한국   대만   중국   일본 
Buddhizmus Kambodzsaban ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Buddhizmus Kambodzsaban

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
A sorozat temaja
Theravada
Sablon:Theravada buddhizmus

A buddhizmus Kambodzsaban a theravada buddhizmus bizonyos formaja. A buddhizmus mar legkes?bb az 5. szazad ota jelen van Kambodzsaban es a legkorabbi formaja a mahajana iranyzat egyik fajtaja volt. Kambodzsa allami vallasa a 13. szazad ota a theravada buddhizmus (a Khmer voros id?szak kivetelevel), amely a becslesek szerint ma a lakossag 95%-anak a vallasa. [1] [2]

Kambodzsaban a buddhizmus tortenete tobb kiralysagon es birodalmon ivelt at. Az orszag teruletere ket kulonboz? aramlaton keresztul erkezett a buddhizmus, amelynek korai formaja, hindu hatasokkal egyutt erkezett hindu keresked?kon keresztul a Funan Birodalomba. Kes?bb egy masik hullammal erkezett a Khmer kulturaba ismet a buddhizmus, az Angkor Birodalom idejen, amikor Kambodzsa magaba szivta a mon kiralysagok kulonboz? buddhista hagyomanyait. A Khmer tortenelem els? ezer eveben Kambodzsat hindu kiralyok iranyitottak es csak elvetve akadt kozottuk buddhista kiraly, mint peldaul I. Dzsajavarman, VII. Dzsajavarman vagy I. Szurjavarman. A tolerans hindu kiralyok es a szomszedos mon-theravada kiralysagok mellett a kulonboz? buddhista hagyomanyok bekeben leteztek egymas mellett az egesz birodalomban.

Tortenete [ szerkesztes ]

Feltetelezett korai hitteritesek [ szerkesztes ]

Az egysegesitett szingalez forrasok szerint Asoka kiraly hitterit?i juttattak el a buddhizmust Delkelet-Azsiaba az i.e. 3. szazadban. Szamos buddhista szekta versengett a brahmanizmussal es a bennszulott animisztikus vallasokkal az elkovetkez? mintegy ezer evben. Ez id? alatt rendkivul jelent?s volt az indiai kultura. [3]

Funan [ szerkesztes ]

Az i. e. 100 es i. sz. 500 kozott viragzo Funan kiralysag hindu volt es a kiralyok Visnunak es Sivanak aldoztak. Letezett ekkor mar a Funan Birodalomban masodlagos vallaskent a buddhizmus is. [4] I. sz. 450 utan egyre jelent?sebbe valt a buddhizmus, amit megjegyzett Ji-csing , kinai utazo szerzetes a 7. szazad vegen.

Mandraszena es Szamghabara, funani buddhista szerzetesek Kinaban telepedtek le az 5-6. szazadban es szamos buddhista szutrat forditottak le szanszkritr?l kinaira . [5] A szovegek kozott volt a mahajana Mahapradzsnyaparamita Manydzsusriparivarta-szutra . [6] Ezt a szoveget egymastol fuggetlenul mindket szerzetes leforditotta. [5] Ennek a szovegnek a kiemelked? alakja Mandzsusri bodhiszattva .

Avalokitesvara bodhiszattva kambodzsai szobra - homokk?, 7. szazad.

Csenla [ szerkesztes ]

A Csenla Kiralysag valtotta a Funan Birodalmat (500-700). Ebben a korban a buddhizmus legyengult, de nem t?nt el teljesen, ahogy az lathato a Szambor Prei Kuk (626) es Sziemreap (791) melletti templomok feliratokbol is. A Mekong delta regiojaban talalt Angkor-kor el?tti szobraszatbol kiderul, hogy a regioban letezett a szanszkrit nyelv? szarvasztivada buddhizmus. Khmer-stilusu Buddha-szobrok ezrevel maradtak fent ebb?l az id?szakbol (600-800). Sok mahajana bodhiszattva szobor is el?kerult ebb?l a korbol. Ezeket gyakran hindu Sivat es Visnut abrazolo szobrok kozeleben talaltak. A Sziem Reapban talalhato, 625-b?l valo Ta Prohm templom egyik felirata arrol tanuskodik, hogy viragzott a Buddha , a dharma es a szangha (lasd meg: Harom dragasag ). [7]

Angkor [ szerkesztes ]

A hindu isten-kiralybol a mahajana bodhiszattva-kiralyba valo atmenet valoszin?leg fokozatosan tortent es eszrevetlenul. A nepszer? vaisnavista es saivista hit hagyomanyai lehet?ve tettek Gautama Buddha es Avalokitesvara bodhiszattva udvoziteset.

A buddhista Szailendra kiralysag Kambodzsat fennhatosaga ala vonta a 8. szazad vegen es a 9. szazad elejen. II. Dzsajavarman (802-869), az Angkor Birodalom els? igazi Khmer kiralya, isten-kiralynak kialtotta ki magat es Siva egyik megtestesulesenek. Mindemellett egyre baratsagosabba es tamogatobba valt a mahajana buddhista hatasokkal szemben az egesz birodalomban. [8] A buddhizmusnak ez a formaja hasonlitott Pala Birodalom bengali buddhizmusara es az eszak-indiai Nalanda Egyetem iranyzatara. [7]

A Szailendra-dinasztia koraban epult a javai Borobudur (750-850) mahajana buddhista kolostor. Ugy t?nik, hogy Borobudur inspiralta a kes?bbi Angkor projektet Kambodzsaban, els?sorban Angkorvatot es Angkorthomot .

Az Angkor kori Kambodzsa els?dleges buddhista iranyzata a mahajana volt, er?s tantrikus tendenciakkal. [8]

Az Angok birodalom er?sodesevel er?sodott a tersegben a buddhizmus befolyasa is. Joszavarman templomokat epittetett 887-889 kozott, amelyek a Meru-hegyet abrazoljak, a vilag misztikus tengelyet. Ezek kozul a templomok kozul a legnagyobb a Phnom Kandal vagy "Kozponti hegyseg", amely az angkori komplexumhoz kozel fekszik.

I. Szurjavarman [ szerkesztes ]

I. Szurjavarmant (1002?1050) tekintik VII. Dzsajavarman utan a leghatalmasabb buddhista kiralynak.

Szurjavarman a mai Del-Thaifold teruleter?l szarmazott. ? a khmer tron tamil-jalaj (srividzsaja) "bitorloja" volt, aki az anyja oldalan formalt jogot a tronra. Apja a malaj-felszigeten lev? Tambralingam birodalom buddhista kiralya volt. Nyilvanosan Siva es Rama isteneknek hodolt, azonban buzgo mahajana buddhista kiraly is volt egyben. Ennek ellenere nem akadalyozta meg a theravada buddhizmus lenduletes terjedeset. [8]

VII. Dzsajavarman [ szerkesztes ]

VII. Dzsajavarman, Buddhism was the state religion.

Hercegkent a kes?bbi VII. Dzsajavarman kiraly ( 1181 ? 1219 korulig) a korabbi nagy kiralyok nyomdokat kovette. A megszallas ideje alatt befolyasos tamogatokat gy?jtott, majd fellazadt a vietnami csamok ellen. 1181-ben visszahoditotta a f?varost, elfoglalta a tront, es a keleti szomszed birodalommal 22 evig tarto haboruba kezdett. 1203 -ban a khmerek legy?ztek a csamokat es elfoglaltak foldjuk nagy reszet is.

VII. Dzsajavarman ? a Khmer Birodalom utolso nagy kiralya ? a gy?zelem feletti oromben es el?dei peldaja szerint pompas varos epitesebe kezdett. Az uj f?varos, Angkorthom (jelentese: nagy varos ), amelyet 10 kilometeres fal vesz korul. A falbol nyilo ot monumentalis kapuhoz a vizesarkok folott ativel? hidak vezetnek; ezek ket oldalan isteneket es demonokat abrazolo szobrok sorakoznak, amelyek a khmerek ?sekent tisztelt mitikus Naga kigyot, a vizek szellemet tartjak a kezukben. A kiraly altal meghonositott uj vallas, a mahajana buddhizmus emblemaja a piramis alaku, haromteraszos Bajon -templom. Korulotte diszes fedett folyosok huzodnak; ezek tetejer?l 49 lotuszviraghoz hasonlo ?arcos torony” emelkedik a magasba. A tornyok negy oldalan osszesen 196 db ket es fel meter magas szobor all, amelyek a kutatok szerint Buddha vagy az istenne nyilvanitott kiraly arcvonasait abrazoljak. Dzsajavarman emellett anyja emlekere egy leny?goz? latvanyt nyujto kolostort is epittetett ? ez a Ta Prohm , amelynek sajatossaga, hogy meghagytak ugy, ahogy a regeszek talaltak, az ?serd? fainak hatalmas gyokereivel ben?ve. E korszak finoman dekoralt epuletei koze tartozik meg Bantej Kdei es Neak Pean , valamint a viztarozo Srah Srang . Emellett szamos ut, s?t teljes uthalozat epult, amely a birodalom egyes varosait osszekototte. Az utak menten pihen?hazakat emeltek a keresked?k, hivatalnokok es mas utazok reszere, es nem utolsokent 102 korhaz is epult. [4]

Angkor hanyatlasa es egy theravada kiralysag megjelenese [ szerkesztes ]

Buddhista apaca. Bajon templom, Angkorvat , Sziemreap , Kambodzsa (2005. januar).

A 13. szazad utan a theravada valt Kambodzsa allamvallasava.

VII. Dzsajavarman elkuldte fiat, Tamalindat Sri Lankara , hogy ott valjon buddhista szerzetesse es tanulja meg a theravada buddhizmust a pali kanonnak megfelel?en. Tamalinda tanulmanyai elvegzese utan hazatert Kambodzsaba es a theravada buddhizmus iranyzatat tamogatta, amelybe nem fertek bele a mahajana innovaciok, mint peldaul a tantrikus gyakorlatok. [9]

A khmer tarsadalomban tomegesen tertek at az emberek a theravada buddhizmusra, amely egy er?szakmentes forradalmat jelentett. A tudosok a mai napig nem ertik a khmer civilizacionak ezt a hirtelen es varatlan atalakulasat. A theravada befogado volt, amely nem csak az elit es az uralkodoi udvar szamara valogatott es hamar nepszer?ve valt az alacsonyabb osztaly szamara is. [9]

A theravada forradalom emiatt a khmer kisemberek forradalma volt, akik visszautasitottak a hinduizmus istenkiralyait es a mahajana buddhizmust. A monumentalis templomokat, amelyekre rabszolgak ezreinek verejteke tapadt, fokozatosan elhagytak es azokat belepte a dzsungel.

Sziam es Vietnam felemelkedesevel a klasszikus Angkor Birodalom elt?nt es a mai Kambodzsa kepe kezdett kibontakozni. Ahogy Angkor folott fokozatosan atvette az uralmat a termeszet, a theravada kambodzsai kozpontja del fele mozdult, a mai Phnompen kozeleben lev? Udon-hegyre. Phnompen eredetileg egy kis folyo-menti piackozpont volt, ahol a Mekong es a Tonleszap folyok osszefolytak. A vietnami megszallok igyekeztek elnyomni a theravada buddhizmust es raer?ltetni a mahajanat a khmerekre. Az id?szakosan fosztogato sziamiak pedig ezt igyekeztek megakadalyozni, hogy vedjek a theravadat. A ket idegen hatalom csatarozasa egeszen addig tartott, amig a 16. szazadban megjelentek az europaiak a tersegben.

Gyarmati id?szak [ szerkesztes ]

A 16. szazadban tovabb viragzott Kambodzsaban a buddhizmus. Angcsan kiraly (1516?1566) buzgo buddhista volt. Pagodakat epitett a f?varosban es egyeb szent helyeket az orszag kulonboz? reszein. Szatha kiraly (1576-1649) es az ?t kovet? Barom Reacsea felujitotta Angkorvat tornyait.

Az europaiakkal erkezett a tersegbe a keresztenyseg, amelyet hitterit?k igyekeztek terjeszteni. A theravada azonban meglep?en er?snek bizonyult. A gyarmati id?szakban el?fordultak vallasi-indittatasu er?szakkal jaro felkelesek. A 17-19. szazadban a thai befolyas a kambodzsai politikaba kiterjedt a vallasi ugyekre is. Norodom kiraly meghivasara thai szerzetesek erkeztek a dhammajuttika rendb?l es er?s jelenletet alakitottak ki Kambodzsaban. [10] Az ujonnan alakult dhammajuttika rend kiralyi tamogatasban reszesult, de gyakran kerult osszet?zesbe a maha rend (maha-nikaja) hagyomanyvonalaval. [10] A dhammajuttika rendet neha azzal vadoltak, hogy a khmer nemzet helyett a thai udvarhoz h?. [11]

A francia uralom idejen el?fordultak id?szakosan buddhista szent emberek vezette er?szakos fellepesek a franciak ellen. [12]

A voros khmerek id?szaka es utana [ szerkesztes ]

1975-ben, amikor a kommunista voros khmerek vettek at a hatalmat Kambodzsaban, igyekeztek teljesen eltorolni a buddhizmust, ami majdnem sikerult is nekik. Az 1979-es vietnami megszallas idejere szinte az osszes szerzetest es vallasi szellemiseget vagy megoltek vagy szam?ztek, es majdnem minden buddhista templomot es konyvtarat leromboltak. [13] [13] A becslesek szerint a voros khmerek el?tti Kambodzsaban a szerzetesek szama 65000-80000 kozott volt. [14] Az 1980-as evek buddhista restauraciojakor a vilagban el? osszes szerzetesek szama nem erte el a 3000 f?t. [15]

A vietnami kormany segitsegevel sikerult legy?zni a Voros Khmert, megis kezdetben a buddhizmus tovabbra is hivatalosan elnyomott vallas maradt Kambodzsaban. [13] Valtozas csak 1979 utan kovetkezett. [16] Egy csoport szerzetes, akik a zsarnoksag el?l Vietnamba menekultek visszaterhettek Kambodzsaba [17] es 1981-ben egyik?juket (Tepvong) megvalasztottak az uj, egyesitett kambodzsai szangha (szangharadzsa) elere, amellyel hivatalosan is eltoroltek a Thommajut es a Mohanikaj rendek kozotti tortenelmi ellentetet. [16] Az uj szerzetesek felvetelizteteset tamogatta a kormany es a tiltasokat is eltorolte. [15]

A vietnami hadsereg kivonulasa utan az uj neppart szovetseget keresett a buddhista szanghaval es kikialtottak a buddhizmust Kambodzsa hivatalos vallasava 1991-ben. [18] Meg ebben az evben Norodom Szihanuk kiraly hazatert a szam?zeteseb?l es kulon vezet?ket vezetett ki a Thommajut es a Mohanikaj rendek elere, tehat az egyesitett szangha ismet veget ert. [19]

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ CIA World Factbook - Cambodia . [2010. december 29-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2007. aprilis 10.)
  2. ↑ * Pew Research Center (2012. december 18.). Orszagok vallasi osszetetelei - 2010 Archivalva 2013. januar 1-i datummal a Wayback Machine -ben
  3. ↑ Tully, John. France on the Mekong .
  4. ↑ a b Gyallay-Pap, Peter. "Notes of the Rebirth of Khmer Buddhism," Radical Conservativism .
  5. ↑ a b T'oung Pao: International Journal of Chinese Studies. 1958. p. 185
  6. ↑ The Korean Buddhist Canon: A Descriptive Catalog (T 232) , < http://www.acmuller.net/descriptive_catalogue/files/k0010.html >
  7. ↑ a b ( Rawson 1990 )
  8. ↑ a b c O'Murray, Stephen. Angkor Life .
  9. ↑ a b Keyes, Charles. The Golden Peninsula .
  10. ↑ a b ( Harris 2001 , p. 83)
  11. ↑ ( Harris 2001 , pp. 83?4)
  12. ↑ ( Rajavaramuni 1984 )
  13. ↑ a b c ( Harris 2001 , p. 74)
  14. ↑ ( Rajavaramuni 1984 , pp. 78?82)
  15. ↑ a b ( Harris 2001 , pp. 75?6)
  16. ↑ a b ( Harris 2001 , p. 75)
  17. ↑ ( Harris 2001 , p. 93)
  18. ↑ ( Harris 2001 , p. 76)
  19. ↑ ( Harris 2001 , p. 77)

Forrasok [ szerkesztes ]

Kuls? hivatkozasok [ szerkesztes ]

A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Buddhizmus_Kambodzsaban&oldid=27188782 ”