye es id?pontja
[
szerkesztes
]
A fennmaradt korabeli forrasok, koztuk az osszes galliai dokumentum szerint a mai
Troyes
(antik Trecas-Tricassis-Tricassina) varostol nyugatra korulbelul 7,5 kilometerre elhelyezked? Maurica vagy Mauriacum nev? helyseg koruli mez?segen zajlott le a csata. A f?szerepl?k egyikenek, a
burgundoknak
a torvenykonyve a csatat
pugna Mauriacensum
neven nevezi. Ez a terulet mai Champagne regio (Campania) deli peremen, a
Szajna
bal partjan talalhato.
[7]
A hun jobbszarny Tricassis/Troyes-tol eszaknyugatra 18 km-re, szinten a Szajna bal partjan lev? korabeli Brolium varoska kornyeken helyezkedhetett el. Itt ugyanis feljegyeztek egy incidenst, amelyben Attila egyik vazallus german kiralyanak katonai meggyilkoltak a Szent Lupus tricassisi puspok utasitasara a kiraly ele jarulo Maximianus presbitert es kiser?it. Brolium ennek a martirnak a neve alapjan kapta a kozepkorban mai elnevezeset:
Saint-Mesmin
.
[8]
Hosszu ideig a mai
Chalons-en-Champagne
melletti siksagot jeloltek a csata helyekent. A csata err?l, a valodi helyszint?l mintegy 80 kilometerre eszakra elterul? siksagrol kapta, tevesen a ?catalaunumi csata” nevet.
[7]
Az id?pontra vonatkozoan iranyado lehet
Szent Anyos
legendajanak ebben az osszefuggesben megbizhatonak latszo adata, miszerint a nyugatromai sereg junius 14-en mentette fel Aurelianit. Az innen mintegy 180-200 kilometerre lev? csatamez?ig a visszavonulas es az egyeb el?keszuletek legalabb ket hetet vehettek igenybe, azaz a csatara valoszin?leg junius utolso napjaiban kerulhetett sor.
[8]
A hun es a romai hader? mozgasa
A ket fel seregeinek nagysagat egyenkent mintegy 30?50 ezer f?re lehet becsulni, ami a korban szinte paratlanul nagy volt. A kes?bbi kronikak a kozepkori szokasok szerint a valos szamot is joval, mintegy tizszeresen eltuloztak,
Hunok es szovetsegeseik
[
szerkesztes
]
Attila seregenek nagy reszet a szovetsegesek alkottak. Ezek nagysag szerinti sorrendben: az osztrogotok
Valamir
vezetesevel, a
gepidak
Ardarik
vezetesevel, a Rajna jobb partjan el? frankok es a Majna melletti burgundok voltak. Kisebb csapatokkal ? nehany szaz, legfeljebb ezer harcossal ? kepviseltettek magukat meg a
herulok
, a
szkirek
, a
longobardok
es masok. A vazallusok mintegy felet az osztrogotok tettek ki.
A hunok szokasosan lovasok voltak, es landzsaval, buzogannyal, kotelhaloval es legfontosabb fegyverukkel, a specialisan keszitett lovasijjal voltak felszerelve. Femb?l vagy b?rb?l keszult lamellas vagy pikkely pacelt viseltek sodronyingel. Acel vagy b?r sisak vedte a fejuket. Az osztrogotokon kivul, akik a lovasok harmadat alkottak, mindannyian gyalogos katonak voltak. Az osztrogot lovassagot tekinthetjuk nehez lovassagnak, mivel landzsaval es szeles karddal, s legalabb b?rmellennyel, de pancelinggel es pajzzsal is el voltak latva. A gyalogos harcosok a frankok kivetelevel velhet?en pancel nelkul, de landzsaval, szeles vagy hosszu karddal, konny? pajzzsal vonultak a harcba. L?fegyvereket a germanok alig hasznaltak, es csak az osztrogotoknal voltak ijaszok. A frankok hasznaltak egy egyszer alkalmazhato hajitofegyvert, egy ivelt dobofejszet, amit roviddel az ellenfellel torten? osszecsapas el?tt hajitottak el. Ett?l eltekintve a frank harcosok szeles karddal es fapajzzsal voltak felfegyverezve.
Romaiak es szovetsegeseik
[
szerkesztes
]
Aetius serege kb. fele-fele aranyban az ? romai, frank es burgund harcosaibol allt egyfel?l, s a vizigotokbol masfel?l. Ehhez jott nehany ezer alan. A romaiak, a frankok es a burgundok kepeztek a gyalogsagot.
A romai katonakat itt mar nem ugy kell elkepzelni, mint a korai csaszarsag
legionariusait
. ?k ovalis pajzzsal, csatos sisakkal, hosszu karddal es keleti formaban kikepzett
ijjal
voltak felfegyverezve. Egyesek pancelinget is hordtak. A legiok mar csak 1500-2000 f?t szamlaltak (szemben a fenykori 6000-rel), es a helyben letelepedett lakossagbol toboroztak ?ket. Ez ugyan csokkentette a mozgekonysagot, de a csapatok moraljat, mivel sajat kozossegeiket es csaladjaikat vedtek, annal inkabb novelte. Ebben az id?ben a romai csapattestekre a vedekez? harci magatartas volt a jellemz?. A ripuari frankok eppolyan jol voltak felszerelve, mint a mar emlitett, a
Rajna
jobb partjan el? frankok. A
burgundok
mindket oldalon hosszu kardokkal harcoltak. A vizigot harcosok kozul a
378
. evi
hadrianapolisi csata
ota az
alan
lovassag peldaja nyoman egyre tobb valt lovassa. A vizigotok legalabb ketharmada lovas volt. Kozottuk megtalalhato volt a pancelinggel es landzsaval felfegyverzett nemesi lovassag ugyanugy, mint a konnyen felfegyverzett lovassag tomege. Az utobbiaknak semmilyen pancelzata nem volt, gerellyel, szeles karddal es velhet?en kis fapajzzsal vagy tobbreteg? b?rpajzzsal harcoltak. A gyalogos katonak kozt valoszin?leg a landzsa, a szeles kard es a pajzs volt a legelterjedtebb fegyver, egyeseknek egyszer? ija is volt, de nem rendelkeztek semmilyen pancelzattal. Az alanok fegyverzetukben es harcmodorukban er?sen hasonlitottak a hunokra.
A csata lefolyasa a meglehet?sen bizonytalan, kes?bbi forrasok szerint a kovetkez?keppen alakult:
Kes? delel?tt Aetius csatarendbe allitotta a sereget a ket tabor kozotti siksagon. Eszakon a folyonak tamaszkodva a romaiak alltak az els?, a frank es a burgund szovetsegesek a masodik sorban, es kepeztek a balszarnyat es a centrum bal oldalat. Szomszedsagukban del fele az
alanok
alltak fel Sangiban nev? vezeruk vezetesevel a romaiak es a vizigotok kozott. Sangibant megbizhatatlannak tartottak, ezert allitottak ?ket a romaiak es a vizigotok koze. A vizigotok arcvonala, kiralyuk, I. Theuderich vezetesevel, az els? erd?segig huzodott, es ?k alkottak a centrum jobb oldalat es a jobbszarnyat. Aetius eszakkeleten a domb mogott egy kisebb vizigot csapatot helyezett el,
Thorismundnak
, I. Theuderich fianak a vezetesevel, es ennek kellett onnan a hunok jobbszarnyat megtamadnia. Attila csak kes?bb, del korul vezette ki a sereget a taborbol, hogy a felkinalt csatat elfogadja. Csatarendje a kovetkez?keppen nezett ki: a domb deli labanal alltak a gepida, a burgund es a frank csapatok, es ezek kepeztek a jobbszarnyat. Szomszedsagukban delre allt a hun lovassag, ami hosszan elnyulo centrumot alkotott, s arcvonaluk allt szemben a romaiak jobb oldalaval, az alanok arcvonalaval es a vizigotok bal oldalaval. Innent?l delre az erd?kig alkottak az osztrogotok a balszarnyat szemben a vizigotok jobb oldalaval.
Kora delutan kezd?dott a csata a centrumban a hunok es a balszarnyon az osztrogotok tamadasaval. Az alanok nem tudtak vagy nem akartak a tamadast feltartoztatni, mert az els? osszecsapas utan elmenekultek. T?luk balra es jobbra a romaiak es a vizigotok egyarant felfogtak a tamadast. Ekkor inditott tamadast a dombtet?r?l Thorismund lorol szallt csapataival. Erre Ardarik, a gepidak kiralya csapatai egy reszet Thorismund ellen iranyitotta. A gotok a dombot ugyan megtartottak, de nem tudtak tovabbnyomulni. A centrumban az alanok elmenekulese miatt a vizigotok kritikus helyzetbe jutottak. Szemb?l a hunok es az osztrogotok, oldalrol pedig a balszarnyat attor? hun lovasok egyarant tamadtak ?ket. Megzavarodtak, es egy pillanatra ugy t?nt, mintha a vizigot seregben panik tort volna ki.
I. Theuderich ekkor kozepen osszegy?jtotte harcosait, es ujraszervezte az ellenallast mindket oldalon. Ugyanekkor Attila er?teljes tamadast inditott a romaiak ellen, feltetelezhet?en azert, hogy Aetius ne tudjon segitseget kuldeni a vizigotoknak. Azzal, hogy a romaiakat csak frontalisan tamadta, taktikai hibat kovetett el, mert delr?l a nyitott szarnyba sikerrel torhetett volna be. A frontalis tamadast, hala a romai ijaszoknak, akik nagy vesztesegeket okoztak a hunoknak, tobb alkalommal is sikerult elharitani. A jobb szarnyon a helyzet megis egyre valsagosabb lett, es csak id? kerdese volt, hogy a vizigotok a szemb?l es oldalrol jov? tamadas hatasara osszeomlanak.
Vegul I. Theuderich egy gerelyt?l megsebesulve (amelyet allitolag az amal nemzetsegbeli Andages nev? osztrogot hajitott el) lebukott a lovarol, es a lovak halalra tapostak. De eppen ez az esemeny sarkallta a vizigotokat elkeseredett ellenallasra. Szamukra mar nem a csatarol volt szo, hanem a bosszurol kiralyuk halalaert. Az osztrogotok tamado ereje lanyhulni kezdett, es a masik oldalon Thorismund, apjanak halalhirere, a dombrol ujabb bator tamadast vezetett. A zavaros utovedharcokban Thorismund majdnem a gepidak kezebe kerult. Ebben a harcban megbosszultak magukat azok a sulyos vesztesegek, amiket a gepidak az ejszakai csatarozasban elszenvedtek. Vegul az egesz jobbszarny elesett, es Ardarik faradozasai ellenere menekulni kezdett. Attila ekkor kovette el masodik taktikai hibajat. Ahelyett, hogy a romaiak elleni tamadast leallitotta volna es meger?sitette volna a jobb szarnyat Thorismund ellen, tovabb tamadott, allitolag annak remenyeben, hogy Aetiust megoli. Az Aetius elleni frontalis tamadas sikertelenul folytatodott nagy vesztesegekkel. A hun csatarend masik vegen az osztrogotok egyre szorongatottabb helyzetbe kerultek, mignem menekulni kezdtek. Ezzel a helyzet alapvet?en megvaltozott. Mar alkonyodott, amikor Aetius a centrumban el?renyomult. A kimerult hunok, akiket mindket szarnyon tamadtak, s most mar a centrumban is vedekezesre kenyszerultek, nem tudtak sikeresen ellenallni. Attila meg idejeben, seregenek vegleges szetzilalasa el?tt visszavonulast rendelt el a szekervarba. Aetius es Thorismund meg az ejszaka korulzarta Attila sereget a taborukban.
A csata lefolyasa
Reggel Attila latta, hogy korbe van zarva, es teljesen elveszettnek hitte a helyzetet. A fabol keszult lonyergekb?l maglyat epittetett, amit a romaiak els? tamadasanal akart meggyujtani. Erre azonban nem kerult sor, mert Aetius hadvezerb?l politikus lett hirtelen. Ugyanis jogosan attol tartott, hogy a vizigotok egy energikus kiraly vezetesevel a hunok mint kozos ellenseg leverese utan nem elegszenek meg Aquitaniaban a szovetsegesi statusszal. Ezert meggy?zte Thorismundot, hogy olyan gyorsan, amilyen gyorsan csak lehet, terjen vissza
Toulouse
-ba, es ervenyesitse igenyet a koronara a testvereivel szemben. Aetius maga a csata utani masodik napon hagyta el a csatateret. Attila tobb napig el?szor csapdara gondolt, mignem a felderit?i felfedeztek, hogy nincs ellenseges hadsereg mar a kornyeken. Erre ? is visszavonult, atkelve a Rajnan.
A
Tarih-i Ungurusz
kronika szerint Attila gy?zelmet aratott a catalaunumi csataban, amit az is meger?sit, hogy a kovetkez? evben a romaiak a legkisebb ellenallast sem tanusitottak Atillaval szemben, mikor bevonult Italiaba.
A csata kovetkezmenyei es jelent?sege
[
szerkesztes
]
A Romai Birodalom 460 korul
A kovetkezmenyek Attila szamara egyaltalan nem voltak olyan rosszak, mivel nem csak birodalman belul maradt haboritatlan, hanem a kovetkez? evben egy sereggel mar ismet meg tudta tamadni a nyugatromaiakat, ezuttal Italiaban. Aetius szamara a csata sajat poziciojanak tovabbi meger?sodeset jelentette Galliaban, bar valojaban enelkul is tamadhatatlan volt. Hosszabb tavon azonban Roma ezen utolso nagy vedelmi er?feszitese vegervenyesen kimeritette az er?forrasait. Innent?l kezdve a Nyugatromai Birodalom rohamosan hanyatlott, es mar nem t?nt fel egy
Flavius Aetius
formatumu hadvezer es allamferfi a birodalom 25 evvel a csata utani bukasaig (
476
).
A catalaunumi csatat sokaig a vilagtortenelem legfontosabb utkozetei egyikenek tekintettek. Ma mar azonban Attilat es lehet?segeit objektivebben itelik meg. Onmagaban az, ha a csatat Attila megnyeri, nem okozta volna
Roma
vegzetet, mivel Gallianak vagy tovabbi teruleteknek az elfoglalasa nem volt realitas ? mindenekel?tt azert, mert nem alltak ehhez rendelkezesre a szukseges er?forrasok, es azert, mert Attila valojaban soha nem egy birodalom meghoditasaert harcolt, hanem a zsakmanyert es a dics?segert. Sokaig sikerrel folytatta ezt a politikat, azonban 452-es italiai hadjarataval semmit sem nyert, es sereget egy jarvany is megtizedelte. Az evenkenti adofizetesre vonatkozo koveteleset, a Nyugatromai es a Keletromai Birodalmakhoz f?z?d? kapcsolatok rendezesere ajanlott szerz?deset eppugy elutasitottak, mint ahogy egy magas romai cimre vonatkozo igenyet, amivel a tekintelyet kivanta novelni.
A csata feldolgozasai a modern kulturaban
[
szerkesztes
]
A magyar szepirodalomban a csatarol
Gardonyi Geza
A lathatatlan ember
cim? regenyeben emlekezik meg.
Szerepet kap a csata ? helyszinenek megemlitese nelkul ? az
Atilla ? Isten kardja
cim? rockoperaban es az abbol keszult
filmben
is.
Liszt Ferenc:
Hunok csataja, szimfonikus koltemeny.
Jean-Pierre Montcassen
:
Attila, Isten ostora
. (tortenelmi regeny)