Carl Wernicke
(
Tarnowitz
,
Porosz Kiralysag
,
1848
.
majus 15.
?
Dorrberg
,
1905
.
junius 15.
) nemet fiziologus, anatomus, pszichiater es neuropatologus, a
neuropszichologia
atyja.
Tanulmanyai, palyafutasa
[
szerkesztes
]
Az
oppelni
gimnazium elvegzese utan a
Breslaui
Egyetemen kezdte el orvosi tanulmanyait. 1870-ben megszerezte diplomajat, majd
Heinrich Neumann
asszisztensekent az allerheiligen-i korhaz
pszichiatriai
osztalyan dolgozott. Fel evet a
Becsi Egyetemen
toltott, ahol
Theodor Meynert
tanitvanyakent neuroanatomiaval foglalkozott.
1875-ben pszichiater szakkepesitest kapott, majd
Berlinbe
utazott, ahol harom evet toltott el
Karl Westphal
(1833-1890) els? asszisztensekent a Charite Korhazban. 1878-tol onalloan praktizalt Berlinben, 1885-ben pedig kineveztek a Breslaui Egyetem
neurologiai
es pszichiatriai tanszek docensenek, 1890-ben pedig a tanszekvezet?nek. 1904-t?l a
hallei
egyetemen oktatott.
1905-ben a
turingiai
erd?ben
kerekparos
baleset erte, seruleseibe belehalt.
Wernicke azon kevesek koze tartozott a
19. szazadban
, akik azt allitottak, hogy a kulonboz? mentalis betegsegek az
agy
abnormalis m?kodesevel magyarazhatok; vagyis az agyi m?kodest ugy magyaraztak, hogy az agykergen funkcio szerint teruleteket lehet elkuloniteni, amik az adott feladatert felel?sek.
Wernicke enkefalopatia
[
szerkesztes
]
Enkefalopatianak nevezzuk az agy kulonboz? eredet? m?kodeszavarait. A Wernicke-enkefalopatiat alapvet?en a
B1-vitamin
hianya okozza, ami miatt specialis
enzimek
nem m?kodnek. Tunete: delirium (nyugtalansag, zavartsag), nystagmus (
szemtekerezges
) es
ataxia
(egyensuly- es jaraszavar). Nehany esetben a VI. agyideg is m?kodeskeptelenne valik. A foramen interventriculare koruli szurkeallomanyi
sejtcsoport
beverzik, igy az itt talalhato funkciok karosodnak. Gyogyitasa a B1 vitamin potlasaval lehetseges. Kezeles nelkul a betegek komaba kerulhetnek, de a betegsegnek halalos kimenete is lehetseges.
Gyakran a Wernicke-enkefalopatiaval egyutt jelentkezik a Korsakoff-szindroma, ami a rovid tavu
memoria
sulyos zavaraval jar.
1873-ban, becsi tanulmanyutja alatt egy agyverzest atelt paciens kereste fel: tudott beszelni,
hallasa
tokeletes volt, ennek ellenere megsem ertette meg sem a verbalis sem pedig az irott szavakat. Kes?bb a ferfi
boncolasat
Wernicke vegezte; a bal
agyfelteke
parietalis-temporalis lebeny hataranal serulest fedezett fel. Ezek utan levonhatta azt a kovetkeztetest, hogy ez a terulet, amely kozel van az auditoros terulethez, valoszin?leg a beszedertesert felel?s. Ezt a betegseget szenzoros afazianak nevezte el, ma Wernicke-afaziakent es receptiv afaziakent is ismert. Ebben az
afaziaban
szenved?kre jellemz?, hogy beszeduk
nyelvtanilag
helyes, de osszefuggestelen, tartalmatlan. Sokszor kitalalt szavakat is hasznalnak, ebb?l kovetkeztethetunk arra, hogy a serules a fogalmak hasznalataban okoz problemat. Azt a teruletet, amelynek serulese a ilyen tunetekkel jar, els? lejegyz?je utan, Wernicke-teruletnek nevezzuk. Pelda egy Wernicke-afazias beteg beszedere:
?Jaj, rettenetesen izzadok. Hosszu ideges vagyok, tudja, id?nkent fellobnak, feldobom magam. Nem tudom a narkozit megmondani, egy honapja egy kicsit, egy nagyon jo volt, sokat javitok meg, masreszt, tudja, mit akarok mondani, allandoan rohangalnom kell mindenfelet nezegetni, serregetni meg effele.”
[1]
Egy masik kutato,
Paul Broca
szinten egy beszeddel kapcsolatos afaziat irt le; ez a motoros afazia, mas neven
Broca-afazia
. A Broca-afaziaban szenved?knek az agy bal oldali homloklebeny oldalso resze serult. A beteg nem kepes a szavak helyes kiejtesere, lassan es nehezkesen beszel.
Wernicke?Geschwind-modell
[
szerkesztes
]
Wernicke a kutatasai alapjan felallitotta a nyelvi produkcio es a beszedertes modelljet, amely a mai napig tartalmaz ervenyes allitasokat. Geschwind Wernicke kutatasai alapjan dolgozta ki sajat modelljet, igy egyutt,
Wernicke?Geschwind-modellkent
emlegetjuk.
A modell szerint a Broca-teruletben tarolodnak azok az artikulacios kodok, amely alapjan a kuls? izomtevekenysegek letrejonnek; vagyis a kodok a motoros keregben aktivaljak a beszedprodukciohoz szukseges szerveket (
ajkak
,
nyelv
,
gege
).
A Wernicke-teruletben azonban az auditoros kodok es a szavak jelentesei raktarozodnak. Igy az altalunk kimondott szavak eseteben el?szor a Wernicke-terulet aktivalodik, majd a Broca-teruletben felelevenedik a szo kimondasahoz szukseges motoros kod, amely a motoros keregbe kerul. Egy hallott szo eseten tehat a hallokeregb?l a Wernicke-teruletre jut az informacio, ahol az agy osszehasonlitja a hallott szot az elraktarozott auditoros kodokkal, igy kialakitva a
szo
fogalmat.
Wernicke kutatasai rendkivuli mertekben el?re vittek a
nemet
pszichiatriat, munkai szazeves tavbol is ervenyes adatokat tartalmaznak.
Munkai magyar kozgy?jtemenyekben
[
szerkesztes
]
- Der aphasische Symptomencomplex : eine psychologische Studie auf anatomischer Basis / C. Wernicke. Breslau : Max Cohn und Weigert, 1874. 72 p. ill.
- Physiologie der Bewegungen : nach electrischen Versuchen und klinischen Beobachtungen mit Anwendungen auf das Studium der Lahmungen und Entstellungen / von G. B. Duchenne ; aus dem Franzosischen ubersetzt von C. Wernicke. Cassel ; Berlin : Fischer, 1885. XXVII, 663 p. ill.
- ↑
(Gardner, 1975, 68. nyoman). ? Atkinson 345. oldal.
- Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen (2005).
Pszichologia
. Osiris Kiado
- Pleh Csaba
(1992).
Pszichologiatortenet
. Gondolat Kiado, Budapest. Carl Wernicke lasd 64. p.
- Thorne, B. Michael. & Henley, Tracy B.(2000).
A pszichologia tortenete
. Gloria Kiado Kft.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]