II. Constantius
diadalive
(Heidentor)
Carnuntum
a
Romai Birodalom
Pannonia
, majd Pannonia superior provinciajanak f?varosa, katonai tabor es polgarvaros volt az
okorban
.
Ausztriaban
,
Becst?l
keletre,
Also-Ausztria
tartomanyban,
Petronell-Carnuntum
es
Bad Deutsch-Altenburg
telepulesek mellett fekudt.
2021 ota
A Romai Birodalom dunai limese
vilagoroksegi helyszin resze.
[1]
Carnuntum vazlatterkepe
II. Amphiteatrum
A romai hoditas el?tt
kelta
telepules allt itt. Az irott forrasok els?kent
Tiberius
markomannok
elleni hadjarata (i. sz.
6
) idejen letesitett teli katonai taborkent emlitik, melynek egykori elhelyezkedese mindmaig ismeretlen.
A romai hoditasok folyaman Carnuntum Pannonia tartomany reszeve valt, teruleten az
1. szazad
kozepen a
XV. Apollinaris
legio
allando katonai tabort, un.
castrumot
alapitott.
Vespasianus
uralkodasa alatt tovabb b?vult kaszarnyak, korhaz es a hadsereget tamogato egyeb epitmenyek (m?helyek, raktarak) sokasagaval, amelyek nagy resze a katonai tabort korulvev?
canabae
-ben epult fel. Az 1. szazad vegen a katonai tabort ismet b?vitettek, t?le 1,2 km-re delnyugatra egy kisebb meret?, lovassagi tabort letesitettek. A katonai tabortol nyugatra felepult polgarvarost
Hadrianus
municipium
rangra emelte
(Municipium Aelium Carnuntum)
.
106
-ig Pannonia tartomany, majd annak ketteosztasa utan Fels?-Pannonia
(Pannonia Superior)
f?varosakent a helytarto szekhelye.
Jupiter
-szentelyet a varos keleti peremen emelked?
Pfaffenbergen
emeltek.
Traianus
uralkodasa alatt vezenyeltek a varosba a XIV.
legiot
, amelynek a romai uralom vegeig ez lett az allomashelye. Ezenkivul itt allomasozott a
Classis Flavia Pannonica
dunai flotta els? hajoraja is. A
markomann haboruk
idejen, a
171
es
173
kozotti evekben
Marcus Aurelius
f?hadiszallasa volt, aki itt irta
Elmelkedesek
c. m?venek egy reszet.
[2]
Pertinax
csaszar meggyilkolasat kovet?en
193
.
aprilis 9
-en Carnuntumban a
XIV. legio
csaszarra kialtotta ki a tartomany helytartojat,
Septimius Severust
es a kes?bbiekben tamogatta ?t hatalma megszilarditasaban. Septimius Severus a varost
194
-ben
colonia
rangra emelte
(Colonia Septimia Aurelia Antoniniana Carnuntum)
. A
borostyanut
menti varosnak fenykoraban, a Severus-dinasztia uralkodasa idejen kb. 50 000 lakosa volt.
260
-ban a tartomany helytartoja,
Regalianus
csaszarra kialtotta ki magat Carnuntumban, a tron megszerzesere tett kiserlete azonban kudarcba fulladt. A varos
308
?szen csaszarkonferencia szinhelye volt, amelyen az uralkodok megegyeztek a birodalom uralmanak felosztasarol a negy tarscsaszar kozott.
A barbar tamadasok kovetkezteben a
4. szazadban
elkezd?dott a varos hanyatlasa.
I. Valentinianus
uralkodasa idejen,
Ammianus Marcellinus
irasaban mar romos, pusztulofelben lev? varoskent jellemzi. A 4. szazad vegen folyamatban volt a lakosok elkoltozese.
I. Legios amfiteatrum
Carnuntinum Muzeum
Carnuntinum Regeszeti Muzeum
Carnuntum Regeszeti Park
[
szerkesztes
]
A
19. szazad
masodik feleben elkezd?dott regeszeti asatasok eredmenyei a Carnuntum Regeszeti Parkban (
nemetul
:
Archaologischer Park Carnuntum
) kerulnek bemutatasra:
- A polgarvaros romjai
(Antik Stadtviertel)
: Szabadteri muzeum
(Freilichtsmuseum)
Petronell telepulesnel. Jelenleg asatasi es epitesi terulet. Az itt feltart regeszeti leletek a Carnuntinum Muzeumban lathatok. A jelenleg folyo epitkezesek a 2011-re elkeszul? idegenforgalmi fogadoepulet
(Visitor Centre)
letesiteset szolgalja. Maga a polgarvaros meg tovabbi feltaratlan teruletekre (kuls?varos) is kiterjed, az un. II. amfiteatrum kornyezeteben.
- Diana-templom
(kortemplom) romjai
- Iuppiter Optimus szentely,
Pfaffenberg
- Nagy furd?
(Grosse Therme, ?Palastruine”)
romjai, Petronellt?l eszaki iranyban.
- Forum:
Petronellt?l eszaki iranyban.
- II. Amfiteatrum
(az ugynevezett polgarvarosi): A 2. szazadbol valo, az id?k soran tobbszor atepitettek. A polgarvaros falaitol delnyugatra fekszik. A nez?ter (cavea) 3000 fer?helyes. Kialakitasanal fogva mind klasszikus szinhazi-, mind gladiator-kuzd?jatekok rendezesere is alkalmas volt. Az epitmeny deli es eszaki reszen a kapu-epitmenyekkel osszeepitett hosszu folyosokkal keszult. Bejaratat er?s, kemenyfabol keszult kapuk zartak. Nez?terenek alepitmenyeit k?b?l falaztak, az ulessorok fabol keszultek. (Az asatasbol kikerult foldtomeget most a nez?ter alatti toltes tartalmazza.) Az erezeti falazatrendszer a deli kapu kornyezeteben tekinthet? meg. Ezen a reszen egy lemelyitett helyet kes?bb, a kora kereszteny lakossag keresztel?medencekent hasznalta (lasd: meriteses kereszteles). A letesitmeny arenajat fesztival-rendezvenyek soran antik darabok szinhazterekent hasznositjak.
- Pogany-kapu:
II. Constantius
a 4. szazad kozepe tajarol szarmazo diadalive (
nemetul
:
Heidentor
) a polgarvarostol mintegy 2 kilometernyi tavolsagban.
- Legios tabor
- Legios kuls?varos
(canabae): feltaratlan terulet
- I. Amfiteatrum:
a katonai tabor 2. szazadbeli 8000 fer?helyes amphiteatruma (Bad Deutsch-Altenburg telepulesnel).
- Helytartoi palota
- Lovassagi (auxiliaris) tabor
- Kora kereszteny templom
maradvanyai
- Carnuntinum Regeszeti Muzeum
(
nemetul
:
Archaologisches Museum Carnuntinum
. A muzeumot 1904-ben alapitottak Bad Deutsch-Altenburgban. Leletanyaga a 19. szazad masodik feleben megkezd?dott asatasokbol szarmazik.
Forrasok es irodalom
[
szerkesztes
]
- Szerk.: Franz Humer:
Legionsadler und Druidenstab I-II. (Sonderausstellung aus Anlass des Jubileums "2000 Jahre Carnuntum" ? Archeologisches Museum Carnuntinum 2007. ?
ISBN 3-85460-229-4
- Christian Gugl:
Die Anfange des Carnuntiner Legionslagers (p. 220)
- Szerk.: Gomori Janos:
A Borostyank? ut ? Scarbantia Tarsasag, Sopron, 1999. ?
ISBN 963-03-7907-4
- Karl Kaus:
Die Bernstein-Strasse in Osterreich Szerk.: (Gomori Janos: A Borostyank? ut ? Scarbantia Tarsasag, Sopron, 1999.) ?
ISBN 963-03-7907-4
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]