Calgary
a
kanadai
Alberta
tartomany legnepesebb varosa. A varos kozigazgatasi terulete a harmadik legnepesebb az orszag varosai kozul. A varos a telisportok es az
okoturizmus
ismert kozpontja; a kornyeken szamos nagy hegyi udul?hely talalhato. Gazdasaga f?kent az olajipar kore koncentralodik, de jelent?s agazatnak szamit a mez?gazdasag, az idegenforgalom es a csucstechnologiai iparagak is.
1988
-ban Calgary lett az els? kanadai varos, amely otthont adhatott a
teli olimpiai jatekoknak
.
Az
Economist Intelligence Unit
2013
-as rangsora szerint a vilag otodik legelhet?bb varosa, az ausztral
Adelaide-del
holtversenyben.
[3]
Calgary
Kanada
delnyugati reszen a
Sziklas-hegysegt?l
80 kilometerre keletre, az
eszak-amerikai
preri
Bels? kanadai siksagan
, sik es dombos tajak talalkozasanal fekszik. Az 1048 meter tengerszint feletti magassagban, a
Bow
es
Elbow-folyok
talalkozasanal, behuzodva a folyok volgyebe, epult telepules Kanada legmagasabban fekv? nagyvarosa.
Leveg?je kristalytiszta, rendkivul alacsony paratartalmu. A ?Napsutes varosanak” is hivjak, mert olyan gyakran sut itt a nap, hogy ha aranyosan elosztjuk a napos orak szamat, akkor az ev minden napjara jut bel?le hat ora. A tel hideg es meglehet?sen lassan mond bucsut. Calgarynak csupan 106 talajmenti fagyveszelyt?l mentes napja van evente. A tel kozepen azonban a
Csendes-ocean
fel?l meleg szel, a
chinook
tor be a kontinensnek erre a reszere, es napokra nyarat varazsol Calgary hidegt?l meggemberedett utcaira es parkjaira.
Calgary eghajlati jellemz?i
| Honap
| Jan.
| Feb.
| Mar.
| Apr.
| Maj.
| Jun.
| Jul.
| Aug.
| Szep.
| Okt.
| Nov.
| Dec.
| Ev
|
|---|
| Rekord
max.
h?merseklet (°C)
| 16,5
| 22,6
| 22,8
| 29,4
| 32,4
| 35,0
| 36,1
| 35,6
| 33,3
| 29,4
| 22,8
| 19,5
| 36,1
|
|---|
| Atlagos
max.
h?merseklet (°C)
| ?2,8
| ?0,1
| 4,0
| 11,3
| 16,4
| 20,2
| 22,9
| 22,5
| 17,6
| 12,1
| 2,8
| ?1,3
| 10,5
|
|---|
| Atlagh?merseklet (°C)
| ?8,9
| ?6,1
| ?1,9
| 4,6
| 9,8
| 13,8
| 16,2
| 15,6
| 10,8
| 5,4
| ?3,1
| ?7,4
| 4,1
|
|---|
| Atlagos
min.
h?merseklet (°C)
| ?15,1
| ?12,0
| ?7,8
| ?2,1
| 3,1
| 7,3
| 9,4
| 8,6
| 4,0
| ?1,4
| ?8,9
| ?13,4
| ?2,3
|
|---|
| Rekord
min.
h?merseklet (°C)
| ?44,4
| ?45,0
| ?37,2
| ?30,0
| ?16,7
| ?3,3
| ?0,6
| ?3,2
| ?13,3
| ?25,7
| ?35,0
| ?42,8
| ?45,0
|
|---|
| Atl. csapadekmennyiseg (mm)
| 12
| 9
| 17
| 24
| 60
| 80
| 68
| 59
| 46
| 14
| 12
| 12
| 413
|
|---|
| Havi napsuteses orak szama
| 117
| 141
| 178
| 219
| 254
| 280
| 315
| 282
| 208
| 181
| 124
| 107
| 2406
|
|---|
|
A chinook erkezese Calgary fole
Calgary 1885 korul
1875
nyaran a
Royal Canadian Mounted Police
, a hires kanadai lovasrend?rseg egy alakulata utott tabort a Bow-folyo es az Elbow-folyo talalkozasanal. Azert jottek, hogy rendet teremtsenek a boleny- es premvadaszok, valamint a haborgo indianok kozott, akik mindnyajan jogos vagy jogtalan serelmeket akartak egymason megtorolni. A whiskykeresked?ket is meg kellett rendszabalyozni, akik ertekes cserearuk elleneben, lelkiismeretlenul, a ?tuzes viz” rabszolgajava tettek az indianokat. Nyilvanvalova valt, hogy a torveny fenntartasahoz a rend?rseg allando jelenlete szukseges. Igy aztan a ket folyo torkolatanal er?d epult, amelynek a skot szarmazasu
James Macleod
ezredes a Calgary nevet adta. Calgary
skot gael nyelven
?tiszta vizet” jelent, maskulonben egy obolnek a neve
Skocia
Mull-szigeten
.
Az er?d nyolc evig jelentektelen el?retolt hely?rseg maradt. A Kanadat atszel? vasutvonal
1883
-ban elerte Calgaryt es a telepules bekapcsolodott a fiatal orszag verkeringesebe. Bevandorlok erkeztek, az er?d korul egyre tobb haz epult es a telepulesnek az ev vegere 600 lakosa volt.
1891
-re a lakossag szama elerte a 4000-et, Calgaryban ekkor mar volt villanyvilagitas es vizvezetekrendszer is m?kodott.
A telepules gazdasagi alapjat a kulterjes allattenyesztes hatarozta meg. A kornyek gazdag legel?i sok szarvasmarha-tenyeszt?t csabitott at az
Amerikai Egyesult Allamokbol
is, ahol a jo legel?k terulete bizonyos videkeken er?sen megfogyatkozott. Tobb szaz hektaros allattenyeszt? farmok, ranch-ok alakultak, hatalmas
szarvasmarha
-csordakkal. Calgaryban jelent?s husfeldolgozo ipar alakult ki, mely ma is az egyik legjelent?sebb az orszagban. Foldet akkoriban mindenki ingyen kapott, aki le akart telepulni es foldm?velesbe akart kezdeni. A pionirok aradata olyan szamottev? volt, hogy a telepules
1893
-ban mar varosi rangra emelkedett.
1914
-ben a varos kozeleben fekv?
Turner Valley
-ben olajra bukkantak. A telepesek mindig is sejtettek, hogy a foldben olaj lehet, mert lattak, hogy az indianok tobbek kozt a fold felszinere szivargott olajt is hasznaltak gyogyitasra. Az olaj felfedezese Calgary gazdasagi eletet uj alapokra helyezte, es fejl?deset eddig soha nem latott mertekben gyorsitotta meg.
Onkormanyzat es kozigazgatas
[
szerkesztes
]
A varos negy nagy reszre van osztva: Northeast (eszakkelet, roviditese NE), Southeast (delkelet, SE), Southwest (delnyugat, SW) es Northwest (eszaknyugat, NW). Az egtajak roviditesenek ket bet?je a hazszamok es az utcak nevei utan kovetkeznek. Az eszaki es deli szamozas a varos kozepen atfuto Centre Avenue-nal kezd?dik, mig a kelet-nyugati szamozas a Centre Avenue-ra mer?leges Centre Srtreet-nel. Minden avenue kelet-nyugati, minden street eszak-deli iranyu.
Calgary nepessegenek alakulasa 1901-t?l napjainkig:
A varos etnikai megoszlasa a Kanadai Statisztikai Hivatal 2006-os adatai alapjan:
Calgary 2006
Forras: Kanadai Statisztikai Hivatal 2006-os adatai
|
Nepesseg
|
Kisebbsegek (%)
|
Ossznepesseg (%)
|
| Kisebbsegek
|
Kinaiak
|
65,365
|
28.1
|
6.7
|
| Afroamerikaiak
|
20,540
|
8.8
|
2.1
|
| Filippinok
|
24,915
|
10.7
|
2.5
|
| Del-Azsiaiak
|
56,210
|
24.2
|
5.7
|
| Delnyugat-Azsiaiak
|
5,930
|
2.6
|
0.6
|
| Arabok
|
11,245
|
4.8
|
1.2
|
| Latin-Amerikaiak
|
13,120
|
5.6
|
1.3
|
| Delkelet-Azsiaiak
|
15,410
|
6.6
|
1.6
|
| Koreaiak
|
6,710
|
2.9
|
0.7
|
| Japanok
|
4,490
|
1.9
|
0.5
|
| Vegyes kisebbseg
|
6,605
|
2.8
|
0.7
|
| Nem besorolhato
|
1,920
|
0.8
|
0.2
|
| Kisebbsegek
|
232,465
|
100
|
23.7
|
| ?slakosok (indianok, eszkimok)
|
24,425
|
|
2.5
|
| Nem jegyzett kisebbsegek vagy ?slakosok
|
722,600
|
|
73.8
|
| Osszlakossag
|
979,485
|
|
100
|
Calgaryt az orszag olaj-f?varosanak is hivjak, ahol tobb szaz, a k?olaj es a foldgaz kutatasaval valamint kitermelesevel foglalkozo vallalat allitotta fel kozpontjat. Jelent?s gyaripar fejl?dott ki, de a kornyeken folytatott gabonatermesztes es allattenyesztes valtozatlanul jelent?s gazdasagi tenyez?k.
Itt talalhato a
Canadian Pacific Kansas City
vasuttarsasag kanadai szekhelye.
A varos kozpontja
A varos egyik legnagyobb turista-attrakcioi a cowboyok. Ugyessegi versenyeiket es sportbemutatojukat, a Calgary Stampede-t minden ev juliusaban rendezik meg, amikor a varos apraja-nagyja a turistak ezreivel egyutt cowboynak oltozik, hogy egy kicsit visszahozza a Vadnyugat romantikus emlekeit.
A Calgaryn atfolyo Bow River, nevenek megfelel?en, jol megfeszitett ij alakjara emlekeztet, az ij hurja atoleli a varoskozpontot. A varoskozpont, hasonloan mas amerikai nagyvaroshoz, szamos hatalmas irodahaznak ad otthont, ahol szamos vallalat kozpontja, bankok, hitelintezetek es maganirodak talalhatoak.
Calgary Tower
Glenbow-muzeum
Suncor Energy Centre
Stephen Avenue
- Calgary Tower
- a varos egyik legmagasabb epulete. A kor alaku toronyepulet 191 meterre nyulik az utca szintjet?l.
1968
-ban epult. Expressz-felvono ropit fel nehany masodperc alatt a torony legfels? szintjere, ahol kilato, falatozo, koktelbar es forgo etterem talalhato.
- Glenbow-muzeum es m?veszeti galeria
? Nyugat-Kanada egyik legerdekesebb muzeumanak tartjak. Leggazdagabb gy?jtemenye Kanada egyes nepeinek kulturalis orokseget mutatja be kezdetleges festmenyeken es rajzokon, kultikus targyakon es kezm?ipari keszitmenyeken keresztul. A muzeum el?csarnokaban all egy oriasi szoborkompozicio,
James Houston
Aurora Borealis cim? m?ve, amely egeszen a harmadik emelet magassagaig nyulik fel. Az epulet harom emelete kulonboz? temakoroket dolgoz fel. Az els? emelet termeiben a kiallitasi anyag id?szakonkent valtozik es a vilag minden tajarol osszegy?jtott m?veszeti alkotasokat mutat be. A masodik emeleten Nyugat-Kanada tortenelmevel es egyben
Eszak-Amerika
?slakoinak eletevel foglalkozo anyag kapott helyet, amelyben az eszkimo es indian relikviak, faragvanyok gy?jtemenye a leggazdagabb. A harmadik emeleten a Korona es Kanada az egyik temakor, ahol az angol koronaekszerek jol sikerult masai vannak kiallitva. Egy masik anyag erdekesen mutatja be a fegyverek es a hadtudomany fejl?deset a kozepkortol a masodik vilaghaboruig.
- Toronto Dominion Centre
? az epuletkomplexum negyedik emeleten egy park, a Devonian Gardens talalhato, a park egy hektaros teruleten, az oriasi uvegablakok biztonsagaban 15 700 szubtropusi noveny el. Osvenyek, padok, ot kis mesterseges to es modern szobrok teszik valtozatossa. Koncertek es divatbemutatok szinhelye is.
- Centennial Planetarium
? az epuletegyutteshez tartozo Star Chamber, 22 meter magas kupolaju teremben a latogatok a legmodernebb technikai eszkozok segitsegeven virtualis utazast tehetnek a vilagegyetemben. A Pleiades Theatre-ben szindarabokat adnak el? es hangversenyeket tartanak. Az Observatory hatalmas latcsoven keresztul megpillanthato a hold es a bolygok szabad szemmel nem lathato reszletei. Az Aero-Space Muzeumban regi repul?gepeket allitottak ki, a legmodernebb ?rraketak modelljei mellett.
Scotiabank Saddledome
- Hospitality Centre
? egy turistairoda, mely egy vasutallomas jol sikerult utanzata. Az epulet mellett talalhato a
Brit Nemzetkozosseg
legnagyobb g?zmozdonya, a Selkirk tipusu, 5934-es szamu orias. Ezek a tipusu mozdonyok a diesel-mozdonyok el?tt,
1929
es
1952
kozott uzemeltek, a Canadian Pacific vasuttarsasag f?vonalan, amelyet a Sziklas-hegysegen keresztul epitettek ki, Calgarytol a nyugati partig.
- Jubilee Auditorium
? a varos kulturalis csarnoka, a tartomanyi kormany ajandeka Del-Albertanak. Az epulet hasonmasa
Edmontonban
all. Mindkett?t
1955
-ben epitettek, amikor Alberta fennallasanak 50. evfordulojat unnepelte. Az epulet dombtet?n all, innen ralatni az egesz varosra. Setany vezet a f?bejarathoz. Az osztott homlokzat falkikepzese a ketemeletes epuletet magasabbnak tunteti fel a valosagosnal. Az Auditorium 2760 fer?helyes, akusztikaja egyike a legjobbaknak Eszak-Amerika hasonlo intezmenyei kozul.
- Military Museum
? a Lord Strathcona huszarok es a Princess Patricia konny?gyalogsagi ezred fegyvereit es kulonboz? emlektargyait mutatja be. Az uniformisok es trofeak gazdag gy?jtemenyenek egyik legszebb darabja az ezredzaszlo, amelyet Patricia angol hercegn? tervezett es himzett, sajat kez?leg.
- St. George’s-sziget
- ahol a Varosi Allatkert talalhato.
1915
-ben alapitottak, ket oszver volt az els? lakoja, azota az allomany 1100-ra novekedett es termeszetesen terulete is nagyobbodott, ma 100 hektart foglal el. Az allatkert resze a Dinosaur Park, ahol az ?sid?kben elt allatok eletnagysagu szobrai allnak a fak kozott. A 46 ?sallat kozul Dinny, a 120 tonnas Brontoszaurusz a legnagyobb, 11 meter magasbol tekint le.
- Scotiabank Saddledome
- az
1988
-as olimpiara epult jegkorongcsarnok.
- Convention Centre
? hatalmas epulettomb, ahol szimpoziumokat, ertekezleteket, gy?leseket tartanak.
- CFCN TV 1 es 2
? ket hatalmas televizio antenna, melyek
1954
-ben epultek, es 250 meteres magassagukkal a varos legnagyobb epitmenyei.
Calgarynak kozel 550 parkja van, melyek nagy resze mestersegesen kialakitott, tobb park azonban eredeti zoldterulet, a szabad termeszetnek a varos kialakitasakor erintetlenul hagyott darabja.
Calgary Stampede
- Calgary Exhibition and Stampede Park
? itt rendezik minden ev juliusaban a hires Calgary Stampede-t.
1912
-ben egy
Guy Weadick
nev? amerikai erkezett a varosba, aki kulonboz? szorakoztato m?sorokat szervezett, es ugy gondolta, hogy a varos alkalmas lenne egy olyan rodeo, cowboy-vetelkedes megrendezesere, ami az amerikai
Buffalo Bill
nepszer? vadnyugati cirkuszat is elhomalyositana. Negy vallalkozo szellem? ember adta hozza a penzt es Weadick m?sora Calgary Stampede nev alatt a minden evben megrendezett ipari kiallitas resze lett. Az
els? vilaghaboru
alatt a show nem kerult megrendezesre.
1919
-ben Weadick megrendezte a masodik Stampede-t, ahol els? izben szerepelt ekhos szekerek versenye, hatalmas siker aratott a rendezvenysorozat, es
1923
-tol mar minden evben megrendezesre kerult. A vilag legnagyobb szabadteri m?soranak titulalt rendezveny majdnem ket hetig tart es a varoson keresztulhalado felvonulassal kezd?dik. A fesztival fenypontja a Stampede Park stadionjaban megrendezett rodeo. Ugyancsak ebben a parkban talalhato a varos Vidam Parkja is.
- Heritage Park
? a varos egyik legszebb szabadteri helytorteneti muzeuma. A park egyik reszeben a vadaszok, banyaszok es pionirok eletet ismertetik meg, abbol az id?b?l, miel?tt meg a vasut megjelent a videken. Talalhato itt ronkfabol epult templom, cserekeresked? allomas, kovacsm?hely es meg egy indian tabor satrainak is jutott hely. A park masik reszenek epuletei mar a fejl?desnek indult mult szazad vegi Calgaryt mutatja be. Lovasrend?r-laktanya, egy ujsag kiadohivatala, vegyeskereskedes, t?zoltoallomas, postahivatal szegelyezik a skanzen utcait. A park kisvonaton is beutazhato.
- Fort Calgary Park
? a husz hektaros park teruleten helyrajzi muzeum talalhato. Itt lathatoak a regi er?d maradvanyai.
- Central Park
- itt talalhato a Cenotaph, a ket vilaghaboruban elesett katonak emlekm?ve, valamint a Muttart Gallery, ahol a varos m?veszeinek munkait allitottak ki.
- Burns Memorial Gardens
? a park sziklakertjeinek falahoz es az osvenyek epitesehez
Patrick Burns
szenator lebontott hazanak termeskoveit hasznaltak fel.
- Reader Rock Gardens
?
Europa
, a
Tavol-Kelet
es a deltengeri szigetek novenyzetevel van beultetve.
- Brewery Gardens
? tobb patak es forras talalhato itt, melyekben rengeteg a hal, f?leg
pisztrang
.
- Bowness Park
? a parkban kenuoktatas folyik.
- Riley Park
?
krikett
-merk?zesek szinhelye.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]