A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
| A burmai hadjarat
|
 |
| A
Brit Kiralyi Legier?
repul?gepei hidakat bombaznak a Burma-Sziam vasutvonalon.
|
|
| Konfliktus
| Csendes-oceani hadszinter
a
masodik vilaghaboruban
|
| Id?pont
| 1942
. januar ?
1945
. julius
|
| Helyszin
| Burma
(ma Mianmar)
|
| Eredmeny
| szovetseges gy?zelem
|
| Szemben allo felek
|
|
| Parancsnokok
|
|
| Szemben allo er?k
|
 60 000
 42 000 (1942-ben)
100 000 (1944-ben)
|  316 700
 35 000
|
|
| Vesztesegek
|
| 71 244 halott es sebesult
| 144 000 halott, 70 000 sebesult
|
|
 |
A
burmai hadjarat
a
masodik vilaghaboru
delkelet-azsiai
hadszinteren folyt
Burma
teruleten, els?sorban a brit
Nemzetkozosseg
,
Kina
es az
USA
alakulatai alkotta
szovetseges csapatok
es a
Japan Birodalom
megszallo csapatainak osszecsapas-sorozata, amely 1942 januarja es 1945 juliusa kozott folyt. A japan csapatokat er?sitette meg
Sziam
hadereje, a
Burmai Nemzeti Hadsereg
es az
Indiai Nemzeti Hadsereg (Azad Hind)
, utobbit f?kent a nemet
Abwehr
agitalta a britek ellen. A
brit Nemzetkozosseg
soraiban az
Egyesult Kiralysag
csapatain kivul szerepelt meg
afrikai gyarmatainak
egyes alakulatai, valamint
Brit India
csapatai is.
A hadjaratnak tobb sajatossaga volt. A terseg
geografiai
jellemz?inek koszonhet?en a harcolo alakulatoknak fel kellett keszulniuk a tagolt, szabdalt,
dzsungelszer?
terepszakaszok lekuzdesehez szukseges felszerelesek kialakitasara (kotelek, bozotvagok, hidepit? eszkozok), m?szaki eszkozok helyi keszitesere, illetve az ilyen teruleten valo eredmenyes harc megvivasara. Kulonos gondot kellett forditaniuk a sebesultek helyszini ellatasara, illetve azok frontvonalrol valo elszallitasara. Az utanpotlasi infrastruktura kiepiteseert felel?s utasz alakulatokat ezen tulajdonsagok igen komoly feladatok ele allitottak. A terseg hadianyagait rendszerint vizi vagy legi uton tudtak csak eljuttatni a harcolo csapatokhoz, kiepitett
kozutak
gyakorlatilag nem alltak rendelkezesre. A terseg m?veletei tehat komoly logisztikai fejleszteseket igenyeltek minden harcolo felt?l.
Masik jelent?s sajatossaga az eghajlati viszonyokhoz valo igazodas. A szezonalisan bekoszont?
monszuni
es?zesek alatt az egyes
hadm?veleteket
csak nagy nehezsegek aran tudtak kivitelezni, gyakran tobb honapra fel kellett mindennem? csapatmozgast fuggeszteni es az ellatasra koncentralni.
Aggalyos volt tovabba, hogy a Brit Indaban zajlo feszultsegek es az europai hadszinter elvezte prioritas miatt a csapatok nem duskaltak az ellatmanyokban, a terseg polgari lakossagatol pedig nem remelhettek jelent?s segitseget, hiszen ?k maguk is meglehet?sen egyszer? korulmenyek kozott eltek.
Ezen okokbol a hadjarat negy f? fazisra bonthato:
- Burma japan megszallasa
es a brit, indiai es kinai csapatok ki?zese a tersegb?l 1942-ben. Ebben az id?szakban zajlott le a
malaj
es a
szingapuri csata
, valamint a
Holland Kelet-indiai hadjarat
is.
- A
szovetsegesek
sikertelen offenzivai a burmai hegyekben 1942 veget?l 1943 szeptembereig
, majd az ujabb,
sikeres el?retoresek 1944 elejeig
.
- Japan hader? India ellen vezetett invazioja (
U-go hadm?velet
), amely Imphal es
Kohima alatti
csatavesztesekben fulladt ki.
- Vegul pedig a
szovetsegesek
1944 kozepen inditott teljes offenzivaja Burma felszabaditasara, ami 1945 kozepeig tartott.
A terseg japan hadm?veletei
[
szerkesztes
]
- Ha-go hadm?velet ? 1944. februar 5?23.
- U-go hadm?velet ? 1944. marcius?junius vege
A terseg szovetseges hadm?veletei
[
szerkesztes
]
- Longcloth hadm?velet ? 1943
- Thursday hadm?velet ? 1944
- Dracula hadm?velet ? 1945
