Ehhez a szocikkhez tovabbi forrasmegjelolesek , labjegyzetek szuksegesek az ellen?rizhet?seg erdekeben. Emiatt nem tudjuk kozvetlenul ellen?rizni, hogy a szocikkben szerepl? allitasok helytalloak-e. Segits a szocikk fejleszteseben tovabbi megbizhato forrasok hozzaadasaval.

Ez a szocikk a titulusrol szol. Hasonlo cimmel lasd meg: cim (egyertelm?sit? lap) .

A cim az adott szemely tarsadalmi rangjat kifejez? megnevezes, melyet a nev el?tt, esetleg mogott tuntetnek fel, altalaban roviditett formaban. A cimet a nev reszenek tekintettek es tekintik, ezert a bemutatkozasnal vagy irasban a nevvel egyutt hasznaljak. A cim a ranggal jar egyutt. Lehet rangcim es jogcim.

A multban az egyen tarsadalmi allasat, meltosagat a vagyoni helyzeten kivul a cim, a rang, a hivatal es a szarmazas hatarozta meg. Ezek nagyban osszefuggtek egymassal es igy a megfelel? tarsadalmi allashoz altalaban a megfelel? cim es rang tarsult. Cim pl. a grof , (hivatali) rang a tabornok. Valaki grof csak grofi cimmel lehet (mivel ez a szuletes altal meghatarozott szarmazasi cim), tabornoki rangban viszont mindenfele cim nelkul is allhat (mivel ez a karrier soran elerhet? hivatali cim). Ennek ellenere a cim nem el?zi meg minden esetben a rangot, mert egyes hivatalokon belul a rangbeli hierarchia a meghatarozo. Igy pl. a grofi cimmel rendelkez? hadnagy a hadseregen belul mindig alacsonyabb rangu a cim nelkuli tabornoknal. Ezen kulonbsegek egykor a cimzesekben is kifejez?dtek, ami gyakran igen bonyolult helyzeteket idezett el?.

A legismertebbek a szarmazassal osszefugg? nemesi cimek, amelyek hasznalatat Magyarorszagon az 1947. evi IV. torveny ^[1] szuntette meg. Ezeken kivul szeles korben hasznalatosak a kulonfele akademiai cimek, melyeket az iskolai oktatas soran lehet megszerezni. Ilyenek a baccalaureus , a magister , a doktor , a docens , a professzor , az akademikus stb. A cimek harmadik nagy csoportjat az egyhazi cimek kepezik, melyek lenyegeben szinten az oktatassal fuggnek ossze. A negyedik csoportba a hivatali, az otodikbe a tiszteletbeli cimek sorolhatok, melyek koze egyarant tartoznak akademiai, egyhazi es szarmazasi, valamint hivatali cimek.

A cimzetes szo azt fejezi ki, hogy az illet? csak a cimmel rendelkezik a hivatal tenyleges betoltese nelkul. A 15. szazad kozepet?l az orszagos ugyintezesben megjelentek a cimmel kituntetett szemelyek, akiket kezdetben cimzetes baroknak (barones solo nomine) neveztek, szemben a termeszetes barokkal (barones naturales). A ket csoport kozti kulonbseg kezdett elmosodni, majd az 1608. evi I. tc. a f?nemesseget jogilag is elkulonitette a koznemessegt?l. Ett?l kezdve a szemelyre szolo torvenykezesi jog egyutt jart minden f?nemesi cimadomanyozassal, illetve kulfoldi cimek magyarorszagi honfiusitasaval .

A monarchia megsz?nese utan a nemesi cimeket es rangokat szamos (nemcsak szocialista) orszagban toroltek el (Franciaorszag 1871, Oroszorszag 1917, Nemetorszag 1918, Japan ? az uralkodocsalad kivetelevel ? 1946). Nemetorszagban viszont ezutan is megmaradt a von el?tag hasznalata, mert ezt tovabbra is a nev reszenek tekintettek. Ausztriaban a Monarchia megsz?nte utan a f?nemesi es nemesi rangot nem lehet bejegyezni a hivatalos okmanyokba (szuletesi, hazassagi, halotti bizonyitvany, utlevel, szemelyazonossagi igazolvany stb.), de a hasznalatuk tovabbra sem tilos. Az Egyesult Allamokban az alkotmany tiltja, hogy a kormany nemesi cimet adomanyozzon, es megtiltja, hogy a szovetsegi tisztvisel?k kulfoldi nemesi cimeket fogadjanak el a Kongresszus engedelye nelkul.

A cim szo eredete [ szerkesztes ]

A titulus, a 'ranggal jaro cim' el?fordul mar 1531-ben, az Ersekujvari kodexben. ^[2] A titulal ertelme 'rangja szerint szolit' volt. ^[3] A latin titulus 'cim, felirat; kituntet? nev, elnevezes; megtisztel? cim' kifejezes ismeretlen eredet?, talan etruszk szo. A magyar cim 'rangot jelol? megszolitas' szo nyelvujitasi elvonas a cimer szobol. Alkotoja valoszin?leg Barczafalvi Szabo David volt. ^[4]

A cimzes tortenete Magyarorszagon [ szerkesztes ]

A cimzes egy olyan rangjelz? szo, amely tarsadalmi poziciot vagy kes?bb, tudomanyos fokozatot, kozol es a szemely nevevel egyutt hasznalatos. A tortenelem soran a sok letez? megszolitas, cimzes tobbszor is valtozott, atalakult. ^[5]

A rendi korszak alatt [ szerkesztes ]

A 17. szazad vegeig, a nemes ferfiakat a "vitezl?" (egregius) cimzes illette. A torok elleni katonaskodo jelleget jelezte, azonban gyakran oklevelekben szerepeltek "nemes" urkent (nobilis) . A nemes asszonyok gyakran "nobilis domina"-kent szerepeltek.

A 17. szazad veget?l egeszen a 20. szazad elejeig a nemesseghez kulonboz? megszolitasokat hasznaltak. A f?nemest (baro, grof) "meltosagos urnak / asszonynak" (Illustrisimus Dominus / Illustrisima Domina) szolitottak, bar el?fordult a "nagysagos ur / asszony" (magnificus dominus / magnifica domina) is; a nemest viszont "tekintetes urnak / asszonynak" (amely eleinte Perillustris Dominus / Domina , majd Spectabilis Dominus/ Domina lett latinul). Masreszt, a polgart "korultekint? ferfinak / n?nek" (circumspectus vir / mulier) , es a jobbagyot "tisztes ferfinak / n?nek" (honestus vir / honesta mulier) szolitottak. ^[6]

Maga az "Ur" (dominus) es "Asszony" (domina) szavak kizarolag a nemesseget illette. A kozrend?eket (jobbagyokat es polgarokat) "ferfinak es n?nek" szolitottak. Ha a nemes ember tekintelyes ?sokkel rendelkezett vagy fontosabb tarsadalmi szerepet toltott be, akkor gyakran a "tekintetes" cimzes moge tettek a "nemzetes" cimzest (generosus) is. A nemzetes cimzes ezzel jelezte, hogy el?kel? "nemzetb?l" (genus) szarmazik az illet?. Ilyen modon el?fordult a "tekintetes es nemzetes ur" (Spectabilis ac generosus dominus) megszolitas. ^[7]

A nemes n?t amikor hajadon volt, "urholgy"nek vagy "kisasszony"nak (Domicella) szolitottak, amikor ferjnel volt, viszont "urn?"nek vagy "asszony"nak (Domina) .

A polgarosodas utan [ szerkesztes ]

A rendi korszak vege utan, azaz rovidebb az 1848?49-es forradalom es szabadsagharc utan, amikor a nemesseg, a polgarsag es jobbagysag egyenl? jogokban es tarsadalmi statuszban reszesult, a "tekintetes" cimzes tovabbra is a nemeseket illette, azonban a "nemzetes" cimzes teljesen kiesett a hasznalatbol. A magas kozigazgatasi tisztsegeket visel? szemelyek, peldaul a varmegye alispanja, az orszaggy?lesi kepvisel?, a kiralyi tanacsos, az mind "nagysagos ur" (magnificus dominus) lett. ^[8] Az 1885. evi VII. tc-t?l 1918-ig olyan f?nemesi cimeket is adomanyoztak, melyek nem jogositottak orokos f?rendihazi tagsagra (un. ?papirbarok”).

Az I. vilaghaboru utan [ szerkesztes ]

Az els? vilaghaboru utan, ismet egy bizonyos eltolodas tortent, es az altalanosan hasznalt cimzes a jomodu polgaroknak es nemeseknek egyarant a "nagysagos" lett, a f?nemesek szamara tovabbra is maradt a "meltosagos". Ekkor mar a magas rangu katonatisztek, orszaggy?lesi kepvisel?k es tanacsosak szinten "meltosagos urak" voltak, ahogy a varmegyek alispanja es f?jegyz?je is. A miniszter "kegyelmes ur" (dominus gratiosisimus) , es az 1920 -ban letrejott Vitezi Rend magahoz vette a mar fel evszazad ota elporosodott "nemzetes" cimzest, amely ekkor termeszetesen nem birt azzal a jelentessel, amely korabban, amikor az el?kel? nemesi ?soket jelezte. ^[9]

A II. vilaghaboru utan [ szerkesztes ]

B?vebben: 1947. evi IV. torveny

A legismertebbek a szarmazassal osszefugg? nemesi cimek, amelyek hasznalatat Magyarorszagon az 1947. evi IV. torveny ^[1] szuntette meg.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• rang ,
• megszolitas ,
• rangemeles ,
• el?nev